Papp László: az én Debrecenemet a kulturált és a racionális vita jellemzi

Heves vitákba fulladtak a CATL-beruházásról tartott közmeghallgatások Debrecenben, a gyár építése folyamatosan napirenden van a cívisvárosban és országosan is. Papp László polgármester a napokban az arnstadti akkumulátorgyárban járt, többek között az ott látottakról beszélt a Hajdú Online-nak adott interjújában. Beszélgetésünkkor szóba kerültek az elmúlt évek gazdasági fejlesztései, azok pozitív hatásai. Debrecen első embere úgy véli, ha az elmúlt tíz évben nem lett volna gazdaságilag sikeres a város, akkor Debrecen elveszítette volna jelentőségét a régióban, és ezzel gyors ütemű lakosságcsökkenés járt volna együtt.

Kedden Arnstadtban járt, ahol megtekintette a CATL nemrég átadott, első európai üzemét. Milyen benyomásokkal tért haza Németországból? 

Rendkívül tanulságos volt a látogatás. Az elmúlt hetek tükrében különösen indokolt volt, hogy magam is lássam működés közben a CATL új európai akkumulátorgyárát. A gyár minden tekintetben a XXI. század legmagasabb technológiai színvonalát képviseli mind megjelenésében, mind működésében. Béke uralkodott a 27 ezres német kisvárosban, és azt tapasztaltam, hogy az üzem semmilyen zavaró hatással nem bír a környezetére, nagyon fontos, hogy nem vegyipari üzemről beszélünk, ezt ott is többször kihangsúlyozták. 

Debrecenben egyre erősödő kétkedő hangokat hallani a CATL-beruházással kapcsolatban. Arnstadtban hogyan fogadták a gyár építését? 

Találkoztam Arnstadt polgármesterével is, kérdeztem őt a helyi fogadtatásról, a kommunikációról. Megerősített abban, hogy fontos megfelelő kommunikációs tevékenységet végezni. Nyilván a kínai üzleti kultúrában talán nem annyira erősen van jelen ez a képesség, mint mondjuk a nyugati vállalatok esetében. Ebben mindenképpen fogunk a jövőben is segíteni. Németországban van egyfajta politikai egyetértés abban, hogy a jövő jelentős részben az akkumulátorra épül majd. Már a jelenben is az a helyzet, hogy gyakorlatilag egy lépést sem teszünk akkumulátor nélkül, mert ott van a telefonunkban, a laptopunkban, az autónkban, gyakorlatilag szinte mindenben, amit használunk. A jelenlegi információk szerint Németország a 2030-as évekre egy 300 gigawattórányi akkumulátorgyártó kapacitást akar kiépíteni. Ez a magyar törekvéseknek nagyjából a másfélszerese, de gőzerővel dolgozik az akkumulátorgyártó kapacitások növelésén Németország mellett Lengyelország, Franciaország, Nagy-Britannia és Svédország is. Minden európai ország, amelyikben egyébként jelentős autóipari kapacitás van, erősíti az akkumulátorgyártó tevékenységét. Egyedül Magyarországon belül zajlanak ezzel kapcsolatban nagyon heves politikai harcok. Ez bizonyos értelemben sajnálatos, mert mondhatnám azt, hogy jelen pillanatban Magyarország – és most ezen keresztül Debrecen – gazdasági elhiteltelenítése zajlik a politikai ellenzők részéről. De szeretném hangsúlyozni, hogy az ellenzők táborát alapvetően két csoportra osztanám, meg nem bántva senkit. Az egyik csoport az, akik politikai szempontokat képviselnek az ügyben, és alapvetően a politikai cirkusz részévé tették Magyarországon az akkumulátorgyártást. Ők azok, akik a közmeghallgatás első szakaszában ott vannak, hergelnek, aktivistákat használnak. A másik csoportba tartoznak azok, akik nem feltétlenül hiteles információk alapján ítélik meg ezt a beruházást, ezért tartanak egy ilyen jellegű új gyártási tevékenységtől. 

Most úgy tűnik, hogy a politikai tábor miatt fulladtak a beruházással kapcsolatos közmeghallgatások kudarcba. Milyen fényt vet az Debrecenre, hogy ezen fórumok kapcsán főként a botrányok jutnak az eszünkbe, mintsem egy valós szakmai tájékoztatás? 

Ez nyilvánvalóan nem vet jó fényt a városra. Debrecen az elmúlt években gazdasági sikert sikerre halmozott, nagyon komoly bizalmat épített ki. Úgy érzem mind a mai napig, hogy az, ami eddig történt Debrecenben, az találkozott a debreceniek támogatásával. A BMW egy új korszakot nyit majd a debreceni gyárával az autóiparban, hiszen itt lesz az első iFACTORY, az első tisztán elektromosautó-gyár. Nyilván ahhoz akkumulátorra van szükség, tehát azt nem mondhatjuk, hogy örülünk a BMW elektromosautó-gyárának, de akkumulátor az ne legyen benne. Ez egy feloldhatatlan ellentmondás. 

Hogy Debrecen mit nyer a CATL-beruházással, már tudott, de mit veszítene, ha nem a város, hanem más piaci versenyző lett volna a befutó? 

