Öröklés, ajándékozás, adásvételek: jogi kisokos a testvérügyletekről

A törvénytervezet újabb lépcsőfoknak értékelhető a családon belüli ügyletek esetében. 2010 augusztusában az egyenes ági rokonok között, 2013-ban pedig a házastársakra kiterjesztve vezették be az illetékmentességet öröklés és ajándékozás esetében. A nemrégiben középpontba került testvérek közötti ügyletekkel kapcsolatban dr. Gombkötő Péter ügyvédet kérdezte a Napló.

Testvérek esetében jelentősnek mondható költséggel kell számolni az említett ügyletek esetében, amely bevételről a tervezet szerint az állam kész lemondani. – A saját ügyvédi praxisomra alapozva elmondhatom, hogy a bejelentett törvénymódosítás nagy horderejű változásnak számíthat. A jelenlegi jogi szabályozás értelmében csak az egyenes ági rokonok és házastársak között illetékmentes az öröklés és az ajándékozás. Ez azzal indokolható, hogy a hagyatéki eljárások döntő többsége esetében ők örökölnek. Bár kisebbségben vannak az örökösök között, de a testvérek szerepe sem elhanyagolható, akiknek jelentős terhet jelenthet a gazdagodás miatti fizetési kötelezettség – ismertette a jelenlegi helyzetet dr. Gombkötő Péter ügyvéd.

Üdvözlendő tervezet

Hozzátette, testvérek esetében a vagyongyarapodás kellemetlen következményekkel járhat, hiszen az illeték általános mértéke a juttatás tiszta értéke után 18, míg lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9 százalék.

„A probléma abból adódik, hogy ezen ügyleteknél akkor is jelentős összeget kell kifizetni, ha a vagyon természetbeni. Példaként említhető, hogy ha valaki örököl egy 10 millió forint értékű ingatlant, akkor közel 1 millió forintot kell betennie az állam kasszájába, viszonylag rövid határidővel. Ez alapján is elmondható, hogy üdvözlendő a törvénytervezet”

– nyilatkozta a Naplónak a szakértő. Megjegyezte továbbá, az is fontos változás lehet, miszerint az eddigiekkel ellentétben az örökhagyó most már úgy végrendelkezhet a testvére javára, hogy nem kell tartani az illetékfizetési kötelezettségtől.

Az ügyvéd kifejtette, testvérek között az is szempont, hogy a jelenlegi jogi környezetben célszerű már a hagyatéki eljárásban egyezségre jutni, mivel később anyagilag már mindenkinek megterhelőbb. A jelenlegi szabályok szerint a testvérek a hagyatéki eljárás lezárását követően – főszabály szerint – csak súlyos illetékfizetés mellett tudják mozgatni a vagyont. A bejelentett illetékmentesség tehát az egyenes ági örökösöknek is nagyobb szabadságot biztosíthat, hiszen ezt követően nem lesznek „rákényszerítve” arra, hogy már a hagyatéki eljárás során megegyezzenek.

További kérdést vet fel

Jól mutatja a szabályozás prioritását, hogy a jogász elmondása szerint elenyésző esetben kapott testvérek közötti ajándékozási szerződés megírására megbízást, hiszen a jogi kioktatást követően alig volt olyan, aki vállalta a nem egyszer milliós tételt jelentő illetékfizetést.

– A fennálló jogi környezet kis túlzással „ellehetetleníti” a testvérek közötti ügyleteket, sok esetben torzítva a valós szerződési akaratot. A jövőben viszont jobban érvényesülhet az ügyfelek szándéka, és remélhetőleg rendezetlen tulajdoni lapokból is kevesebb lesz – mondta, majd hozzáfűzte, a bejelentés más kérdést is felvet.

– A törvénytervezettel kapcsolatban csak az öröklést és az ajándékozást emlegetik. Logikus volna, ha a testvérek közötti visszterhes ügyletekre is kiterjedne a kedvezmény, hiszen jelenleg is illetékmentesek az egyenes ági rokonok és a házastársak közötti vissz­terhes vagyonátruházási ügyletek. Ha azonban csak az öröklésre és az ajándékozásra terjed majd ki az illetékmentesség, akkor érdekes lehet a visszterhes ügyletek (például adásvételek) kérdése. Gyakori eset például, hogy egy öröklést követően valamely örökösnél nagyobb érték marad, amelyet „ráfizetéssel”, vissz­terhes szerződéssel kompenzálnának egymás között a testvérek. Ha ezek az ügyletek is beleesnek a jövőben az előbb taglalt, szabályozni kívánt kategóriába, azzal még többen járhatnak jól – osztotta meg dr. Gombkötő Péter.

Szilágyi Gergő

Kapcsolódó cikk:

Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai