2023.07.22. 07:00
A náthától a nap- és a tejfehérje-allergiáig: mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket allergiaügyben
Egész évben számos allergén okozhat náthás tüneteket
Forrás: Illusztráció: MW-archív
A témáról Késmárky András, a Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoportjának vezető orvosa beszélt a Haon nemrég közzétett podcastjében.
Ma Magyarországon a lakosság harminc százaléka küzd allergiával, és sokan gondolják, hogy az internetes öngyógyítás vezet a megoldáshoz – összegezhető a szakember véleménye.
Az allergia olyan általános tünetcsoport, mely az immunrendszer túlzott reakciójára épül. Bizonyos anyagokra a szervezetünk úgy reagál, mintha idegen lenne számára
– ismertette először az allergia fogalmát Késmárky András. Elmondta, hogy a tudomány jelen állása szerint az allergia velünk született jelenség, és a kérdés csak az, hogy mikor aktiválódik a szervezetünkben. Gyakran előfordulhat, hogy egy bizonyos anyagra gyermekkorban nem vagyunk allergiásak, felnőttkorban viszont jelentkeznek az ezzel járó kellemetlen tünetek.
Magyarországon ma a lakosság 30 százalékánál fordul elő allergiás tünet, ez a szakember szerint elrettentően magas arány. Az érintettek leginkább a 20 és 30 életév közöttiek, és jellemzően nők
– mutatott rá. A legbosszantóbb tünetek között szerepel az orrfolyás, a könnyezés, a köhögés, a bőrtünetek, vagy akár a hányás-hasmenés.
Külső és belső tényezők befolyásolják
Az orvos szerint gyakran egészen a lakóhelyünkig visszavezethetőek az allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos összefüggések. – A genetika mellett az ország fejlettsége is számít: minél fejletlenebb egy ország, annál több allergént juttat a levegőbe, de bizonyítottan függ a lakossági fogyasztástól is – fogalmazott.
Komoly problémát jelent az is, hogy sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor az internetről látott „öngyógyítás” többször is kudarcba fulladt. Azt tapasztalja, hogy ebből a szempontból a betegek két típusba sorolhatóak: van, aki tudja, hogy valószínűleg lesz allergiás időszaka valamikor az évben, és igyekszik megelőzni. A másik típus csak akkor kér segítséget, amikor már nem bír a tünetekkel, vagy már sürgősségi állapot miatt szorul ellátásra.
Az itt tevékenykedő orvosok gyakran találkoznak rovarcsípés okozta reakcióval, a gyerekeknél pedig az ételek – gyakran a mogyoró vagy az aprómagvas gyümölcsök – miatti panaszokkal.
A szakvélemény szerint ha összehasonlítjuk a fogyasztási szokásainkat a 80-as évekével, nem csoda, hogy egyre több az allergiás: akkor még nem voltak energiaitalok, finomított élelmiszerek, ezért mint majdnem minden egészségi kérdésben, itt is kell figyelnünk a táplálkozásra.
Allergia vagy nátha?
A szakember kitért arra is, hogy a nátha tünetei nagyon hasonlítanak a felső légúti allergiáéhoz, de míg a náthás panaszok néhány nap alatt elmúlnak, az allergia tünetei az egész szezonban végigkísérik a beteget. – Körülbelül egy hét alatt realizálódik, hogy a megbetegedést nátha vagy allergia okozta-e – jegyezte meg.
Nem is gondolnánk, milyen reakciókat válthat ki egy ártatlannak tűnő szotyizás a strandon, vagy más olajos magvak, amiket a ráérős vakáció alatt szívesen fogyasztunk. Késmárky András arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel ebben az időszakban a fagylalt- és jégkrémfogyasztással több tejtermék jut a szervezetbe, sokan nyáron szembesülnek azzal, hogy a tejfehérjére allergiásak.
Nem az, aminek látszik
Mint elhangzott, a manapság egyre „divatosabbá” váló napallergia nem bevezetett fogalom.
Tény, hogy van, akinek a bőre sokkal érzékenyebb a nap behatására, de itt elsősorban az izzadt bőrfelületen megtapadt allergének reakciójáról van szó
– szögezte le. Az orvosok továbbra is a gyakori zuhanyzást és hajmosást javasolják, az pedig, aki genetikailag hajlamos az allergiára, két dolgot tehet: vagy megelőzi, hogy találkozzon az allergénekkel, vagy már jó előre kezeli az allergiás reakciót. – Az allergiából kigyógyulni nem lehet, de közel tünetmentessé lehet tenni – fűzte hozzá.
Végül felhívta a figyelmet arra is, hogy a patikákban vény nélkül beszerezhető gyógyszerekről is érdemes egyezteti az orvossal.