Hatékony építőiparban látja a továbblépés lehetőségét Lázár

Telt ház előtt tartotta gazdasági fórumát november 24-én Lázár János építési és beruházási miniszter a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni székházában. Az idén májusban alakult tárca eddigi munkájáról, célkitűzéseiről, a hazai közlekedésügy jövőjéről tájékoztatta hallgatóságát a hódmezővásárhelyi honatya.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már építési és közlekedési miniszterként köszöntötte a tárcavezetőt, utalva arra, hogy az Ipari és Technológiai Minisztérium megszűnésével a közlekedésügyi terület a 2023-tól létrejövő Építési és Közlekedési Minisztériumhoz kerül.  

– Beruházásokról beszélni egy olyan korszakban, amikor radikálisan megváltoztak a körülmények - tehát nincs pénz beruházásokra - nehéz feladat. Ennek jegyében az első feladatom volt, mint beruházási és építési miniszter, hogy beruházásokat kellett felfüggeszteni – kezdte beszédét Lázár. Idén május óta mintegy 2140 milliárd forint értékben, összesen 302 beruházást függesztett fel a Kormány. Mint fogalmazott, ez a háború rezsije hazánk tekintetében. – Nem elég tovább hangsúlyozni, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, idén ez 17 milliárd euróra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar közjó elveszített 10 milliárd eurónyi szabad forrást. Ennek az áldozata a lakosság, az önkormányzatok, az egyházak, a vállalkozások, és természetesen a beruházások is – mutatott rá. A háború számlájára írható még, hogy a megmaradt 351 beruházás 500-600 milliárd forint forráshiánnyal áll jelenleg.

– A 12 év alatt 25 ezer milliárdot invesztáltunk ebbe az országba, és ennek a 70 százaléka infrastrukturális jellegű volt. Nyugodtan állíthatom, hogy ez az ország teljesen más életminőséget garantál ma a választópolgárainak, mint 2010 előtt. Ha beruházásról, építésről és közlekedésről beszélünk, akkor a legfontosabbnak a vidéki Magyarország támogatását tartom – hangsúlyozta. Ehhez egyrészről két törvénycsomag megalkotását indította el a szaktárca. Az egyik az állami beruházások rendjére vonatkozó törvénycsomag, amely teljes egészében átrendezi az állami beruházások rendjét az elképzelésektől egészen a használatba vételi engedélyig. Hosszú távú cél, hogy a hazai építőipar profitáljon az állami beruházásokból, tehát hazai munkaerő, hazai alapanyagból tudjon dolgozni. A törvényjavaslathoz 26 társadalmi szervezet járult hozzá mintegy 900 javaslattal. – Az ország nincs készen, van tennivaló, és a következő tíz év fogja eldönteni, hogy mi egy fölzárkózott, Nyugattal versenyképes, a Kárpátoktól délre ezt a térséget és régiót domináló ország leszünk-e. Ez számomra a legfontosabb és legnagyobb kihívás, és ennek szeretném alárendelni a tárcámhoz tartozó területek munkáját – hangsúlyozta a miniszter.  

Észszerűbb építésügyi szabályozás lesz

Lázár János elmondta: jövő tavaszra terveznek elkészíteni egy olyan építésügyi törvénycsomagot, amely a gazdasági növekedést segíti, erősíti. – Magyarországon három jogszabályanyag szabályozza azt, hogy mit lehet építeni és hogyan kell építkezni. Ebből a háromból szeretnénk egy új törvényt kovácsolni. Az az elképzelésünk, hogy a magyar építési szabályrendszer elsősorban a gazdasági növekedést, a beruházáspolitikát szolgálja, és ennek érdekében, az akadályok lebontásában szeretnék segítséget kérni a kamara valamennyi tagjától, a magyar vállalkozásoktól – emelte ki a tárcavezető. A jelenlegi problémára rámutatva példaként hozta: egy út megépítése két évig tart, egy vasúti beruházás pedig legalább tíz éves munkát igényel. – Azt a célt szeretném elérni, hogy néhány éven belül, amikor valaki átjön az osztrák-magyar határon, Hegyeshalomnál, ne érezze azt, hogy egy másik országba érkezett – nyomatékosította, majd hozzátette: a magyar vállalatok versenyképességét létkérdés, hogy növelnünk kell, mert ha nem így alakul, akkor a magyar vállalatok nem férnek például be a Debrecenben zajló kivitelezési munkálatokba a külföldi vállalatok esetében.

A társadalmi felzárkózás alappillére a mobilitás

– A magyar közlekedés átalakítása terén egy olyan tárcát kell most átvennem, ami alapvetően jó állapotban van, ahol elkezdődött egy szemléletváltás, melyben a közlekedés egy gazdaságösztönző ágazat, a mobilitás pedig egy lehetőség és nem pedig az állam hatósági szemléletének, vagy az állam uralmi vágyának az érvényesítése – tért át a közlekedésügyre. Mint kifejtette, ha egy országban a mobilitás, közlekedés ügye rendben van, okos és jól szervezett, lehetőséget nyit nagyon sok ember számára is. Debrecen erre egy nagyon jó példa lesz most, és a következő húsz esztendőben. – A jó közlekedés hiánya megfosztja az embereket a fölzárkózásról, ingázásra, elvándorlásra, elköltözésre és a szülőhely elhagyására kényszeríti őket – húzta alá. Ennek visszaszorítása érdekében olyan lehetőségek kidolgozása szükséges, hogy az embereknek legfeljebb egy órát kelljen naponta ingázniuk vidékről a munkahelyük és lakóhelyük között. Ehhez egyrészt szükség van a tömegközlekedés korszerűsítésére, valamint a hazai úthálózat fejlesztésére is. – Magyarország számára óriási lehetőség, hogy híd legyen Nyugat és Kelet között. Ebből a pozícióból gazdasági előnyt és erőt kell kovácsolni – hangsúlyozta.

A tárcavezető előadása végén elmondta: Debrecen polgármestere több beruházásban kérte a miniszter segítségét. – Nemcsak ígéretet tettem, hanem tárcám szakmai programjának teszem ezeket a közlekedésfejlesztéseket. Célunk, hogy az ország második fővárosa legyen Debrecen – emelte ki Lázár. A jövőben a közlekedésügyi minisztérium programját képezi a Debrecen keleti elkerülő útjának kialakítása, a Debrecen-Nagyvárad villamosvasút és intermodális központ megépítése, a nemzetközi repülőtér kétmillió fős forgalom lebonyolítására alkalmassá tétele, valamint a 47-es négysávúsítása Debrecen és Békéscsaba között. 

BS