Örökségünk nyomában: Itt a farsang, áll a bál!

Vízkereszttel, azaz január 6-ával a meghitt, Jézus születését ünneplő karácsonyi ünnepkör véget ér, s elkezdődik egy sokkal vidámabb, bohókásabb, izgalmasabb időszak, amely egészen húshagyó keddig, vagyis a húsvétot megelőző, 40 napos böjt kezdetéig tart: a farsang. A bálokról, jelmezes mulatságokról szóló ünnepkör hagyományairól, érdekességeiről kérdeztük Mátrai-Nagy Andrea néprajzkutatót.

– Egészen az ókorig vezethető vissza a farsang eredete, már a Római Birodalomban is ünnepelték. Mi Németországból, a bajor vidékről vettük át magát az elnevezést is. Az egész ünnepkörnek a lényege az, hogy eltemetjük a búskomorságot, a rossz időt, a hideget, a kemény fagyokat, és várjuk a tavaszt, a kikeletet, a megújulást, a szépséget, a virágba boruló természetet – ismertette a szakember. Elmondta, vannak olyan zsánerelemek, amelyek minden nép farsangi szokásaiban előfordulnak. Például a szalmaember egy ilyen tipikus figura, amikor jelképezen felöltöztetnek egy szalmából készült figurát, majd elégetik vagy vízbe vetik, ezzel jelképezve azt, hogy elűzzék a telet. Jellemzőek a különböző maszkos alakoskodások, Magyarországon például az állatalakoskodás és a különböző zsánerfiguráknak való beöltözés terjedt el szokásként.

A párválasztás időszaka is volt

Igazán jellemző magyar szokásként alakult ki, hogy a farsang a párválasztásnak és az esküvőknek az időszaka.

– idézte fel Mátrai-Nagy Andrea. A legtöbb esküvőt is farsang idején tartották, ugyanis húsvétkor már nem volt szabad, azután pedig a nyári mezőgazdasági munkák következtek. Így a farsangi bálokon, mulatságokon – amelyeket a férfiak, legények szerveztek mindig, a lányok a szervezésben nem vettek részt – tudtak maguknak párt választani a fiatal lányok és legények.

– A férjhezmenetel és ezáltal a családi kapcsolatoknak a kialakulása egy hajdani falusi közösségben borzasztó nagy jelentőséggel bírt. Nem feltétlenül mindig szerelemből születtek házasságok, hanem általában vagyon házasodott a vagyonnal. Farsangkor azonban bizonyos szabadságot kaphattak az ismerkedésre a férfiak és a lányok – tette hozzá. Amelyik lány viszont bizonyos idő elteltével nem ment férjhez, azt a falu közössége elkezdte figyelmeztetni. Erre különböző játékokat találtak ki, mint például az álesküvők tartása, de ilyen volt a tuskóhúzás vagy a szűzgulyahajtás is.

Miért volt jelentősége a beöltözésnek?

– Ahogy említettem, a farsangi alakoskodásokban megjelennek a különböző zsánerfigurák, mint a török, a cigány asszony vagy a katona figurái, állatalakoskodásokban pedig a gólya vagy a kecske. Eltérő tájegységeken más-más szokás alakult ki – sorolta Mátrai-Nagy Andrea. Utóbbiak rendszerint fából készültek, s a bálokban, mulatságokban a legények, férfiak mozgatták őket.

– A beöltözés jelentősége elsősorban abban állt, hogy a mulatozások ideje alatt olyan dolgok is megtörténhettek, amelyek a hétköznapokban nem. Ilyenkor az emberek kicsit felszabadultabbak, és tehetnek olyat is, amit máskor nem tennének. A maszkok, jelmezek alkalmasak voltak arra, hogy ne ismerjék fel azokat, akik úgy viselkednek, ahogy egyéb körülmények között nem viselkednének – magyarázta a néprajzkutató.

– fogalmazott Mátrai-Nagy Andrea.