A mai Roncsbár területe is fontos pontja volt a szabadságharcnak – fotókkal

1849-ben a Csapó utcai ingatlanban Kossuth Lajos nővére lakott, aki főápolóként irányította a sebesültek ellátását Debrecenben. Többek között ilyen részleteket is megismerhetünk azon a szerdán nyílt kiállításon a debreceni Új Városházán, amely annak az öt hónapnak a mindennapjait mutatja be, amikor a kormány a cívisvárosban működött 175 évvel ezelőtt a szabadságharc idején.

A Debrecen, a rendíthetetlen szikla című tárlatot a város önkormányzata, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára és a DEMKI Tímárház rendezte Debrecen város napja tiszteletére. A szervezők levéltári források segítségével arra keresték a válaszokat, hogy hogyan élték meg az akkori polgárok ezt az időszakot, miként segítették a szabadságharc nemes küzdelmét, és milyen áldozatokat kellett vállalniuk.

Betekinthetünk a korabeli mindennapokba

Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke elmondta, a kiállítás címét Kossuth kiáltványa Debrecen népéhez ihlette. – Kossuth ebben fogalmazta meg, hogy miért éppen Debrecent választották, mivel érdemelte ki a bizalmat. A reformkor idején népességszámát tekintve Debrecen az ország legjelentősebb városa volt, meghatározó gazdasági erővel, regionális centrumként funkcionált – ismertette Mazsu János a kiáltványból részleteket idézve. Elmondta, ez az időszak szokatlanul pezsgő életet hozott a cívisvárosba, fellendült a színházi élet, irodalmi szalonok nyíltak, politikai disputák zajlottak – csupa olyan dolog, amit addig csak a fővárossal kötöttek össze.

– fogalmazta meg Mazsu János.

A kiállítás megnyitójáról Puskás István, Debrecen alpolgármestere elmondta, az esemény egy négynapos programsorozatnak a része, amelyben a 175 éves évfordulóra emlékezik a város. – A tárlat megidézi, Debrecen hogyan élte meg ezeket a történelmi időket. Azzal, hogy betekinthetünk a korabeli mindennapokba, még jobban megélhetjük a saját debreceniségünket – jegyezte meg, majd részletesen tájékoztatta a résztvevőket a tervezett rendezvényekről. Kiemelte a debreceni batyu nevű étel jelentőségét, ami leveles tésztába sütött debreceni páros medvehagymával, és felhívta rá a figyelmet, hogy a város napján, április 11-én 1849 darabot fognak belőle szétosztani.

Debrecen számos erőforrást biztosított

A tárlat tartalmáról Szendiné Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatója tájékoztatott. Megtudtuk, 2019-ben álmodták meg a kiállatást a levéltár munkatársaival, amikor a Múzeumok Éjszakája alkalmából összeállították a Debrecen, az őrváros nevű gyűjteményt. 

– mondta Szendiné Orvos Erzsébet. Kifejtette, a kiállított dokumentumok és relikviák segítségével bepillantást nyerhetünk a korabeli kormány munkájába.

– Kossuth Lajos a városházán lakott, onnan irányított és írta leveleit. Utasítására az ottani Titkos Levéltárban helyezték el a Szent Koronát egy vasládában, amelyet nem is őriztek külön, olyan kevesen tudtak róla, ennek a helyiségnek az enteriőrjét is láthatjuk – mutatott az installációra. Hozzátette, a kormány feladatait azért is tanácsos ismerni, mert így érthetjük meg Debrecen szerepét. – Feladatuk volt a katonaság megszervezése, amit Debrecen óriási toborzóközpontként szolgált. A katonákat azonban el is kellett szállásolni, fel kellett ruházni, élelmezni kellett őket, a város minden erőforrását biztosította, 97 malmában őrölték a lisztet. A fegyvereket Nagyváradon készítették, de a javítási munkálatokat Debrecenben végzeték, ahol salétrom is akadt bőven, ezért a lőszergyártásba is besegített a város. A sebesült katonákat 5 kórházban látták el, a főápoló Kossuth Lajos nővére, Kossuth Zsuzsanna volt, aki a Csapó utcán, a mai Roncsbár területén lakott – sorolta Szendiné Orvos Erzsébet, majd egyéb érdekességekről számolt be.

– A tárlat egy terepasztalon mutatja be, hogy hol laktak a kormány tagjai mellett a híres személyiségek, mint például Jókai Mór vagy Petőfi Sándor. Az érdeklődők azt is megismerhetik, hogyan öltözködtek akkoriban a debreceni cívis polgárok, de még azt is, hogyan szórakoztak Boka Károly muzsikája mellett a Hátulszíp vendéglőben. Debrecen város nyomdája is nagyon fontos szerepet töltött be ebben az időszakban, hiszen itt nyomták a Kossuth-bankókat, sőt, a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot is, melyről számos levéltári dokumentum is megtekinthető – ismertette.