Évértékelő interjú

2022.12.27. 11:30

Kósa Lajos: nem elég túlélni, Debrecen ennél többre hivatott!

A honatya szerint a jövőben is olyan politikát kell folytatni, amivel a nagyberuházások befogadását és honosítását meg lehet tartani, s ezekkel párhuzamosan az élet más területén is haladni kell.

Forrás: Czinege Melinda

Kósa Lajos adott a Hajdú Online-nak évértékelő interjút, melyben többek között szóba került a közlekedésfejlesztés szükségessége, a Debrecenben jelentkező lakhatási problémák, továbbá a CATL-gyár építése. Az országgyűlési képviselő a következő évről úgy nyilatkozott: van feladat bőven; ugyanakkor meglátása szerint a cívisvárosiak elégedettek a városvezetéssel, a Debrecenért dolgozó képviselőkkel.

Nem volt egyszerű évünk. Februárban kitört az orosz–ukrán háború, április elején lezajlott a választás, hónapok óta pedig energiaválsággal kell szembenéznünk. Mindezek tükrében meglátása szerint hogyan alakult Debrecen élete a 2022-es évben?

Mindjárt az év elején egy fontos dolog történt, hiszen megnyertük az életünk első téli egyéni olimpiai aranyát. Ezzel kezdődött az év, ráadásul azt az aranyat egy debreceni egyetemista nyerte meg, Liu Shaoang, Ádó. Ezzel a Debreceni Egyetemnek most már két olimpiai bajnoka van, akik akkor lettek olimpiai bajnokok, amikor itt voltak hallgatók. Természetesen közben dübörgött a választási kampány, ahol elég éles küzdelem folyt, és közben kitört a háború, ez egész Európa életére befolyással van. A háború és a szankciók okán elképesztő energiaár-robbanás, infláció tapasztalható. Eközben azért a debreceni gazdaság továbbra is rendkívül jól teljesített. Sokan huhogtak, elsősorban az ellenzék, hogy megáll a debreceni BMW-gyár építése, nem is lesz ez befejezve. Közben kiderült, hogy halad, sőt a cégcsoport bejelentett még egy nagy volumenű beruházást. Időközben elektromos autógyártás fellegvára leszünk Európában, ehhez természetesen akkumulátort is kell gyártani. A kettő együtt jár, és természetesen úgy, hogy minden beruházónak – legyen az német, dél-koreai, kínai, vagy éppen magyar – a rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. Ahhoz nem szabad hozzájárulni, hogy Debrecen, vagy a környék népessége hátrányokat szenvedjen emiatt környezetvédelmi szempontból. A nagy fejlesztések, amelyeket elkezdtünk, vagy folytatódtak vagy befejeződtek. Felavattuk egy fantasztikus előadással a Csokonai Fórumot, és folyik gőzerővel a Csokonai Színház felújítása. Befejeztük a Zöld Város programokat, illetőleg folytatjuk, ahogyan a Civaqua-programot is. A Loki életébe új befektető érkezett, akivel stabilizálni tudtuk a csapat helyzetét, a jégkorong csapatunk kupagyőztes lett, tehát zajlik az élet, ahogy az egy nagyvárosban illik. Köszönhetően a debreceniek bizalmának, itt mind a három körzetet a Fidesz-KDNP képviselői nyerték a tavaszi választáson, gőzerővel folytatjuk a debreceniekért a munkát.

Forrás: Czinege Melinda

Ha már szóba került a CATL-gyár, illetve a környezetvédelem, nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy hallani bizalmatlan és felháborodott hangokat. 

A baloldali ellenzék dolgozik. 1998 óta minden létező városfejlesztési beruházást elleneztek. Legyen az kulturális, lásd Kölcsey Központ, legyen az uszoda, atlétikai stadion, főtér-beruházás, nyugati tehermentesítő út, vagy éppen autópálya-építés. Minden dolgot elleneztek, amit csak el tudunk képzelni. Ilyen értelemben teljesen kézenfekvő, hogy az akkumulátorgyártást is ellenzik. Ráadásul akkor kezdték el az ellenkampányokat, amikor még semmilyen adat nem állt rendelkezésre arról, hogy a beruházó mit akar csinálni. Olyanokkal jöttek, hogy sok lítiummérgezés lesz. Halkan jegyzem meg, hogy most a kommunális hulladékba nagyobb mennyiségű lítium kerül a kidobált ceruzaelemekkel, mint amennyi valaha a gyártás kapcsán el fog menni. Semmilyen paraméter nem volt ismert, amikor elkezdtek riogatni. El fog fogyni az ivóvíz – mondták. Nem fog elfogyni az ivóvíz, már csak azért sem, mert egyébként a gyártása kapcsán, ha lehet, akkor a gyártót arra fogjuk kérni, hogy szürke vizet használjon fel.

