Úristen, motorozol? Meg fogod ölni magad!

A debreceni szakember beszélt a motorozásról, veszélyeiről, és a kockázatok csökkentéséről.

Haon.hu

Motorozni csak megfelelő öltözékben, megfelelő állapotú járművel és kellő tudás birtokában szabad

Forrás: Illusztráció: MW-archív

Rokonok, barátok részéről is gyakran hallható a címben szereplő két mondat, ha a motorozás kerül szóba, elvégre az még ma is egyet jelent egy halálos ítélettel. Az utóbbi hetek motoros baleseteit sorra véve lássuk be, nem alaptalanul. Horváth László debreceni gépjármű szakoktatóval jártuk körbe a témát.

A címben szereplő kérdésre nehéz érdemben válaszolni, hiszen senki sem azért ül motorra vagy kezd el motorozni, hogy megölje magát, a statisztikával viszont nehéz vitába szállni, a kétkerekű járműveken közlekedők ugyanis törvényszerűen sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az autós társaik.

A fizika makacs dolog: a kasztni hiánya, az aszfalttal tenyérnyi felületen érintkező abroncs csak néhány összetevő, ami hatványozza a veszélyfaktort és garantálja, hogy egy-egy motoros balesetnek súlyos vagy halálos legyen a végkimenetele. Az eleve vert helyzetet pedig csak fokozza az egyre eldurvuló közlekedési kultúra, amelyben autós motorosnak, motoros pedig az autósnak farkasa.

A két fél jellemzően a másik figyelmetlenségében keresi az egyre elszaporodó motoros balesetek okát, de az elszigetelt eseteket érdemes külön kezelni. Mindkét oldalon előfordulnak ugyanis agyamentek, akik a közlekedés legalapvetőbb szabályaira is fittyet hánynak, így nemcsak egymásra, hanem önmagukra is veszélyesek.

Megfontolandó lenne a japán minta

A Központi Statisztikai Hivatal vármegyéket elemző adatsora szerint mellesleg 2022-ben 739 baleset történt Hajdú-Bihar vármegyében, ebből 181 súlyos, 539 könnyű, 19 pedig halálos kimenetelű volt. Az esetek 72 százalékát személygépkocsival okozták, a kerékpárok és a motorkerékpárok részesedése mindössze 2,2 százalék volt (10 eset). A balesetek túlnyomó része, 97 százaléka a járművezetők hibájára vezethető vissza, jellemzően az elsőbbségadás meg nem adása és a sebesség helytelen megválasztása miatt. A statisztika azonban nem tér ki arra, hogy mennyi volt azon esetek száma, amelyben a motorosok nem okozói, hanem elszenvedői voltak a baleseteknek.

Horváth László debreceni gépjármű szakoktató szerint minden túlzás nélkül állítható, hogy elszabadultak az indulatok a közúton, soha annyi motoros balesettel nem szembesült évtizedes pályája során, mint az elmúlt időszakban. Szerinte a jogalkotó jóhiszeműen járt el, amikor az egységes A kategóriát (motoros jogosítvány) szétszedték, és teljesítményarányosan létrejött az A1 és A2 osztály. – Ez a fokozatosság elvét szolgálta volna, a kisebb teljesítményű és lökettérfogatú motorokon el lehetett volna sajátítani a motorozás alapjait, majd feljebb lépve, kellő rutinnal felvértezve továbblépni – mutatott rá.

A tapasztalat azonban kijózanító, nagyon kevés kezdőmotoros dönt úgy, hogy végig járja ezt az utat, idő- és költséghatékonyságból a többség még mindig a korlátlan A kategóriát célozza meg, amely számos veszélyfaktort hordoz magában.

Horváth László szerint japán mintára idehaza is be kellene vezetni azt a szabályt, hogy kezdőként csak olyan méretű motorra szerezhessen valaki jogosítványt, amelyet eldőlt helyzetből képes talpra állítani. Ennek a gyakorlati jelentősége nem pusztán abból fakad, hogy ha borul a motoros, akkor képes felállítani a járművet, hanem abból is, hogy minden bizonnyal egy-egy kanyarban képes kezelni a motort, veszélyhelyzetben pedig az úton tudja tartani azt.

