Rengeteg cég települne a püspökladányi ipari parkba, négy cégre mondott nemet a város

Püspökladány azért utasította el az ajánlatokat, mert akkumulátort vagy akkumulátor-alkatrészt gyártottak volna.

BDR Média

Nagy az érdeklődés Püspökladány ipari területei iránt

Forrás: Napló-archív

– Abban a hatótávolságban vagyunk egyrészt Debrecentől, másrészt az M3-as, M35-ös autópályától, hogy ha kis túlzással is, de mindegyik településnek van esélye ipari park létrehozására, és annak eredményes működtetésére – válaszolta a Cívishír kérdésre Bodó Sándor országgyűlési képviselő arra a kérdésre, hogy Hajdú-Bihar 5. számú választókörzetében igazán mely településeken érdemes ipari parkot létrehozni.

Nagyon sok településnek van tehát esélye az ipari parkra, csak kérdés, akarja-e?

– folytatta a politikus, aki sorra vette választókörzete több helységét. Elmondta, Ebes már nem feltétlenül akar több ipari parkot, hiszen saját magának is vannak ipari területei, továbbá a szomszédjában, Debrecenben is ott vannak azok. Ebes inkább utcákat nyit, óvodát épít, iskolát bővít.

Kabán minden feltétel adott

Nagyhegyes is inkább lakóövezetként jelenik meg annak ellenére, hogy vannak belakott ipari területei. Hajdúszoboszló csinál ipari parkot, de ott sem az ipar a fő profil. A fürdőváros ipari parkja körülbelül 10 hektáros lesz, ott létesül egy nagy húsüzem, amit várhatóan szeptember végén a pénzügyminiszter ad majd át. Kabán – ahol megvan a volt cukorgyár épülete – legalább félévente felbukkannak érdeklődők. Bodó Sándor úgy látja, ipartelepítésre Kabától jobb helyet nehéz lenne találni, mert az M4 gyorsforgalmi út mellett lesz a város, van ipari vágány, áram, tehát a technikai feltételek legmarkánsabban ott vannak meg. Tiszacsege sem zárkózna el az ipari park elől, csakhogy neki már ott van egy nagy helyi üzem, a NAGÉV fémipari társaság. De – fogalmaz az országgyűlési képviselő – nem elsősorban ipari parkban gondolkodnak, a csegeieknek továbbra is óriási kitörési lehetőség a Tisza és a gasztronómia. A szomszédjában, Egyeken elkészült az ipari park, oda várják a befektetőket. Nádudvarnak megvan az ipari parkja, csak nem úgy nevezik; a korábban létrejött élelmiszeripari üzemek adják a helyi ipart.

Püspökladányban több terület is szóba jött már

Bodó Sándort külön kérdezte a Cívishír Püspökladányról, ahol már legalább egy évtizede beszédtéma, hogy legyen vagy ne legyen ipari park. Ha pedig legyen, akkor az hol valósuljon meg?

A város északkeleti részén lévő, évtizedek óta gazdasági övezetként funkcionáló zónát bővítsék; avagy az M4 püspökladányi leágazásához közel alakítsanak ki egy teljesen újat? Sőt, a 4-es főúthoz közel fekvő, kiváló termőföldet, a helyben „tanítók földjeként” ismert önkormányzati területet használják-e arra a célra?

– Két területről beszélünk. Az egyik a 42-es főút melletti, a másik a 4-es főúthoz közeli. Kezdjük a 42-es főúthoz, a majdani autóút lehajtójához közel esővel. Ott egy 4,8 hektár területen kialakítandó ipari parkra 300 millió forint támogatást nyert a város. A területet egyébként 10 plusz 10 hektárral ki lehet egészíteni. A kisebb terület hasznosítására egy konkrét befektetői árajánlat van olyan összegre (a Cívishír információja szerint több 100 millió forint – a szerk.), amire a város önkormányzata várhatóan rá fog bólintani.

A területet piaci szereplő szeretné megvenni, aki nem akkumulátorgyártáshoz és nem autóipari beruházáshoz köthető fejlesztésben gondolkodik

– mondta. Eddig több mint 10 konkrét ajánlat érkezett már a ladányi önkormányzathoz, amelyek közül nyolcra bólintott rá a város, hogy az befogadható.

Tárgyaltak a cégekkel és négyre mondtak nemet, mert akkumulátort vagy akkumulátor-alkatrészt gyártottak volna.

A jelentkezők között van élelmiszeripari is, csakhogy vele a víz- és a szennyvízelvezetési igény nagysága miatt várhatóan nem fognak tudni megállapodni.

Lépésről lépésre kell haladni

A másik nagy terület, a 4-es főút melletti közel 40 hektár. – Ezt is felajánlotta a város a befektetésekkel foglalkozó országos cégnek, csakhogy ekkora területre nehezebb gazdasági egységet találni. Megjegyzem, ez nagyon jó minőségű termőföld. A földhasználati díj, a terület átminősítése is közel 200 millió forint lenne. Nem szabad kapkodni.

Javasoltam, kezdjék el a 42-es főút melletti területen kicsiben az ipari park létesítését, legyen meg az első ipari terület, az első üzem, aztán tudna a város lépésről lépésre haladni. Amíg nem látják az emberek, hogy mi lesz, addig nagy a bizalmatlanság

– fogalmazott a püspökladányi ipari parki lehetőségekről Bodó Sándor, akitől afelől is érdeklődtek, ő hogyan látja, a választókörzete települései miként tudnak rácsatlakozni Debrecen rendkívül gyors iparosodására, abból miként profitálhatnak?

Ezt Bodó Sándor egy képlékeny történetnek nevezte, mert már most is sokan járnak dolgozni a vármegyeszékhelyre, de nem szeretnék, ha ezek az emberek elköltöznének mostani lakóhelyükről. Majd erre Püspökladányt hozta példának: a városból szinte hiányzik egy generáció, az erejük teljében lévő 25 és 50 év közöttiek. Ők máshol találtak munkát, és elköltöztek. Ilyen távolságból nap mint nap bejárni már fejlettebb úthálózat kellene. Ugyanakkor a választókörzet Debrecenhez közelebb lévő településeiről, például Hajdúszovátról meg lehetne találni a módját, hogy busszal vigyék és hozzák a dolgozókat, akár a most zajló építkezésekre is. Ha ezt meg lehet oldani Nagyvárad környékéről, akkor a közelebbi helységekből is.