Több, meg nem kezdett fejlesztés egyelőre a fiókba került kormánydöntés alapján, Debrecenben több tervezett közlekedést érintő beruházás tolódik ezáltal. Ugyanakkor a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy közlekedésfejlesztésben van még teendő.

A közlekedésben mindig van, lásd Keleti elkerülő. De ezekről nem lemondtunk, a tervezések folynak. A 471-es városi bevezető szakaszának a tervezése, előkészítése folyik. Az építési beruházások, amiket még nem kezdtünk el, azokat két évre felfüggesztettük, köszönhetően annak, hogy a brüsszeli szankciós politika tulajdonképpen egy teljesen kikényszerített válságot idézett elő, nem csak nálunk, mindenütt. Ilyenkor legyen óvatos az ember! A megkezdett fejlesztéseket befejezzük, ez Debrecenben is így van. Természetesen a közlekedési fejlesztések szükségszerűen nem egyik pillanatról a másikra vannak, mert egy közlekedési beavatkozás egy város életében 50 évre szól. A város most készíti elő a hármas villamosnak a nyomvonalát, mert szeretnénk a közlekedést úgy korszerűsíteni, hogy az elektromos vontatás helyeződjön előtérbe. A villamosnak van két nagy előnye: független a városi dugóktól, és kapacitásával sokkal több utast tud elvinni, mint egy busz.

Forrás: Czinege Melinda

Azért azt most látjuk, hogy csúcsban fuldoklik a város.

Igen, látjuk, de azt is tudni kell, hogy a forgalom növekedése sokszorosa az úthálózat-kapacitás növekedésének. Minden város szenved ettől. Mi a mi válaszunk? Villamos-, kerékpárút-hálózat-fejlesztés. Józsáról a Nagytemplomig összefüggő kerékpárút vezet, kényelmesen 20 perc alatt be lehet tekerni. Próbálunk válaszokat adni a kihívásokra, mi vagyunk az egyetlen olyan nagyváros, ahol a közlekedési rendszer részének gondoljuk a parkolást, és a közlekedési vállalatunk üzemelteti ezt, pontosan azért, hogy ne elkülönült érdekei legyenek a parkolóüzemeltetőnek és a közlekedési vállalatnak. Nagyon sok fejlesztés van még a városban, a közlekedés kiemelt ebből a szempontból. A kormánnyal folyamatosan konzultálnak mind a városvezetés, mind a képviselők, mert az itt zajló iparfejlesztés messze meghaladja azt a méretet, amit a város önmagában kezelni tud, kell erős kormányzati segítség. Nagyon sok feladat van, de Debrecen fejlődése önmagában elismerést vált ki nemzetközi szinten is. Debrecen azon a pályán van, amire a debreceniekkel közösen ’98-ban ráálltunk. Az ország vezető városa szeretnénk lenni a főváros mellett, ez sok problémával jár, ez kétségtelen. Fel tudok sorolni a jövőre vonatkozóan rengeteg fejlesztési tervünket, lehetőségünket. Másfél év múlva lesz az önkormányzati választás, akkor megint meg lehet mérni, hogy a debreceniek ezzel egyetértenek-e, vagy sem. Áprilisban a választásokon úgy látszott, hogy egyetértenek vele, egyébként ott is világosan felállt a dollárbaloldal, ők egyfajta nemzetközi, amerikai érdekrendszerben képzelik el a munkájukat, mi pedig abszolút lokálpatrióták vagyunk. 

A beruházásokkal kapcsolatban a lakhatási kérdésekre is érdemes kitérni. Az négyzetméterárak országos viszonylatban is igen magasak a cívisvárosban. 

