Papp László: „Debrecen fejlődése jelentsen gazdagabb, biztonságosabb, zöldebb életkörülményeket”

Immár 10 éve Debrecen polgármestere. Hogyan látja, mik voltak az elmúlt évtized legfontosabb mérföldkövei?

Az első és legfontosabb mérföldkő egy 2014-es ígéreten alapszik. Amikor polgármester lettem, azt vállaltam, hogy Debrecent gazdaságilag megerősítjük. Ma már mindenki számára világos, hogy a város gazdasága többszörösére erősödött az elmúlt években. Ha összességében tekintünk a gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési jellemzőkre, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy Debrecen a főváros után a legerősebb város az országban. Fontos eredménynek tekintem, hogy két nagy átfogó városfejlesztési stratégiát is sikerült elkezdeni az elmúlt időszakban. 2016-ban elindult az Új Főnix Terv, melynek meg nem valósított feladatait beolvasztotta és emellett új utakat is kijelölt 2020-ban a Debrecen 2030 városstratégia. Ezt minden évben a városi költségvetések középpontjába állítjuk, így megvalósítása folyamatosan zajlik. A város gazdasági megerősítésével párhuzamosan városépítési kérdésekkel kezdtünk foglalkozni: sikerült előrelépni a közlekedésfejlesztés területén Debrecenben, illetve a jelenlegi ciklusban új fejlesztési elemeket is beemeltünk. Ezek közé tartozik a keleti elkerülő tervezésének elindítása vagy a keleti belső közlekedési folyosó tervezése, valamint éppen a napokban jelentettük be a keleti városrész vizes infrastruktúrájának új alapokra helyezését. Tehát Debrecen városépítési szempontból nagyon erős fejlesztési szakaszban van. A város tradícióihoz igazodva oktatási és kulturális értelemben is sokat lépett előre Debrecen, a Debreceni Szakképzési Centrum és a Debreceni Tankerületi Központ diákjainak, valamint a Debreceni Egyetem hallgatóinak létszámát tekintve az oktatás területén is erősödött. A kulturális szolgáltatások a színházfejlesztéseknek köszönhetően pedig egészen más dimenzióba léptették Debrecent. Fontosnak tartom, hogy sikerült beváltani azokat az ígéreteket, melyek arra irányultak, hogy Debrecen a korábbinál sokkal erősebb, gazdagabb és jobb jövőt ígérő város legyen.

Éppen ez a gazdasági növekedés tette lehetővé, hogy Debrecen idén rekordösszegű költségvetésből gazdálkodhat. Ezt a forrást mire fogja fordítani a város?

Éppen a napokban fogadta el a város közgyűlése Debrecen 2024-es költségvetését. Amellett, hogy megvannak a hosszú távú prioritások, erősen koncentrálunk a város polgárai felől érkező igények kiszolgálására. Ezek jelentős részben megjelennek az infrastrukturális fejlesztésekben is. Az utak felújítása, újraburkolása szintén lakossági igényekre épül, de éppen ilyen a keleti városrész átfogó infrastrukturális fejlesztésének elindítása is, mely elsősorban a zártkerti övezetekben élők számára nyújt majd a jövőben megfelelő életminőséget. A város keleti része a lakott területek növekedése szempontjából kulcsfontosságú, azonban ehhez előbb meg kell teremteni az előfeltételeket. Ezt a folyamatot tudjuk elindítani a 2024-es költségvetésből egy csaknem 30 kilométeres szennyvízhálózat, valamint egy 18 kilométeres ivóvízvíz-gerincvezeték kiépítésével és egy közlekedési folyosó kialakításával. Mindez ahhoz járul hozzá, hogy Debrecen keleti oldalán a lakott vagy a jövőbeli lakóterületeken megfelelő komfortot biztosítsunk. Ha fókuszterületeket kell megjelölni a költségvetéssel kapcsolatban, négy fontos hívószót lehet megnevezni: a gazdaság erősítése, a közlekedés és a vizes infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, valamint a gondoskodáspolitika. Lényeges kritérium, hogy gazdaságilag úgy fejlődjön a város, hogy az megfelelő biztonságot adjon és a környezetvédelmi szempontok maximális kiszolgálásával történjen meg. Többek között ezért alakítunk ki az iparterületek környékén zöldfolyosókat. A közgyűlés elfogadta a város környezetvédelmi programját, a Zöld Kódexet, amely előrelendíti a fásítási és a vízgazdálkodási programot, s ez utóbbi a Civaqua-program második ütemével valósul meg. A környezetvédelmi program lehetővé teszi egy környezeti ellenőrző rendszer kiépítését is, ami a városban zajló ipari termelési folyamatok környezeti hatásait tudja ellenőrzés alatt tartani. Ezzel szintén egy korábbi ígéret valósul meg. Fontosnak tartom, hogy a város minél többet visszaadjon Debrecen polgárainak a megtermelt javakból. Ennek megfelelően biztosítottuk a forrásokat ahhoz, hogy a 14 éven aluli gyermekek ingyenesen használhassák a városi közösségi közlekedést. Továbbvisszük a panelprogramot, a város épített örökségének a megóvása érdekében pedig jelentős összeget biztosítunk a városkép szempontjából jelentős, helyi védettség alatt álló épületek felújítására. Emellett folytatni fogjuk a Mozdulj, Debrecen! mozgalmat, az ingyenes egészségügyi szűrőprogramokat és a jóléti programokat is, hiszen a fizikai és a mentális egészség megőrzése egyaránt fontos. A 2024-es költségvetés rendkívül komplex és sokrétű, egyértelműen a debreceniek jólétét igyekszik előremozdítani.

A környezetvédelmi intézkedések és az ellenőrző rendszer kiépítése mennyiben nyugtathatja meg azokat, akik a város iparosodása miatt aggódnak?
Az évtized végére épülhetnek fel mindazok a gyárak, melyek fejlesztése már elindult – ekkorra érheti el Debrecen ipara a korábban emlegetett nagyságrendet. Az iparterületeinket már nem bővítjük, már nem számítok nagyobb vállalat érkezésére, de még vannak szabad területek. Fontosnak tartom, hogy a gazdaság mindenképpen csak a környezetvédelmi szempontok betartásával és a fenntarthatósági paraméterek figyelembevétele mellett növekedhet. A debreceni gazdaság európai léptékben még mindig nem tartozik a legnagyobbak közé. Még a régiónkban is vannak a miénknél sokkal inkább iparosodott városok, melyek kitűnően profitálnak gazdasági bevételeikből, és együtt tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Ennek ellenére éppen a lakossági aggodalmakra és félelmekre adott válaszként olyan környezeti ellenőrző rendszert építünk ki, amely komplexitásában, tudásában abszolút módon egyedi a magyar iparbiztonság szempontjából is. A Debreceni Egyetem szakembereivel, professzoraival dolgoztuk ki azt a jelzőrendszert, amely valamennyi paraméter tekintetében kontrollt tud gyakorolni: vizsgálja majd a felszíni vizek és a talajvíz, a föld, a levegő minőségét, a zajvédelem és a biodiverzitás kérdéskörét is. Így környezeti szempontból nem történhet a városban olyan esemény, amit ne észlelnénk. Az ellenőrző rendszer a hatóságok felé folyamatos információáramlást biztosít, aminek megfelelően mindenre képesek leszünk reagálni, ami az ipari folyamatok során történik.

Ha már szóba jött a Zöld Kódex: mennyire lát esélyt arra, hogy Debrecen kiérdemli az Európa Zöld Fővárosa címet? Ugyanis ez az egyik végső célja az összetett programcsomagnak.
Azért van erre komoly esélyünk, mert – azzal, hogy az elektromobilitás európai központja lesz – Debrecen olyan pozícióból indul ezen a versenyen, amelyből lokális és globális megoldásokkal is hozzá tud járulni a világ jobbá tételéhez. A Zöld Kódex 50 intézkedési programelemet jelöl meg, amelyekről a debreceniek is kinyilváníthatták véleményüket: 60 ezer reakció érkezett a programpontokra, így láthatjuk azt, melyek a legfontosabbak a város polgárai számára: a fásítási program, a „Vizet a Nagyerdőnek és az Erdőspusztának” program, valamint a zöldítéssel és a parkok építésével kapcsolatos igények jelentek meg a leginkább támogatott elemek között. Ilyen lokális hozzájárulás a környezetvédelemhez még a közösségi közlekedés teljes mértékben emissziómentessé tétele, ami azt jelenti, hogy a tervezett napelemparkok megépítésével a debreceni közösségi közlekedést szeretnénk kizárólag elektromos hajtásúra átállítani, hogy az semmilyen légszennyező elemet ne bocsásson ki. Ez óriási előrelépés: nem igazán van olyan város a világon, ahol tisztán elektromos közösségi közlekedés működik, de mi ezt is célul tűzzük ki magunk elé. Globálisan pedig az elektromosautó-iparon keresztül tudunk hozzájárulni a világ fenntarthatóságához, illetve a szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékű csökkentéséhez és az elektromos átállás elősegítéséhez. Többek között ezért látom Debrecent esélyesnek.

Ha már környezetvédelem: mi a véleménye a fakivágásokkal kapcsolatos aggályokról, és mit üzen azoknak, akik azt szorgalmazzák, hogy a belvárosban is több fát ültessenek?
Nagyon vigyázunk arra, hogy Debrecen továbbra is az ország egyik leginkább erdősített települése legyen. A város közigazgatási területének több mint 34 százaléka erdő. Fásítási programunk keretében a lakott területeken tavasszal fogjuk elültetni a tízezredik fát, a következő években pedig újabb tízezer fa elültetésére vállaltunk kötelezettséget. Természetesen a város fejlődése bizonyos esetekben azzal járhat, hogy fákat kell kivágni, de az indokok között nemcsak a fejlesztések szerepelnek, hanem a fák állapota is: a növények betegségei és a klimatikus változások szintén befolyásolják ezt a folyamatot. A katasztrófavédelem előírásai alapján a közlekedési folyosók és az utak mentén a kiszáradt, megdőlt fák kivágása is zajlik – ezek a munkálatok biztonsági szempontból fontosak. Emellett vannak olyan helyek a városban, ahol nem lehet fát ültetni. A Zöld Kódex erre hoz egy megoldást az „Instant erdő” bevezetésével: nagy dézsákban azokon a területeken is helyezünk el árnyékot adó fákat, melyek egyébként alkalmatlanok lennének faültetésre. Ugyanis a város egyes részei sűrűn átszőttek közművekkel, gáz-, víz- és villanyvezetékre és csatornára pedig nem lehet fát ültetni. A Dósa nádor tér például a város közművekkel leginkább átszőtt területeinek egyike, ahol ráadásul olyan informatikai kábelek is húzódnak, melyek a vasúti közlekedéshez kapcsolódnak a MÁV-székház közelsége miatt. Érdemes hozzátenni, hogy a Dósa nádor térnek jelen pillanatban is sokkal nagyobb a zöldfelülete a Sas utcával és a Szent István parkkal együtt, mint korábban volt. Éppen a zöldfelület miatt mondtunk le arról, hogy beépítsük a mélygarázs feletti területet a kis Orbán-háznál. Azt gondoltuk, hogy szükség van a belvárosban egy üde, zöld színfoltot jelentő területre, amely később remélhetőleg a fiatalok fontos találkozóhelye lesz. Tehát folytatjuk a fásítási programot, fát pedig csak ott vágunk ki, ahol feltétlenül indokolt. Látni kell azonban, hogy eddig is lényegesen több fát ültettünk el, mint amennyit kényszerűen ki kellett vágni a városban.

Közeledik az önkormányzati választás. Milyen kampányra számít?
Izgalmas kampányra számítok, tekintettel arra, hogy hosszú idő után a debreceni ellenzéknek van egy témája, amelybe belekapaszkodhat. Ez az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos hisztéria, ami Európán belül csak Magyarországon alakult ki. A kontinens számos országában épülnek hasonló akkumulátorgyárak anélkül, hogy problémát generálnának. Nyilván a mi dolgunk az, hogy a debrecenieket megnyugtassuk ezekkel a beruházásokkal kapcsolatban: a hatóságok teljeskörűen figyelemmel kísérik az építkezéseket, folyamatosak az ellenőrzések, így kontroll alatt tartjuk a folyamatokat. Ez viszont valóban lehet egy olyan terület, ami meghatározza a választási kampányt.
Mi a tétje az önkormányzati választásnak?

Debrecen kiemelkedően fejlődik. Azt hiszem, ezt a város polgárai is látják. Az önkormányzati választás tétje alapvetően az, hogy folytatódik-e a stabil, biztonságos fejlődés ebben a városban, vagy esetleg másik politikai vezetés mellett Debrecen a játékszerévé válik egy baloldali hatalomszerzési folyamatnak. Ez történt Budapesten, s a főváros az elmúlt években szinte semmit nem haladt előre. Debrecen azonban minden területen, minden pontján fejlődik, miközben nagy sebességgel halad előre. Az a kérdés tehát, hogy ez a fejlődés folytatódik-e – vagy megáll, és egy lemaradó, depresszív időszak következik.