Papp László: egy város ereje a bajban mutatkozik meg igazán

Ha egy szóval kellene jellemeznie 2022-őt Debrecen szempontjából, mi lenne az?

Arra képtelen lennék. Egy szóban, egy mondatban nem lehet összefoglalni a mögöttünk lévő esztendőt. Az elmúlt évtizedeket figyelembe véve 2022-nél nem éltünk át terheltebb időszakot, hiszen miközben még egy világjárvány utóhatásait szenvedtük el, a szomszédunkban kirobbanó háború is globális válságot okozott. Egy város ereje éppen az ilyen helyzetekben, a bajban mutatkozik meg igazán. Márpedig ebben az önkormányzati ciklusban bőven kijutott nekünk a „jóból”. 2019 októberében zajlottak le a választások, 2020 márciusában beköszöntött a koronavírus-járvány, amely 2022 év elejéig itt volt velünk, majd 2022. február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, így az év további részét ennek a konfliktusnak a hatásai jellemezték. Egy ilyen gondterhelt időben kellett tehát fejlődésről, növekedésről gondoskodni. 

Ebből a válaszból számomra mégis az rajzolódik ki, hogy talán a „felemás” jelző illeszkedne ide.

Mindenképpen felemás volt az év. Egyrészt a gazdasági sikereink tovább gyarapodtak: a CATL által Magyarország történetének legnagyobb értékű beruházását nyerte el Debrecen, a BMW pedig alig néhány hete jelentette be, hogy megduplázza eddigi beruházási nagyságrendjét 1 milliárdról 2 milliárd euróra. Az év folyamán további befektetőket is bejelenthettünk, tehát gazdasági értelemben Debrecen továbbra is a legattraktívabb közép-európai város, ugyanakkor a mindennapjainkra rányomta a bélyegét mindaz, amiről az előbbiekben beszéltem. A háború nyomán kialakult energiakrízis miatt több városi intézmény esetében összevonásokat hajtottunk végre, ezeket igyekeztünk úgy racionalizálni, hogy a szolgáltatások színvonalára, az életminőségre a lehető legkisebb hatásuk legyen. A kultúra és a sportszféra mellett a közösségi közlekedés szenvedte el leginkább ezeket az intézkedéseket, hiszen az elektromos vontatású járművek működési költsége megtöbbszöröződött az elmúlt időszakban, ami a DKV veszteségét is jelentős mértékben növelte. Emiatt mindenképpen beavatkozásokat kellett végrehajtani. Felemás abban a tekintetben is az esztendő, hogy a kormány a háborús helyzetben új prioritásokat határozott meg a központi költségvetésben. A rezsivédelmi alap feltöltése kiemelt céllá vált: a rezsiköltségek megnövekedése miatt elsősorban az emberek mindennapi életét kell óvni, elviselhetőbbé téve ezt a válságos időszakot számukra. Így viszont számos beruházást le kellett állítani, ez pedig Debrecent is érinti. Lázár János építési és közlekedési miniszter látogatása azonban néhány héttel ezelőtt egyértelművé tette, hogy a város fejlődése a kormány számára is kiemelt jelentőségű ügy, így a tárcavezető több fontos fejlesztés mellett tett hitet.

Melyek ezek a beruházások, fejlesztési területek?

Az ipari parki beruházásokhoz kapcsolódó közlekedésfejlesztések prioritást élveznek, az ezekhez szükséges forrásokat a kormány biztosítja. Ezen túlmenően Lázár János miniszter arról beszélt, hogy öt, Debrecen számára fontos projekt – a keleti elkerülő út, illetve a főpályaudvar megépítése, a Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztése, a 47-es főút kétszer kétsávosítása Debrecen és Békéscsaba között, valamint a reptérfejlesztés – kiemelt beruházások. Ez utóbbi azért is fontos, mert a légi közlekedésben, ha nem következik be újabb törés, akkor két éven belül újra elérhetjük a 2019-es rekordot jelentő 600 ezres utasszámot, amellyel ismét időszerűvé válik a kifutópálya-rendszer felújítása, fejlesztése.

A 2022-es tervekről korábban úgy nyilatkozott, hogy több fejlesztési területre fókuszálnak majd Debrecenben, mi a helyzet 2023-ban?

2022-ben a gazdaság és az ipari parkok fejlesztése mellett nagyon jelentős forrást fordítottunk a közlekedésre. Csak néhány ezek közül: megvalósult a Füredi út, a Hadházi út és a Nyíl utca csomópontjának átépítése, a Bethlen utca és az Egyetem sugárút kapacitásbővítő felújítása, átadtuk a belvárosi körgyűrű utolsó szakaszát, amely közel száz éve vágyott program volt a város szabályozási tervében, de a Kishegyesi út felújítása, szélesítése is régóta várt fejlesztés volt. 