Az, hogy Debrecenben magasak a lakásárak, az egyszerre pozitív és negatív. Akinek van lakása Debrecenben, annak ez jó. Az emberek döntő többsége a saját lakásában lakik, az az ő vagyona. Ha a lakásárak növekszenek Debrecenben, az azt jelenti, hogy az ő vagyona nő. Vessük össze ezt azzal, hogy milyen egy olyan helyen élni, ahol a lakásárak csökkennek. Azt is látni kell, hogy Debrecenben a lakásárakat több minden fűti. Egyrészt itt van az ország egyik legnagyobb egyeteme, a diákok is óriási keresletet támasztanak az albérletek és a lakások iránt. Másrészt befektetési céllal is építenek és vásárolnak lakásokat, és egyébként van egy óriási kereslet. Harmadrészt most már egy ideje észlelhető az a belső mobilitási tendencia, hogy a debreceniek egy része kiköltözik az elővárosokba; meg kell nézni, hogy Hajdúsámson népessége megduplázódott az elmúlt húsz év alatt. De említhetjük Mikepércset, Ebest, Bocskaikertet, Hajdúhadházt. Ugyanakkor a távolabbi vidékekről, tehát Szabolcs-Szatmár, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből pedig költöznek be Debrecenbe az emberek. Ha megnézzük a demográfiai mozgásokat és a belső mobilitási mechanizmusokat, akkor azt látjuk, hogy Debrecent és környékét együtt nézve itt nő a népesség egy fogyó népességű országban. Ez azt jelenti, hogy kereslet van Debrecen iránt. Ez egyébként önmagában felhajtja az árakat. Erre még az is rátesz, hogy a debreceni iparfejlesztés vonzóvá teszi a várost, ez nagyobb számban támaszt olyan lakásigényeket, amelyekkel az ide beköltöző dolgozókat ki kell valahogy szolgálni.

Forrás: Czinege Melinda

Kinek kell erre a helyzetre választ adni?      

Ezt többfajta módon lehet kezelni. Egyrészt a hosszú távú várostervezésben kell olyan területeket fejleszteni, nyitni, szabályozni, ahol lehetősége van az embereknek az építkezésre és a saját erőből történő boldogulásra, másrészt a város maga is kezdeményezett például a Tócóvölgyben fejlesztéseket. Én azt látom, hogy a debreceni és a nem debreceni lakásfejlesztési tőke is ezt észreveszi és mozog. A város megy ennek utána kertségi szabályozásokban, bevonásokban, de itt jön az, hogy ennek az infrastrukturális fejlesztése, kiépítése nagyon drága. Ha fejlődünk, ha megyünk előre, akkor állandóan jelentkeznek problémák. Van olyan megyei jogú város, ahol a felmérések szerint az ott lakók 70 százaléka mondja azt, hogy elköltözne, ha tudna. Bár lehet, hogy ott nincsen olyan probléma, hogy az iparfejlődés milyen forgalom növekedéssel jár. Ilyen értelemben mi jó úton haladunk, mert nem az az érdekes, hogy ne legyenek problémáink, hanem az, hogy tudjunk rá értelmesen válaszolni. Egyébként eredeti formájában a debreceni infrastruktúra-fejlesztésben a '60-as, '70-es években 300 ezresre méretezték a várost, ugye most nappali lakosságot tekintve 250 ezres, éjszakait tekintve olyan 230-220 ezres. Ezt kell kiszolgálni infrastruktúrában. De eddig ezt bírja a város. A mostani városvezetés a képviselőkkel, a városért dolgozókkal, hivatalokkal egy világos, közös célért küzd, és úgy látom, hogy ez a debrecenieknek a megelégedésével történik. Nagy ütemben fejlődik a város, és mi ezt szeretnénk folytatni, szeretnénk tartani. Az, amit mi tudunk, azt a debreceniek már ismerik, látják, hogy mit képviselünk. Ezt a 24 évet hozta eddig ez a Fidesz-KDNP városvezetés, és ezt szeretnénk folytatni.

Forrás: Czinege Melinda

Mi lesz a 2023-as év legnagyobb feladata Debrecenben? 

Egy rendkívül okos gazdálkodással tartani kell azt a fejlődési ütemet és irányt, amit a város eddig tartott. Ez önmagában nem lesz könnyű, mert most nagyon sokan azt fogalmazzák meg, hogy éljünk túl. De a túlélés önmagában nem elegendő, hanem egy olyan ügyes politikát kell folytatnunk, amivel a nagyberuházások befogadását és honosítását meg tudjuk tartani, s ezekkel párhuzamosan az élet más területén is haladnunk kell, akár az oktatásban, akár az egészségügyben. A város pedig éli az életét, a debrecenieket ki kell szolgálni, figyelni kell, hogy mit szeretnének. Van feladat bőven. A 2023-as év egy küzdelmes év lesz, de én azt állítom, hogy önmagában azt megfogalmazni, hogy csak éljük túl, ez kevés. Ennél Debrecen többre hivatott.

Kiss Dóra

 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában