Pósán László: „Jól mutatja Debrecen befektetésre alkalmasságát a BMW-beruházás bővítése”

Jelentős jogalkotási feladatok megoldásáról szólt a Magyar Országgyűlés őszi ülésszaka. Pósán László, a Hajdú 2-es választókerület országgyűlési képviselője a Haon.hu-nak adott évértékelő interjújában többek között elmondta: az uniós források lehívásához szükséges törvénycsomagok megalkotása mellett a felsőoktatást érintő döntések meghozatala is központi téma volt az Országház falai között. A parlamenti munka mellett a honatyát a Debrecent érintő állami beruházásokról és a választókerületének fejlődéséről is kérdeztük.  

Melyek voltak a Parlament idei őszi ülésszakának legfontosabb témái?  

Az egyik legjelentősebb jogalkotási feladatunk annak a 17 feltételnek a teljesítése volt, melyet az Európai Unió támasztott Magyarország felé a hazánknak járó források lehívásával kapcsolatosan. Itt egyrészt a kohéziós pénzekről, másrészt a covid apropóján az Unió tagállamai által közösen felvett hitel Magyarországra eső hányadának a folyósításáról volt szó. A hivatalos indoklás szerint mind a kettőt azért tartják vissza, mert nem felelünk meg bizonyos jogállamisági kritériumoknak. Azonban azt nem definiálták, hogy ezalatt mit értenek pontosan. Létrehozása óta az Európai Unió jogszabályok keretei között működik, melyek meghatározzák, hogy mely területeken van kizárólagos hatásköre az Uniónak, melyeken pedig a tagállamoknak. Azonban az sehol sincs lefektetve, hogy az Unió milyen elvek szerint értelmezi a jogállamiságot. Mi kezdettől fogva azt mondtuk, hogy minden olyan kérdésről, ami jogilag értelmezhető, arról tudunk tárgyalni. Ezzel kapcsolatban az első igazán jelentős diplomáciai és politikai áttörés az volt, amikor az Unió pontokba szedte, hogy a magyarországi jogalkotással és joggyakorlattal konkrétan milyen problémák vannak. Ez volt az a bizonyos 17 pont, ezek alapján alkottuk meg a szükséges jogszabályokat.

A megalkotott jogszabályokat elfogadta az EU?

Gyakorlatilag nem tudnak ellene jogilag alátámasztható kifogást tenni, azonban lesznek még viták ezzel kapcsolatban, efelől nincsenek kételyeim. Egyébként több ellentmondás, abszurdum is tapasztalható az Unió részéről, amire jó példa a vagyonnyilatkozatok szabályozása. A kifogásolt elemek között szerepelt a magyarországi képviselői vagyonnyilatkozatok tartalmára vonatkozó jogszabály. Hiába állítottuk, hogy ez szigorúbb, mint az uniós, nem fogadták el. Ezért bevezettük az Unió vagyonnyilatkozati rendszerét, ami egyébként sokkal lazább, gyengébb a korábbinál. Ezt is kifogásolták.

A nemzetközi színtéren maradva, az ősz folyamán egy politikai nyilatkozatot is kiadott a Parlament, amely egy reagálás volt a holland és a német parlamentek korábbi döntésére. Ez utóbbiak olyan tartalmú nyilatkozatokat tettek, melyek szerint Magyarországtól meg kell vonni az uniós támogatásokat. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a források nem támogatások, ugyanis ezek hazánkat, mint az EU tagállamát, megilletik. A magyar parlament nyilatkozatában kifejezte, hogy Magyarország szuverenitásába való beavatkozásnak tekinti a holland és a német parlamentek nyilatkozatait. Minden államnak saját joga eldönteni, hogy neki valami tetszik vagy nem tetszik, de politikai téren egy országot és annak belső ügyeit nem minősítjük.  

Milyen döntéseket hozott még ősszel az Országgyűlés?

Az EU korábban állást foglalt arról, hogy az atomenergiát is tiszta, azaz zöld energiaforrásnak tekinti. Ehhez kapcsolódóan a Parlament arról döntött, hogy további 20 évvel meghosszabbítja Paks I. üzemidejét. Ezt, természetesen, alapos műszaki és egyéb vizsgálatok is megelőzték. Ezt egyébként –részben az energiaárak emelkedése miatt – más országokban is megtették, tehát műszakilag felülvizsgáltatták, hogy a meglévő atomerőműveik milyen állapotban vannak, azok mit tudnak, mit bírnak, mi kell ahhoz, hogy a kellő biztonság megmaradjon a további működésük során. A villamosenergia-ellátás szempontjából a jelenlegi paksi kapacitás a magyarországi ellátás mintegy 40 százalékát fedezi, ami elég jelentős. Ha ez kiesne, nagyon nagy bajban lennénk.  

Döntöttünk továbbá egy önálló energetikai szaktárca létrehozásáról is. Az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus egyik legfontosabb kérdésévé vált az elmúlt bő fél év során az energiaellátás megoldása. Az új minisztérium fő feladata minden létező oldalról az energiaellátás biztonságának megteremtése. Mindezek mellett – a teljesség igénye nélkül – a magyar kultúra napját országgyűlési határozatba foglaltuk, valamint módosítottuk a felsőoktatási törvényt is.

Miben változott a felsőoktatásról szóló törvény? Mi indokolta ezeket a módosításokat?

Az egyetemi modellváltás az ország legtöbb intézményét érintette, így egyrészt a fenntartói jogosultságok oldaláról, másrészt pedig a felsőoktatás, a munkaerőpiac és a vállalkozások napi igényeinek a rendkívül gyors ütemű változásai miatt is szükségszerű volt bizonyos módosításokat eszközölni. Hatással volt a döntésre továbbá a közoktatás elmúlt 8-10 évének átalakulása is. A felsőoktatásban az egyik legfontosabb változás a kötelező nyelvvizsga kérdése volt, mely követelmény meghatározása az egyetemek jogkörébe került át. Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) részeként az idegen nyelvi órák számát korábban mintegy a duplájára emeltük. Ebből következően a fiatalok az általános- és középiskolai tanulmányaik alatt közép- vagy akár felsőfokú idegennyelv-tudásra tehetnek szert. Az egyetemeknek pedig az a dolga, hogy a felvett fiatalok meglévő nyelvi tudására építve nyújtsanak az adott területhez szükséges szaknyelvi oktatást. Hiszen más szókinccsel dolgoznak a fizika, a jog vagy épp a biológia területén elhelyezkedők. Ezért döntsék el maguk az intézmények, hogy az egyes szakokhoz milyen kimeneteli feltételeket szabnak a nyelvtudás tekintetében.

Milyen változások történtek, történnek a közoktatás területén?

A közoktatással kapcsolatos utcai és egyéb megmozdulások véleményem szerint már régóta nem a közoktatásról szólnak. Ezek a demonstrációk, kiállások egyik oldalról kifejezetten politikailag hergeltek. Emlékezhetünk a koronavírus-járvány idején a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) követelésére, mely szerint el kellett volna halasztani az érettségiket. Már akkor látszott, hogy ez a szervezet nem az oktatás, a diákok és tanárok érdekében cselekszik. Ha elmaradtak volna az érettségik, akkor abban az évben felvételi sincs és azok a gyerekek egy évet csúsztak volna felsőoktatási tanulmányaik megkezdésével. Ha meg eltöröljük a bemeneti követelményeket, akkor mi alapján és hogyan határozzuk meg a kiválasztást? Mindenféleképpen káosz alakult volna ki. A Kormány a kezdetektől fogva világossá tette, hogy nincs a pedagógusok béremelése ellen. Azonban azt is látni kell, hogy addig tudunk nyújtózni, ameddig a takarónk ér. Egy olyan energiakrízis közepette, mint amilyen most van, nem lehet egyik napról a másikra jelentős béremeléseket eszközölni. Ennek ellenére a Kormány a következő három év mindegyikében minimum 10-20 százalék körüli emelést épít be a költségvetésbe.

Hogyan érinti Debrecent az állami beruházások felfüggesztése? Korábban ezekről Lázár Jánossal is egyeztettek.

Ahogy a világ minden térségét, természetesen Debrecent is érintik a háború, valamint az Unió szankciós politikájának negatív hatásai. A nagy volumenű beruházási hajlandóság és a várost jellemző gazdasági koncepciónak köszönhetően azonban ez nem érződik annyira. Nem véletlen az sem, hogy a Financial Times két alkalommal is előkelő helyre – a világon a legjobb tíz közé – sorolta Debrecent, mint befektetésre ajánlott települést. Így a válság lecsapódása nálunk kisebb, azonban nagy ostobaság lenne, ha úgy tennénk, mintha minket nem érintene. Működtetni kell a közvilágítást, a közösségi közlekedést, az intézményeket. Amikor egyszerre kell fenntartani a gazdaságot és garantálni a családok biztonságát energiaellátás tekintetében, akkor szükséges megvizsgálni melyek azok a beruházások, amelyeket fel kell függeszteni. Az építésügyekért felelős miniszterrel, Lázár Jánossal ezért olyan beruházásokról egyeztettünk, amelyeknek folytatódniuk kell. Ezek közé tartoznak a már megkezdett építkezések, illetve azok is, amelyeknek elkészülte feltétele egy már megkezdett befejezéséhez. Ilyen például a BMW-gyár építése és a Déli Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztése is, valamint az ezekhez kapcsolódó további beruházások. A város befektetési szempontból kedvező adottságait jól mutatja, hogy a német autógyártó vállalat nemrég bejelentette, hogy egy akkumulátorgyártó üzemet is létrehoz az épülő gyára mellett. 

A fejlesztések szempontjából milyen eredményt ért el a választókerület?

A legnagyobb volumenű beruházás idén a Zöld Város program fejlesztései voltak a Tócóskertben. Több mint egymilliárd forint értékben hatalmas területen zöldfelület-rekonstrukció történt, parkolókat hoztunk létre, több ezer cserjét és több mint 140 fát ültettünk. Megújult a Holló László sétány, valamint több járda és útszakasz is. Játszótereket újítottunk fel és kutyafuttatót alakítottunk ki. A projekt része volt továbbá a Sóház városrészben a Faraktár utcai felüljáró mellett található terület fejlesztése is. A Zöld Város program mellett pedig épültek további kerékpárutak, megújult több útszakasz. Elkészült a játszótér a Széna téren, Pacon a családsegítő ingatlanához tartozó udvaron egy közösségi teret hoztunk létre. Új épületrészekkel bővült a Petőfi téri iskola, de további oktatási- és nevelési intézményekben jelenleg is zajlik energetikai korszerűsítés. A Tócóvölgyben pedig a közelmúltban egy teljesen új óvodát adtunk át, amely Debrecen legújabb és legzöldebb óvodája. Sok területen történtek fejlesztések, változások, és bízom benne, hogy ezt az ütemet a jövőben is tudjuk majd tartani.

Bekecs Sándor