A folyamatot kezdjük egy kicsit korábbról. Mit veszítettünk volna, ha 2015-ben nem indítjuk el azt a gazdaságfejlesztési folyamatot, amelynek során munkahelyek ezrei jöttek létre Debrecenben? Ezek a munkahelyteremtő beruházások mindenképpen a Közép-Európa régiót célozták volna meg. Akkor elmentek volna Miskolcra, Nyíregyházára, Nagyváradra, Kassára, de mindenképpen a régióban kötöttek volna ki. Az alpolgármesterségem, majd a polgármesterségem kezdeti időszakában nagyon sokszor hallottam azt a kritikát Debrecennel kapcsolatban, hogy a városban nincsenek megfelelő munkahelyek, ezért hiába van itt az egyetem, képezi a sok szakembert, de nem maradnak itt, hanem elmennek innen. Ezt a folyamatot kellett megfordítani, és most már nem az a helyzet, hogy a munkahelyek hiányában innen elmennek valahová, hanem nagyon sokan jönnek ide a munkalehetőségek miatt már tanulni is és dolgozni is. Ezt jól mutatják a Debreceni Szakképzési Centrum és az egyetem számai is. Persze ilyenkor szokták kritikaként megfogalmazni, hogy jönnek a románok, az ukránok és nem tudom, kicsodák – ezt hallgattam másfél-két éven keresztül a BMW-vel kapcsolatban. Meg kell nézni a BMW toborzási tevékenységét: abszolút debreceniekre, fiatalokra koncentrál, karrierprogramot indít szakképzési centrumban, az egyetemen, tehát Debrecenre és a régióra fókuszál. 

Ha átfogóan tekintünk a gazdaság fejlődésére, nem csak arról beszélhetünk, hogy megteltek az iparterületek Debrecenben. Miben mérhető a beruházások jóléti hatása? 

Rengeteg fejlesztési igény van a városban. Az elmúlt években millió dologgal foglalkoztunk: két színházat építünk, új Aquaticum strandot, óvodákat, utakat építettünk, iskolákat, bölcsődéket újítottunk fel, több bölcsőde építése van jelenleg is folyamatban, nagy közlekedési fejlesztéseket hajtottunk végre, ipari parkokat hoztunk létre, tehát felsorolni is hosszú. Hogyha a városnak nincs meg a gazdasági ereje, akkor ezek nagy része elmaradt volna. Persze Debrecen nemcsak saját, hanem európai uniós és kormányzati forrásokból is fejleszt, de a kormányzati források jelentős része azért érkezik Debrecenbe, mert a kormány is úgy gondolkodik a városról, hogy ennek a régiónak a fővárosa. A nemzetközi és a hazai tőke is bízik Debrecenben, és ez a lakosságnak tud jólétet teremteni. Ha megnézi valaki a statisztikai hivatal adatait, akkor pontosan látja, hogy a vidéki Magyarországon Debrecenben a bérek az átlag fölött növekedtek az elmúlt években az új vállalatoknak köszönhetően. Ez egy jótékony hatás, ahogyan az is, hogy a városnak a helyi adóbevétele elképesztő mértékben tud növekedni. 

A CATL-beruházás kapcsán nagyon sok politikai támadást kap. Mennyire kell a politikai vitákba beszállni jelen helyzetben? 

Természetesen bele kell menni a vitába, mert nincs más választási lehetőségünk. Választott politikusai, közszereplői vagyunk ennek a városnak, tehát fel kell venni a kesztyűt. Nyilvánvalóan az embernek meg kell erősítenie a lelkét ilyenkor, és határozottan kell képviselni azt az ügyet, amiben hisz. Én hiszem azt, hogy Debrecen szempontjából azok a történések, amelyek zajlottak az elmúlt években, rendkívül meghatározóak lesznek, ugyanis Debrecen az európai elektromobilitás regionális fővárosává lép elő. Visszatérve a kérdésre, nagyon kemény, sőt helyenként durva politikai támadások zajlanak. 

 A nagy beruházásokkal milyen környezetvédelmi projekteket tudnak párhuzamosan futtatni annak érdekében, hogy egyensúlyban legyen a folyamatos építkezés és az élhető környezet? 

Rengeteg környezetvédelmi projektünk volt az elmúlt időszakban. 2019-ben ezt egy új alapra helyeztük, létrejött a Zöld Munkacsoport, a Future of Debrecen, fiatal szakemberekkel dolgozunk együtt, akik ötleteket, javaslatokat adnak. Többek között a Zöld Munkacsoport dolgozta ki a véderdősítési programot, sok ezer fát ültettünk el az elmúlt években, és ezt a programot a következő időszakban is folytatni fogjuk. Emellett a fenntarthatóság jegyében nagyon sok intézményünket építettük át megújuló energiaforrások felhasználására, több mint 4000 tonna szén-dioxidot váltottunk ki, ezáltal sokkal kisebb lett az energiafogyasztási igénye a város intézményrendszerének. Az új intézményeket már mind-mind megújuló energiaforrásokra építve hozzuk létre. Az MVM-vel közösen egy több mint 50 hektáros napelemparkot létesítettünk, ami 15 ezer debreceni háztartás energiaigényét képes biztosítani. A város az elektromos közösségi közlekedés fenntarthatóbbá tétele érdekében tervezést indított két városi terület vonatkozásában újabb napelemparkok létrehozatalára, közel 50 hektár nagyságrendben. Az egyik legnagyobb programunk a Civaqua program, amely ebben az évben az első ütemét tekintve befejeződik, a forrást a kormánytól a második ütem tervezési eljárására megkaptuk, ez véglegesen megoldja majd a Vekeri- és a Fancsikai-tavak vízellátását. És hát Debrecennek annyi vize lesz ettől az évtől kezdődően, mint amennyi korábban soha nem volt. Mindemellett pedig ebben az évben tervezzük elindítani a város közvilágítási rendszerének energiahatékonysági átalakítását egy LED-program keretében. Úgy fejlesztettük az elmúlt években a debreceni gazdaságot, hogy nagyon erősen koncentráltunk a fenntarthatósági paraméterekre, a környezetvédelmi és zöldfejlesztésekre. 

Kiss Dóra