A szigorítás helyett azonban további könnyítés várható, B kategóriával – uniós irányelv szerint – nem csupán moped (robogó), hanem a jelenlegi A1 kategóriába sorolt, automata váltóval szerelt motorok is vezethetőek lesznek egy 10 órás tanfolyam elvégzése után. – Jelenleg a B kategóriát megszerzők az oktatás során kevés információt szereznek magáról a motoros közlekedésről, ezért ilyen előélet nélkül mopedre pattanni is felelőtlenség – véli a szakoktató.

Debrecen Horváth László haon — Horváth László szakoktató a Haon podcast stúdiójában
Forrás: Czinege Melinda

Legfőbb ellenség: a robogó

Amennyiben a motoroktól különválasztjuk a robogókat, az látszik, hogy ezeknek a népszerűsége is növekszik, a futárcégek robbanásával pedig a korábban megszokottnál is többel találkozhatunk a közúton.

Praktikus szerkezetek ezek, mozgékonyak, kis méretűek, így a forgalomban könnyen haladnak, ám pont ezek a paraméterek teszik veszélyessé a mopedeket

– mutatott rá Horváth László. Szerinte a tömegükhöz képest fürge mozgásuk, a kis kerekek hozzájárulnak ahhoz, hogy egy-egy úthiba könnyen megvezeti a járművet, borulásveszélyes helyzeteket eredményezve. Megjegyezte továbbá, hogy tapasztalata szerint a legtöbb autós a robogósokra tekint „legfőbb ellenségként” a közúton, hiszen jobbról és balról is előre furakodnak a lámpánál, ezzel bosszantva a négykerekűek vezetőit.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor a robogós nem szabálytalan, sok esetben pedig a testi épségük óvása miatt állnak egy kocsisor elejére, nem pedig azért, hogy az autósokat piszkálják ezzel, vagy versenyezzenek. Az autósokhoz képest védtelenek, így számukra célszerű, ha nem a kocsisor kellős közepén lavíroznak, hanem igyekeznek kikerülni ebből a szituációból

– mutatott rá. Horváth László szerint azonban a mopedesek is egyre vakmerőbbek a forgalomban, így őket sem kell „félteni”, ha a szabályos közlekedésről beszélünk.

A rutinos motorosok tisztában vannak azzal, hogy ugyan hazánkban mindössze a bukósisak használata kötelező, de hosszabb útra csizma, könyök-, térd- és gerincvédő, illetve motoros öltözék nélkül el sem indulnak. Ugyanez nem mondható el a robogósokról, egyesek a rövidnadrág-papucs kombinációval is megelégszenek, amikor a biztonsági felszerelések jönnek szóba.

Kiveszett belőlünk az empátia

Horváth László szerint a motorozást övező veszélyfaktort annak szezonális jellege is nagyban befolyásolja. A kétkerekűek vezetői általában abban hibáznak, hogy a szezon végén eltárolt motort az első tavaszi napsugarak megjelenésekor úgy veszik elő, hogy nem mérik fel kellően a környezeti adottságokat, de sok esetben a jármű állapotát sem.

Az autósok ezzel szemben a téli időszakban egyszerűen megszokják, hogy egyeduralkodók az úton, hiszen a kétkerekűek ilyenkor elenyésző számban vesznek részt a forgalomban. – A tanulóim figyelmét rendszeresen felhívom arra, hogy miután a motorosok a védtelenebbek, ezért nekünk, autósoknak kutya kötelességünk fokozottan figyelni, védeni őket. A közlekedés ugyan egy nagy társasjáték, de nem egyenlő esélyekkel veszünk benne részt – mutatott rá.

A szakember emellett nem győzi hangsúlyozni, hogy az elmúlt évtizedekben sokat változott a közlekedési kultúra, az emberekből kiveszett az empátia, csak a saját érdekeiket próbálják érvényesíteni az úton, miközben olyan érzésünk lehet, hogy mindenki folyamatos késésben van. – Korábban, ha egy lerobbant autó vesztegelt az úton, sorra álltak meg segíteni a közlekedők a bajba jutottnak; ma megnézheti magát, aki így jár; „nem az én bajom”, nem veszek semmit a nyakamba-elv érvényesül – tette hozzá Horváth László. A szakoktató szerint ahogy az autósok esetében, a motorosoknál is érdemes élni azokkal a vezetéstechnikai képzésekkel, ahol motorosok egy-egy veszélyhelyzetet szimulálva ismerhetik meg a saját, illetve a járművük képességeit. Ha nem más miatt, azért, hogy ne igazolják a címben szereplő két mondatot…