„A Debrecen 2030 programmal egy második számú főváros jön létre”

Interjút adott a Naplónak Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere hajdú-bihari látogatása apropóján. A miniszter válaszaiban többek között kitért arra, a kormánynak miért fontos, hogy az országban több regionális központ is létesüljön, milyen eszközökkel ösztönzik a külföldi befektetőket, hogy Kelet-Magyarországon is szerepet vállaljanak, és a MotoGP beruházásának kérdését új nézőpontba helyezte.

Azt lehet mondani, Magyarország alapvetően Budapest-központú. Ön szerint a Debrecen 2030 projekt ezen mennyiben tud változtatni?

Az elmúlt években komoly erőforrásokat szántunk arra, hogy Magyarországon Budapest mellett több vidéki központot létrehozzunk. Olyanokat, amelyek lakosságszám és gazdasági erő tekintetében is képesek vonzerőt kifejteni, agglomerációt kiépíteni, és el tudják érni azt, hogy az adott térségben élőknek ne kelljen a fővárosba költözniük vagy ingázniuk az érvényesüléshez. Vannak kiemelt központok, mint például Debrecen vagy Győr, amelyek annak köszönhetően, hogy komoly gazdasági potenciált tudtak kiépíteni, a komplett térség számára vonzóak lehetnek.

„Debrecen elképesztő fejlődésen ment át az elmúlt időszakban. Túl azon, hogy a város egy vonzó célpont, ahol jó élni vagy ahova érdemes ellátogatni, relevánsabb, hogy az elmúlt években nagy nemzetközi vállalatok is idehozták a magyarországi vagy regionális központjukat.”

Azokon az európai listákon, amelyek beruházásösztönzés szempontjából rangsorolják a közepes méretű városokat, Debrecen a legvonzóbb beruházási célpontok közé került, sőt a maga kategóriájában, Közép-Európában, az egyeteme, az infrastruktúrája, a kiépült vasútvonalai és a reptere miatt a legvonzóbbnak számít. Ebben óriási lökést adott, hogy a BMW az új európai gyárát Debrecenben építi fel. Ez pedig önmagában fejlesztéseket, a beszállító vállalatok letelepedését jelenti, továbbá a térségben fejlődhet az infrastruktúra és a város körüli települések szerepe is megnő. A Debrecen 2030 program a magyar gazdaságfejlesztési stratégiának az egyik legfontosabb eleme, hiszen így gyakorlatilag létrejön egy második számú főváros, az ország keleti központja.

A kormány számára miért fontos, hogy több regionális központ is létesüljön?

Kicsit távolabbról kezdem. Magyarország a tíz legnyitottabb gazdasággal rendelkező ország közé tartozik. Az ország GDP-jének 86 százalékát az export teszi ki, valamint az egy főre jutó FDI (külföldi működőtőke-befektetések – a szerk.) 8600 euró. Ebből kitűnik, a magyar gazdaságot alapvetően az befolyásolja, hogy a külföldi működőtőke elég vonzónak találja-e az itthoni befektetési lehetőségeket, és hogy az itthoni termelési szolgáltatási kapacitások eredményeként előállított termékeket és szolgáltatásokat tudjuk-e külföldön, nagy mértékeben értékesíteni. Összességében beruházások és export, ez a két szempont az, ami rendkívüli módon meghatározza a magyar nemzetgazdaság teljesítményét. Amikor viszont egy nagy beruházó azt mérlegeli, hogy Magyarországra jön, akkor négy szempontot vizsgál. Egyrészt a politikai stabilitás kérdését, ami Magyarországon rendben van, másrészt az adórendszer kérdését, ami szintén kedvező, hiszen nálunk vannak a legalacsonyabb adók, továbbá az infrastruktúrát és a munkaerőt. Utóbbi kettő kifejezetten helyi tényező, ezért fontos, hogy legyenek olyan térségi központjaink, ahol ezek megvannak, valamint legyenek olyan felsőoktatási intézményeink is a nagyvárosokban, amelyek az iparral, gazdasággal közvetlenül együtt tudnak működni. Éppen emiatt alakítjuk át a budapestiekhez hasonlóan a nagy vidéki egyetemeket, hogy rugalmasak lehessenek, a gazdasággal való kapcsolatuk szervessé válhasson és helyben tudják tartani a jól képzett fiatalokat. A jövőben ezek pedig majd inspirálják egymást, mert ha van jó helyi egyetem, jön jó vállalat, ott lehet dolgozni, emiatt pedig még többen maradnak helyben. Példa erre Győr a világ legnagyobb motorgyárával, Székesfehérvár, amely komoly autóipari beszállítói központtá vált, Miskolc a műszaki hagyományaival és Debrecen. Fontos, hogy ezek a térségi központok önmagukban is értelmezhetők legyenek, és ne kelljen Budapesthez viszonyulniuk.

