Érmelléki mesék

2024.01.27. 11:21

Mesékből és borból is merítettünk bölcsességet Debrecenben – fotókkal

A felnőtteknek szóló esten nem csak a kunsági borok festettek pírt az arcokra.

Hajnal László

Mesés borkóstoló estet tartottak pénteken a debreceni Déri Múzeumban

Forrás: Czinege Melinda

Úgy lenne stílusos, ha azzal kezdenénk a Déri Múzeumban megrendezett mesés borkóstoló estről szóló beszámolónkat, hogy „egyszer volt, hol nem volt”. De nem ám egyszer volt, hiszen már második alkalommal telítette meg péntek este a debreceni múzeum Dísztermében elhelyezett asztalokat a magyar népmeséket és borvidékeket megismertető program.

A nagy sikerre való tekintettel további kettő is fogja követni 2024 áprilisában és novemberében az estet. Erről beszélt köszöntőjében az esemény ötletgazdája, Mátrai-Nagy Andrea, a Déri Múzeum közművelődési szakembere.

Összekötni a kellemest a kellemessel

Simándi László történeteit Uhrin Klára népzenész citerajátéka kísérte. A mesemondó az egykori Bihar vármegyéből származó, felnőtteknek szóló, pajzán történetekkel igyekezett sűrű kortyolgatásra buzdítani a közönséget. A messzi vidékről, főként Nagyszalontáról érkezett mesék igazságtartama ugyan vitatható volt, de a jókedv érdekében úgy tettünk, mintha hihetőek volnának.

Így volt gyanúsan élménydús, hogyan is ismerkedett meg Simándi László a különböző történetekkel. Elmondása szerint ugyanis legénykorában, amikor még a mellény összeért rajta, lánykérésre adta a fejét, amihez az elengedhetetlen darutollat akarta begyűjteni a Hortobágyon. Csakhogy a darvak felkapták, és hét nap, hét éjszakán keresztül repültek vele egészen az Óperenciás tengerig.

CM20240126_Mesés borkóstolás_Déri Múzeum_HAON (9)
Simándi László a pénteki eseményen
Forrás: Czinege Melinda

A közönség hol csendesen mosolyogva, holt hangosan felnevetve fogadta a humoros történeteket, melyeket, ha a jóízlés engedné, szívesen megosztanánk, azonban nem szeretnénk elvenni a felfedezés örömét azoktól, akik szeretnének egy ízeset kacagni a jövőben.

A legjobb magyar borvidék lehetne a Kunsági

Szintén érdekes, ám annál valódibb történeteket hallottunk Kerekes Sándortól, a Déri Múzeum marketingszakértője és a Debreceni Borozó alapító szerkesztője ezúttal a borszakértő szerepébe bújt. Igazodva az alföldi fonókban elhangzott mesékhez, a Kunsági borvidék nedűiről osztott meg néhány gondolatot.

CM20240126_Mesés borkóstolás_Déri Múzeum_HAON (16)
Kerekes Sándor, a Déri Múzeum marketingszakértője, a Debreceni Borozó alapító szerkesztője
Forrás: Czinege Melinda

A szakember három családi pincészet borait kóstoltatta, az egyszerű, ám színes italok elmondása szerint az alföldi táj minden szépségét magukba hordozzák. Megemlítette, a 22 magyar borvidék közül korábban a kunsági volt a legkevésbé népszerű, holott kiváló minőségű termést hoz. Megtudtuk azt is, ha 103 ezer hektáros területére szőlőt telepítenének, európai szinten is az egyik legnagyobb borvidéke lehetne. A bemutatott Szentpéteri, Font és Gedeon pincészeteket a szaksajtó is magasztalja, az egyik borászat terméke pedig a Debrecen bora címet is elnyerte rosé kategóriában.

A borkóstoló est ezen alkalma talán nem véletlenül esett januárra, Kerekes Sándor ugyanis abba is beavatta a résztvevőket, hogy január 22-én nemcsak a magyar kultúra, hanem Szent Vince napját is ünnepeljük. A borászok védőszentjéről úgy tartják, hogy a bor latin elnevezése, a vinum szó is hozzá köthető.

Az est végén a közönség egy kvízjátékban is részt vehetett, a helyes megfejtők között egy üveg érmelléki bort sorsoltak ki a szervezők.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában