„Néha nagyobb volt a feszültség, mint az arcom” – az őszi megyekettő legjobb nyilatkozatai

Múlt hétvégén véget ért a 13., azaz az utolsó őszi forduló a labdarúgó megyei másodosztály északi és déli csoportjában. Viszonylag hosszú téli szünetre vonultak mesterek és játékosok, a csapatok pályáin legközelebb márciusban pattog majd a labda. Ahogy olvasóink már megszokhatták, a küzdelemsorozat eseményeiről ezúttal is hétről hétre beszámoltunk: végeredményeket, jegyzőkönyveket közöltünk portálunkon – no meg persze a száraz adatokon óriásit dobó edzői nyilatkozatokat. A trénerek meccs utáni értékelései között vannak különösen velős, fanyar, vagy simán csak elképesztően vicces aranyköpések, amiket minimum terítőre hímezve őriznénk meg az utókornak. Úgy gondoltuk, nyári összeállításunkhoz hasonlóan most, így féltávnál is kiemeljük azokat a meglátásokat, melyek olyanok, mint mondjuk az átszitált iszap után felbukkanó gyémánt, vagy egy hatalmas csokidarab a fagyiban: bennük van a megyei labdarúgás kvintesszenciája.

Kontor Gábor létavértesi mester szavai, miután csapata 3-1-re verte a DSC-t hazai pályán:

„A szombat esti szülinapi parti meglátszott a mérkőzésen, de örülök, hogy győzelemmel kezdtük a bajnokságot.”

Nagy Róbert, az ellenfél edzője így látta a másik oldalról ugyanezt a meccset:

„Olyan érzés ez, mint mikor a gyerekeddel egész héten a matekpéldát gyakorlod. Eljön az első témazáró, és hazahoz egy egyest. Bízom a csapatomban. A sokat és nagyon lenézett csapatommal jövő héten javítunk. Hátha meglesz az a kettes.”

A Nyírmártonfalva 4-1-gyel küldte haza a tiszacsegeieket a nyár utolsó napján. Előbbiek mestere, Konyári Sándor finoman szólva nem volt elragadtatva a kezdéstől.

„Nehezen indult be a szekér, mintha egy döglött ló húzta volna.”

Ismét Nagy Róbert, ezúttal a Nádudvar elleni idegenbeli 3-1-es DSC-sikert követően:

„Mikor lefújták a meccset, egy székely vicc jutott az eszembe, mikor megkérdezik az öreget, hogy »Pista bácsi ivott már rossz pálinkát? Ittam, fiam. És milyen volt? Jó.«”

Konyári Sándor és a csatárszekció (Téglás-Nyírmártonfalva 0-3):

„Az azért biztató, hogy babacipő helyett a stoplist hozták magukkal a támadóim.”

Fél tucatnyi gólt vágott otthon az Esztár a nádudvariaknak szeptember derekán úgy, hogy csak egyet kapott. A hazai tréner, Mándi László kétszavas értékelése:

„Győztünk! Helló!”

Károlyi Albert püspökladányi edző gondolatai, miután megsemmisítő, 0-9-es vereséget szenvedtek a Nyíradonytól:

„Attól, hogy a 13. másodpercben büntetőt ítélnek egy csapat ellen, még nem törvényszerű, hogy így alakuljon egy mérkőzés. A meccs egyetlen pozitívuma számomra, hogy nem láttam. Aki bármilyen kritikával illetne bárkit is, az tegye meg felém, a csapatot hagyja békén mindenki! Van nekik elég bajuk egy ilyen eredmény után. Nyilván sem én, sem a játékosaim nincsenek ehhez hozzászokva. Nem is fogunk ebbe beletörődni, edzünk tovább, ám egy-két dolgot át kell értékelni.”

Ismét csak Konyári Sándor (Polgár-Nyírmártonfalva 0-2):

„Néha nagyobb volt a feszültség, mint az arcom, de ebből is jól jöttünk ki.”

Mándi mester hasonlata a Nagyrábé elleni 4-1-es vereséget követően:

„Kevesebbet ütköztünk, mint a spori a parkolóban. Bezzeg, ha befejelem, ugye, Lajos?”

Kontor Gábor szavait olvasva nem biztos, hogy elhinnénk, hogy ezt a meccset valójában 4-0-ra hozta a Léta a bárándiak ellen.

„Nem tudom, hogy a pálya rossz talaja, vagy a napsugarak beesési szöge miatt játszottunk ilyen gyengén, de az biztos, hogy több labdát eladtunk mint egy sportbolt, ezért csak a végén sikerült bebiztosítani győzelmünket.”

A nagyhegyesi tréner, Magyar Lajos szerint a mezszín kavarhatta meg játékosait a Téglás elleni 0-2-re elveszített mérkőzésen.

„Az első félidőben borzasztómód gyengén játszottunk, rengeteg eladott labdánk volt, enervált játék jellemezte ezt a félidőt. (Valószínű, az zavart meg bennünket, hogy az ellenfél kékben játszott, és mi szoktunk kékben játszani, lehetséges, hogy ezért adtunk el ennyi labdát.)”

Gyengébben kezdte az Esztár ellen végül 4-2-re megnyert meccsét a DSC, ezt persze Nagy Róbert is észrevette:

„Az első félidőben kevesek voltunk, mint a talicskában a fékolaj…”

A csegei edző, Sallai Szabolcs csapata 3-1-es, Görbeháza felett aratott győzelme után:

„A kacsa előtt mindig legyen víz, a mai nap nem volt, ezért majdnem újra kellett éleszteni a ötvenedik percben. Gyurika megmozdulásaitól csak a taktikai húzása volt jobb. Amúgy, ha a védőink nem lőnek gólokat, ma ki is kaphattunk volna.”

Gere Csaba nádudvari tréner és a gasztronómia (Nagyrábé-Nádudvar 9-3):

„Fordulás után rögtön nekünk voltak helyzeteink, de egy kontra után kaptunk egy véleményes büntetőt, majd közvetlen utána még egyet, és ez teljesen megzavarta a csapatot, összeestünk, mint az aludttej.”

Újra Nagy Róbert, most a DSC Létavértes elleni 2-0-ra megnyert meccsét követően:

„Nem szaggatták egyik csapat játékosai sem az istrángot, de nem az a lényeg, ki táncol jobban, hanem az, hogy ki élvezi a táncot. Ma nem voltunk a táncparkett ördögei, de akarásunk, fegyelmezettségünk – amit hetek óta hiányoltam – egy steptáncra jó volt.”

Egyetlen mondatnyi borúlátás Mándi Lászlótól (Konyár-Esztár 3-0):

„Rajtunk már csak a piócás ember segíthet.”

Érthető Bende Tibor csalódottsága, miután együttese, a Nagyrábé 2-0-ra kikapott a Földestől.

„A csapatom néha U7-es kognitív képességekkel rendelkezik, egocentrikus gondolkodás, én és a labda korszak jellemző ránk.”

A labdarúgó megyei első- és másodosztály őszi szezonjának összes jegyzőkönyvét ide kattintva tekinthetik meg.