Ön szerint az ország keleti régiójában mekkora potenciál rejlik gazdaságilag? Szakértők lapunknak korábban úgy nyilatkoztak, hogy a térségben és a hajdú-bihari megyeszékhelyen több lehetőség van.

Abból a szempontból egyet értek a meglátással, hogy Nyugat-Magyarország legnagyobb részén a beruházások mértéke elérte azt a szintet, hogy a rövid távon rendelkezésre álló munkaerő minimális. Bár Hajdú-Bihar megye esetében 10 év alatt 13-ról 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, keleten még mindig magasabb a bevethető munkaerő létszáma, ami mindenképp a térség mellett szól.

„Annak érdekében, hogy a vállalatok is megtalálják az ide vezető utat, a kormány differenciál a beruházásösztönzési támogatásoknál. Amíg a Nyugat-Dunántúlon 25, Közép-Dunántúlon 35, Kelet-Magyarországon 50 százalékos támogatásintenzitást tudunk adni egy beruházáshoz.”

Ez azt jelenti, hogy a beruházó vállalat kap egy támogatási csomagot, aminek egy része fejlesztési adókedvezmény, a másik pedig direkt készpénztámogatás. A kettő egymáshoz való aránya függ többek között a beruházás konkrét struktúrájától, várható költségvetési hatásaitól és a létrehozott munkahelyek számától. Keleten tehát magasabb pénzügyi támogatást tudunk adni, és annak érdekében, hogy ide is érkezzenek beruházások, ezt kiemelt inspiráló, ösztönző tényezőnek tekintjük.

Az épülő MotoGP-pálya esetében megjelentek olyan vélemények, miszerint nem fogja visszahozni az árát. Egy ilyen beruházás mennyiben teheti vonzóbbá a térséget turisztikailag és gazdaságilag? Többet jelent ez egy sportcélú építkezésnél?

A merjünk kicsik lenni elv alapján semmit sem lenne szabad építeni. Itt a kérdés az, hogy a beton ára visszajön-e és milyen formában. De ebbe vajon beleszámoljuk-e azt, hogy ez Magyarországnak mekkora reklámlehetőség, az mennyi turistát hozhat, továbbá az építkezésben részt vevő vállalatok milyen fejlődésen és kapacitásnövekedésen mehetnek keresztül, és hogy a kapcsolódó szolgáltatóvállalatok hány új munkahelyet tudnak létrehozni? Azt gondolom, bátran kell belevágni az ilyen beruházásokba.

„Mi egy közepes méretű ország vagyunk, így mindig olyat kell nyújtanunk, amit vagy senki, vagy csak kevesen tudnak rajtunk kívül.”

Éppen ezért fontos a zalaegerszegi tesztpálya kérdése, vagy például az, hogy a világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátorgyárai Magyarországon létesüljenek, de a sportlétesítmények építése és a velük jövő sportesemények rendezése is, amelyek eszmei értékben és anyagilag is megtérülnek. Ezek egy olyan országnak, mint mi vagyunk, felbecsülhetetlen marketingértéket jelentenek.

A Forma–1-gyel szemben is mindig megjelenik ez a kritika, de Magyarország mégiscsak egy olyan elit klub tagja, amibe a jóval nagyobb és gazdagabb országok is szeretnének bekerülni.

Reklám szempontjából valóban ennyire kiemelkedőek a magyar sporteredmények, -rendezvények?

