Varjak okozta károkkal küzdenek a földesi gazdák

Véleményük szerint csak a természetvédelmi érdek az első, nincs párbeszéd az ügyben, ezért maradt ez az áldatlan állapot.

Karmazsin István földjén a tőhiányos kukorica is jelzi a varjak kártételét

Forrás: Péter Imre

A település határában fészkelő vetésivarjú-állomány alkalmi kártétele egyre több gondot okoz a település gazdálkodóinak. Véleményük szerint több éve csak a természetvédelmi érdek az első, nincs párbeszéd az ügyben, ezért maradt ez az áldatlan állapot.

A varjak seregben járnak és a földekhez közeli akácosokban nagy varjúfalvakban, kolóniákban fészkelnek. A volt katonai repülőtér és a 42-es számú főút térségében lévő akácerdőkben egy-egy fán több fészek is található egymás fölött és mellett.

A fák körüli hatalmas hangzavar, a felrepülő varjak fekete felhőnyi serege a falu felett jelzi: populációjuk láthatóan többszöröse a korábbi évekéinél.

Komoly károkat okoznak

Karmazsin István gazdatársaival a korábbi években már többször tájékoztatta portálunkat gondjaikról. A napokban ismét érthetően bosszúsan mutatta meg a 42-es számú főút melletti vetései állapotát.

A napraforgó, a kukorica vetéseit kiették a varjak, a második vetésük után is harmadával csökkent a tőszám: a hatvanezer helyett alig éri el most a harmincötezret.

Mint elmondta, a kelési szakban a csíranövény alatt még jelentős tápanyagtartalmú magot talál a varjú a májusi időszakban, amikor a fészekaljak táplálékigénye a legnagyobb. A károk csökkentésére hiába kérnek segítséget, a közeli Bihari sík természetvédelmi őrei is tehetetlenek. Karmazsin István ökológiai gazdálkodó, ez még tovább növeli gondjait termőföldjein, mivel vetőmag csávázószert nem használhat az esetleges riasztásra. A múlt évben a varjak még a zöldborsóját és árpatábláját is megdézsmálták.

Ő gazdatársaival az idén hajnali négy órától késő estig személyesen, és segítőkkel próbálták megőrizni vetéseiket. Az alkalmazható riasztás technikai megoldásait a gazdák értelmetlennek tartják. Ismerik, mert megkérték több évben. Sajnos, azok nem hatékonyak.

Ráadásul az engedélyeket a területeik helyrajzi száma alapján kérelmezhetik a hatóságoknál. Költséges maga a kérelmezés a gazdák szerint. Karmazsin Istvánnak például huszonhat helyrajzi számon van területe. A gazdák tapasztalatai szerint a varjúfélék egyébként intelligensek, gyorsan tanulnak. A gazdálkodók megvédendő területein a felügyelt, állandó őrzést is érzékelik, a riasztást megszokják. Néhány felderítő varjú átrepül a területen, hangjelzéseket ad társainak, és azok százszámra érkeznek étkezni a földekre.

Közös megoldást keresnek

A saját gazdálkodásuk jelentős árbevételét a varjak miatt elvesztő szomszédos földtulajdonosok mielőbbi hathatós megoldást várnak. E madárfaj értelmetlen gyérítését nem szorgalmazzák, de azt igen, hogy minél előbb megtalálják azt a megoldást, ami mind a környezetvédelem, mind a nemzeti park, mind a gazdák számára elfogadható lenne.

Karmazsin István – aki a helyi Gazdakör elnöke is – elmondta: a vetési varjak – európai uniós szabályozás alapján – védett állatok, emiatt legálisan nem lehet hatékonyan védekezni ellenük, és kártérítés sem jár az általuk okozott károk után a gazdák részére, a természet védelméről szóló törvény nem ad erre lehetőséget. A riasztási, gyérítési engedély kérelmezési eljárása hosszadalmas, de a tapasztalatok szerint nem is hoz eredményt, az engedélyezhető riasztási módszerek nem hatásosak, gyérítés pedig csak közérdekből engedélyezhető, a mezőgazdasági kártétel megelőzése ugyanakkor nem minősül annak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál korábban már kezdeményeztük a szabályozási környezet módosítását, de az nem járt eredménnyel. A kártételek mértékéről pontosabb adatok szükségesek. Információink szerint a NAK emiatt országos felmérést indít a gazdálkodók körében, szervezetei segítségével gyűjti a gazdálkodói jelzéseket a vetési varjak által okozott kártételekről.

Mivel közös célunk a jogszabályi környezet változtatása, a gazdálkodók nevében a jogalkotók felé mi is valóban megalapozott kárenyhítési igénnyel jelezzük a problémakört – zárta gondolatait Karmazsin István.

Péter Imre