Talpon kell maradniuk a kkv-knak

A kis- és középvállalkozásokat segíti a helyi adó felének elengedése.

Fotó: illusztráció / Shutterstock

Erre az évre néhány százmillió forint helyi adó kieséséről tájékoztatták a Naplót a megkérdezett polgármesterek annak kapcsán, hogy a magyar kormány a kis- és középvállalatok (kkv) helyi iparűzési adójának egy százalék feletti részét a társaságoknál hagyja.

Tény, az unióban a kkv-szektor a legnagyobb foglalkoztató, és ők adják az adóbevételek döntő részét. Ezért is fontos a talpon maradásuk, az adófizető képességük megőrzése. Európai uniós irányelv a kkv-k különböző eszközökkel történő segítése, a mikéntjét azonban nem határozta meg az EU. A magyar kormány a támogatás egyik módjaként a helyi adók egy százalék feletti részének a kkv-knál tartását választotta. Az önkormányzatok kieső adóbevételének jelentős részére a kormány kompenzációt vállalt, a 25 ezer főnél nagyobb népességű városoknál egyedi elbírálás alapján, az az alattiaknál pedig támogatásokkal csökkenti a hiányt.

Százezernyi vállalkozásnak

Az iparűzési adó változásáról az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztálya válaszolt a Napló kérdéseire. A kormány december végi egyik intézkedése révén a felére csökken 2021-ben a helyi iparűzési adó maximális mértéke a kedvezményezett körbe tartozó vállalkozások esetében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2021-ben az egyszázalékos adómértéknél magasabb adókulcsot egyetlen önkormányzat sem alkalmazhat az egyéni vállalkozókra, illetve a kisebb cégekre. A könnyítés mintegy 800 ezer vállalkozást érint, és 150 milliárd forintot hagy az egyéni vállalkozók, más vállalkozó magánszemélyek, például őstermelők mellett azon kkv-k zsebében, amelyeknek az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

„Reményeink szerint a támogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítménye növekedjen a nemzetgazdaság egészén belül. A támogatás ezenkívül elősegíti a munkahelyek megtartását, vagy akár esetleges bővítését is, amivel fenntartható marad a szektor relatíve magas aránya a foglalkoztatásban”

– fogalmazott a főosztály illetékese.

Többféle segítség

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy látja, hogy a kkv-szektor megsegítését jelentő helyi iparűzési adó helyben maradó mértékének egy százalékban történő maximalizálásának hatása alig-alig lesz majd érzékelhető az önkormányzatoknál.

– A kkv-szektor résztvevőit a jelenlegi válsághelyzet nagyon differenciáltan érinti. A helyi adó egy százalék fölötti részének a gazdasági egységeknél hagyásával a cél, hogy a termelés fenntartására, a termelőerők megtartására ösztönözze ezen egységeket. Az olyan üzleti ágakat, mint a szállodaipar, a vendéglátás, melyek több hónapja zárva vannak, nagyon megviseli a válság, ott komoly gondok vannak. A szektorba az adóvisszatartás mellett természetesen más címen is érkezik segítség. Bértámogatás, egyéb járulékelengedés például, és várhatóan pályázatok is lesznek, hogy a vállalkozások újra tudjanak indulni. Ne szenvedjen olyan hátrányt, hogy leépítse a munkaerőt, mert azt nagyon nehéz visszaszerezni. Tény, bármit mondanak az önkormányzatok, az adóvisszatartás a töredékét sem viselte meg annyira, mint a nehéz helyzetben lévő ágazatok vállalkozásait. Azt pedig szem előtt kell tartani, hogy az államnak nincs pénze, azt a vállalkozásoknak kell megtermelni, aminek egy részét adók és járulékok formájában fizetik be.

„Ha a gazdasági egységeket most padlóra küldjük, akkor a jövőnket éljük fel”

– jelentette ki Miklóssy Ferenc, aki példaként említette, hogy ha egy vállalkozónak lecsökken a jövedelme 60-80 százalékkal, az nincs arányban egy önkormányzatnak néhány százalékkal apadó bevételével. Miközben az országos viszonylatban kieső 150 milliárd forint döntő részét pótolja az állam. A helyi iparűzési adó a gazdaság szűkülése miatt egyébként is csökken 2021-ben, ezért kevesebb lesz a helyi adó összege is.

– A vállalkozások életben maradása a tét. Az ország érdeke, hogy a vállalkozások döntő része ne menjen tönkre, újra tudjon indulni. Az országnak fontos, hogy minél több gazdasági egység megmaradjon – összegzett Miklóssy Ferenc.

Kovács Zsolt

Növelni a kell a versenyképességüket
A magyarországi gazdasági szervezetek 96 százalékát teszik ki a kis- és középvállalati (kkv) szektorba tartozó vállalkozások. Hajdú-Bihart is a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő arány jellemzi. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a hazai kkv-szektor az alkalmazásban állók 68,3 százalékát foglalkoztatja, ez magasabb az európai átlagnál. A szektor gazdasági teljesítménye ugyanakkor elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától. Magyarországon a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 54,1 százalékát állítják elő a mikro-, kis- és középvállalkozások.
Hajdú-Bihar megyében a kkv-szektorba tartozó egy vállalkozás által előállított bruttó hozzáadott érték 2018-ban 13,6 millió forint volt, ami az országos átlag 92 százalékának felelt meg. Ez az Észak-Alföld régió megyéi között a legjobb, és az országos rangsorban a hatodik helyet foglalja el.
Az ország gazdasági felzárkózása szempontjából meghatározó a kkv-k teljesítményének növelése és nemzetközi versenyképességük javítása. A hazai kkv-szektor vállalkozásai gazdasági teljesítményükhöz képest európai összehasonlításban magas arányban veszik ki részüket a foglalkoztatásból.