Ahogy járom a világot, azt tapasztalom, az embereknek Magyarországról elsőként a sporteredmények jutnak eszébe, és Puskás Ferenc még mindig a legismertebb magyar ember a világon. Nem tudok olyan messze menni az országtól, és nem tudok olyan emberrel beszélni, akinél ne az lenne az asszociáció, hogy „ha Hungary, akkor Puskás”. Ugyanígy Hosszú Katinka és a többi híres magyar sportoló nevével is már rezonálnak külföldön. Sokszor hallottam olyan visszajelzést is, hogy a televízióban látták vagy személyesen tapasztalták a kivételes magyar vendégszeretetet, nagyvonalúságot, a külföldiekkel szemben mutatott jóindulatunkat. Ez így együtt kiállít az országról egy jó bizonyítványt. Ez pedig fontos, mivel Magyarországot és még néhány európai országot a nemzetközi liberális média rendszeresen kipécézi magának, próbálnak minket negatív színben feltüntetni. Akik viszont eljönnek Magyarországra, látják, hogy amit írnak rólunk, az nem több egyszerű hazugságnál.

Hogyan készül a kormány a koronavírus második hullámára?

Azon túl, hogy a védekezés első, egészségügyi szakaszát Magyarország megnyerte, meg kell érteni, mik a válság elsődleges következményei és tanulságai. Olyan nem fordulhat elő többet, hogy Európa egy rendkívüli helyzetben felkészületlen, emiatt pedig teljes mértékben védtelenné válik. Az elmúlt időszakban a túlélés egy külső tényezőtől, a Kínai Népköztársaságtól függött, miközben a korábban Kínát bíráló európai tagállamok és az általuk fizetett ügynökök egymással vérre menő küzdelmet folytattak, hogy ki veheti meg az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket, mint például a lélegeztetőgépeket, maszkokat, védőruhákat, teszteket.

„Azokat a tragikus szituációkat sem szabad megismételni, amik akár Spanyolországban vagy Olaszországban előálltak, ahol az egészségügyi ellátórendszer felkészületlensége miatt emberek haltak meg, mivel nem jutottak lélegeztetőgéphez vagy ellátáshoz, amire szükségük lett volna.”

Ezért túl azon, hogy megnyertük az első szakaszt, a gazdaságot újra tudtuk indítani és a korlátozó intézkedések döntő többségét fel tudtuk oldani, fontos az óvatosság. Két dologról kell megbizonyosodni. Az egyik, hogy a vírust ne tudják behurcolni Magyarországra. Erről szólnak azok az intézkedéseink, amelyek a határátlépések és beutazások korlátozására vonatkoznak. Másodsorban pedig készen kell állnia az egészségügyi ellátórendszernek arra, hogy ha jön a második hullám, ne álljunk ott védtelenül, vagyis rendelkeznünk kell az védekezéshez szükséges eszközökkel. Ezért hoztunk létre stratégiai kapacitásokat, például nagy számban tudtunk lélegeztetőgépeket és maszkokat gyártani. Ez fontos lehet, mert ha olyan helyzet áll elő, akkor ezeket exportálni is tudjuk. Ami viszont lényeges, hogy ha megjelenik a második hullám, akkor már magunknak tudunk gondoskodni azokról az eszközökről, amelyekért harcolni kellett az elmúlt időszakban.

További jogszabály-módosítás várható-e annak érdekében, hogy a gazdaság stabilitását a második hullám ne veszélyeztesse?

Folyamatosan kapcsolatban állunk a vállalatokkal, vállalkozásokkal, és egyeztetünk velük milyen intézkedésekkel lehetünk a segítségükre annak érdekében, hogy az egészségügyi után a gazdasági védekezés is sikeres legyen. A gazdaságvédelmi akcióprogrammal a vállalati észrevételek döntő többségét ki tudtuk elégíteni. Amennyiben a világgazdasági helyzet alakulása indokolttá teszi, akkor a további jogszabály-módosításokat is meg fogjuk tenni.

Szilágyi Gergő

Névjegy

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter

Születési hely, idő: Komárom, 1978. október 30.

Családi állapot: Nős, két fiúgyermek édesapja.

Tanulmányai: A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett diplomát külügy szakirányon 2002-ben.

Politikai pályafutása: 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig a Fidesz kommunikációs igazgatója, 2010-től 2012-ig a miniszterelnök szóvivője, 2012-től 2014-ig a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. 2014 júniusától külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, majd 2014. szeptember 23-tól Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.

Egyéb: 2011 és 2016 között igazolt futsaljátékos volt, két NB I.-es és 85 NB II.-es mérkőzésen lépett pályára.