Az ipar fejlődése az új évben sem lassul, hiszen nagy építőipari beruházások helyszíne leszünk. Jelen pillanatban is zajlik a BMW, a Semcorp, az EcoPro BM és a Halms gyáregységének az építése, míg az engedélyek függvényében hamarosan elkezdődhet a CATL akkumulátorgyárának kivitelezése is. Mindemellett visszük tovább a kulturális fejlesztéseket is. Nagy eredmény, hogy 2022 augusztusában át tudtuk adni a Csokonai Fórumot mint új színházat, 2023-ban pedig a Csokonai Színház történelmi épületének felújítása zárul majd. Befejezzük továbbá az ötven éve tervezett Civaqua program első ütemét, ezzel párhuzamosan az Országos Vízügyi Főigazgatóság végzi a második ütem tervezését. Főként tehát a környezetvédelmi, illetve a gazdaság- és közlekedésfejlesztési ügyek lesznek fókuszban a közeljövőben. Tegyük hozzá, hogy bár nem városi költségvetési finanszírozásban valósulnak meg, de a város működését érdemben segítik és határozzák meg a Debreceni Egyetem és a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) beruházásai. A kormány néhány nappal ezelőtt döntött az egyetem több fejlesztési programjának újraindításáról, amelyek a város járműipari központ jellegét erősítik, míg a DSZC esetében is hamarosan befejeződnek olyan tervezési eljárások, amelyek kollégiumi, illetve oktatási kapacitásbővítést tesznek lehetővé. Ami pedig a lakhatási kérdéseket illeti, a finanszírozási viszonyok, illetve a kamatkörnyezet függvényében 2023 második felében elindítjuk a Tócóvölgy II. projektet. Ezen felül az Epreskert déli részén több száz lakás építése van előkészületben, és a város a majorsági földek értékesítését is tervezi, amelyeken lakóterületi fejlesztést, lakóparképítést irányoz majd elő a pályázati nyertes számára. Mindemellett a szabályozási terv észszerű módosításaival segítjük a magánbefektetőket, hogy további lakóhelyeket teremthessenek, főként a város keleti részén.

Korábban Szijjártó Péter miniszter úgy fogalmazott, hogy időben észlelni kell azt, hogy egy város mikor éri el a tűréshatárát a beruházások terén. Debrecen már súrolja ezt?

Debrecen esetében gyakorlatilag már kialakult az az ipari infrastruktúra, amely egyben a felső határt is kijelöli. Az elmúlt nyolc évben megtízszereztük az iparterületek nagyságát, ma már elérjük az 1500 hektárt. Ezek a területek még nincsenek teljes egészében feltöltve, de ha ez megtörténik, akkor ténylegesen elérjük azt a nagyságrendet, amelyet már rövidtávon növelni nem szükséges, és nem is szabad. Ezek a jelenleg üres területek jellemzően a már itt lévő vállalatok beszállítói körét fogják fogadni a jövőben. Várhatóan 2025 környékére minden ipari parkunk tele lesz, ekkor pedig a belső, organikus fejlődés jelenti majd a továbblépés lehetőségét. Debrecen egy olyan erős gazdasággal fog rendelkezni a most folyamatban lévő és még érkező beruházóknak köszönhetően, amely Közép-Európában is rendkívüli.

Az energiakrízis kapcsán úgy tartják, 2023 lesz az az év, amely igazán feladja a leckét a városoknak.

Valóban, ha a jövőbe nézünk, akkor az a gazdasági fejlődés tehet csak optimistává bennünket, amely az elmúlt 8-10 évet jellemezte, hiszen enélkül Debrecen ma nehéz helyzetben lenne. A folyamatban lévő beruházások 2-3 év múlva érnek majd el oda, hogy a cégek elindíthassák termelési tevékenységüket, ezt követően válhatnak majd érzékelhetővé igazán a gazdasági növekedés előnyei. Nekünk azonban addig is meg kell oldanunk a problémáinkat. Debrecen gazdasága, költségvetése továbbra is stabil és fejlődést mutató. A 2022-es évet a folyamatosan változó körülmények, növekvő költségek mellett és ellenére is stabilan zártuk.

Az energiakrízis mellett 2023 másik „slágertémája” Debrecenben a CATL akkumulátorgyár ügye lehet?

Nagyon sok hamis, minden alapot nélkülöző információ látott napvilágot eddig az akkumulátorgyárral kapcsolatban. Most már egy új kommunikációs fázisban tart az ügy, hiszen a cég december elején benyújtotta a konkrét tényekre, adatokra épített engedélykérelmeit. Ezzel elérhetővé váltak azok a dokumentumok, amelyekből látni lehet, milyen paraméterekkel rendelkezik majd a tervezett üzem. 
Az egyik neuralgikus téma a vízkérdés. Az elmúlt hetekben már olyan lakossági fórumok is zajlottak Debrecenben, ahol napi 40 ezer köbméternyi vízfogyasztásról szólt a diskurzus, ami azért is képtelenség, mert a város közgyűlése 2022 év nyarán egyhangúlag jelölte ki a Déli Ipari Park infrastruktúrájának maximális kapacitását: ez a felső határ a víz esetében 24 ezer köbméter/nap. Ennek az ipari park minden egyes betelepülőjének vízigényét magában kell foglalnia. 

Ugyanezeket a szempontokat fogja a kormányhivatal az engedélyezési eljárás során érvényesíteni az akkumulátorgyárral szemben is. A másik szempont, hogy a környezetkímélő közlekedésre történő átállás alapvető feltétele az energia tárolása, az akkumulátorgyártás. A CATL legnagyobb megrendelői éppen azok az autógyárak, amelyek a fenntartható mobilitás legfőbb zászlóvivői. Ebbe a képbe nyilvánvalóan nem férne bele az, hogy egy vállalat környezetpusztító technológia felhasználásával gyártson részegyéget egy olyan termék számára, amely azt hirdeti, hogy környezettudatos átállásra van szükség. Ha ez így lenne, ez az üzleti kapcsolat létre sem jöhetne. Az akkumulátorgyár tehát minden környezetvédelmi paraméternek meg fog felelni. Nyilván minden gyárnak, de még egy autó beindításának is van környezeti terhelése, de hangsúlyozom, hogy környezetkárosító hatása ennek az üzemnek nem lehet és nem is lesz! Meggyőződésem, hogy Debrecen a 21. század két legfontosabb iparágában, az energiatárolásban és az elektromobilitásban is a lehető legjobb pozíciót tudta megszerezni.

Matey István