2024.04.11. 11:30
Az ereje teljében lévő főnixmadár felemelkedése jellemzi Debrecent
Április 11. Debrecen Város Napja, ezen a napon szentesítették több mint három évszázada a cívisváros, a szabad királyi városi státuszát. Debrecen születésnapján a szeretett városunkról, a hozzá való kötődésről, a szellemiségéről beszélgettünk Papp László polgármesterrel.
A városnap alkalmából Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével beszélgettünk
Forrás: Önkormányzat
Mi valójában a debreceniség, az ön számára miben rejlik a város esszenciája?
A debreceniség számomra mindenképpen egy nagyon erős érzelmi, lelki kötődést jelent ahhoz a városhoz, amelyben a családommal élek, és amelyikért már hosszú évek óta felelősséggel tartozom. Debreceninek lenni nagy büszkeség, a lokálpatriotizmust, a város tradícióihoz való rendkívüli ragaszkodást jelenti. A debreceniségben számomra nagyon fontos a hitnek, a kereszténységnek, a vallásnak a szerepe. Bár én magam görögkatolikus vagyok, de a református közösség mindenképp meghatározó esszenciája Debrecennek, és a reformáción keresztül a kereszténységhez való kapcsolódás is. A debreceniség tehát hitet jelent a múltban, a jelenben és a jövőben, és mindenben, ami pozitív egy ember életében.
Gyakran elhangzik, hogy Debrecent az összetartás és a közösségbe vetett hit jellemzi? Ez mit takar a gyakorlatban?
Akik ide látogatnak, és nem debreceniként gondolkodnak, gyakran egy nagyon erősen összetartó, olykor inkább zárkózott közösségnek tekintik. Ennek az alapja az erős lokálpatriotizmus, az elköteleződés, a város szeretete, ami mindannyiunkat meghatároz. Büszkék vagyunk arra, hogy debreceniek vagyunk. Ez a város mindig sikeres lesz, és vezető szerepe lesz az országban, amíg ez a debreceniség meghatározza a gondolatainkat. Nem véletlen, hogy Debrecen Magyarország történelmében milyen szerepet töltött be a szabadságharcok tekintetében. Ha a Bocskai-szabadságharcra gondolunk, meghatározó volt a hajdúk szerepe, a debreceniek szabadság iránti vágya és önfeláldozása. Szintén megkérdőjelezhetetlen a Rákóczi-szabadságharc idején a Tiszántúl jelentősége.
Éppen a napokban, április 14-én ünnepeljük a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásának 175. évfordulóját. Az 1848-49-es események kapcsán is vitathatatlan Debrecen szerepe: a Habsburg-ház trónfosztása a debreceni polgárok nélkül nem született volna meg. A korabeli Európában példa nélküli volt az a bátorság és szabadság iránti elköteleződés, amiről tanúbizonyosságot tettek a magyarok. Ha a debreceniek akkor nincsenek jelen a Nagytemplomban, a határozat sosem születik meg. Az 1956-os forradalomban is Debrecen töltötte be a zászlóvivő szerepét. Itt vonultak először az utcára a fiatalok és a munkások, és sajnos itt dördült el az első sortűz is.
Ez az, ami mindig ott van a gondolatainkban: a hazánkért és a városunkért érzett felelősség tudata meghatározza minden cselekedetünket. Ennek okán is tartjuk azt, hogy Debrecennek, mint az ország második fővárosának fontos missziója és szerepe van a nemzet jövőjét illetően, legyen szó kultúráról, oktatásról, fejlődésről, hiszen egy olyan gazdaságot építünk, amely a magyar gazdaság egyik motorjává válik a következő évtizedekben. Debrecennek az elmúlt évszázadokban is kiemelkedő szerepe volt a magyarság történetében, és minden bizonnyal a következő évszázadokban is az lesz.
Forrás: Önkormányzat
A Debrecen címerében látható főnixmadár szimbólum is azt mutatja, hogy a város képes talpra állni, és minden erejét összegyűjtve feltámadni. Hogyan jellemzi a várost ez a spirituális motívum?
A főnix az újjáéledés, az újrakezdés szimbóluma, perspektivikusan a rossz után következő jó időszakok jelképe. Ez nagyban jellemzi városunk életét és történetét, hiszen voltak lefelé ívelő korszakok, mégis mindig talpra tudott állni ez a város, és ebben is ott van a debreceniség is. Ha egy város polgárai nem hisznek a város jövőjében, akkor nincs újrakezdés. Debrecennek mindig is óriási lelkiereje volt a megújuláshoz: a nagy tűzvészek pusztítása után újjáépíteni a várost, vagy élni egy-egy olyan lehetőséggel, amely új korszakot nyit a város életében.
A szabad királyi városi cím elnyerése 1693-ban egy új korszak kezdete volt, felismerték a város vezetői és polgárai, hogy egy olyan új időszak előtt állnak, amikor a város fejlődésének fontos záloga ennek a kiváltságnak a megszerzése. Ennek az volt az ára, hogy a tisztán református Debrecen újra kinyissa a kapuit a katolicizmus előtt. Ezt a döntést bizonyára nem volt könnyű meghozni, és feltehetőleg sok ellenzője volt akkoriban, de a vezetők akkor azt a bölcs döntést hozták, hogy ezt a lépést meg kell tenni a város fejlődése érdekében. Nyilván az sem véletlen, hogy csak 1715-ben született meg az a törvénycikk, amely Debrecen szabad királyi városi rangját a gyakorlatba és jogi környezetbe is átültette, hiszen bizonyos feltételeket teljesíteni kellett, és az ellenzőinek köszönhetően ez nem ment könnyen.
A főnix nemcsak a problémák utáni újrakezdést szimbolizálja, hanem azt is, hogy Debrecen mindig jól ráérzett a várost előre vivő új lehetőségek megszerzésére. Úgy látom, ma is ebben a fázisban vagyunk, a főnix most is az újjáéledő korszakát éli. A 21. századnak egy olyan periódusában vagyunk, amikor a világ nagyon erősen változik. Az erőforrások felosztása és elosztása ezekben az években történik, megítélésem szerint Debrecen olyan új lehetőségeket ragadott meg, amelyek a következő évtizedekben egy ereje teljében lévő főnixmadarat vetítenek előre, és egy erősödő, felfelé ívelő pályát fog befutni.
Tény, hogy számos ponton fejlődik a város. Debrecen polgáraként mely területeire a legbüszkébb a városnak? Melyek a legkedvesebb helyei?
Egy polgármesternek kötelessége szeretni a városa minden négyzetcentiméterét, és ez valóban így is van. A város déli részétől az északiig, a keletitől a nyugatiig minden részét jól ismerem és szeretem. Természetesen több olyan hely létezik, amelyekhez érzelmileg is kötődök: a belváros, a szakrális terek, a történelmi városközpont. Amikor ránézek a Nagytemplomra, és látom mellette a nemzeti zászlót lobogni, az mindig euforikus érzéssel tölt el. A Nagyerdő pedig egy teljesen másféle kötődési pont a számomra. Hasonlóképpen reggel, munkába menet mindig nagy melegséggel tölti el a szívemet a Szent István park, a belváros egy üde, zöld foltja, amelyet az elmúlt hónapokban hoztunk létre. Csodálatos érzés, amikor a napsütésben megpillantom a parkot, a Szent István-szobrot és a Dósa nádor teret. Nyilván erre hatással van, hogy ezeknek a tereknek a megvalósításában szerepem volt. Különleges érzéssel tölti el az embert, hogy tudott tenni azért, hogy szebbé és jobbá váljanak ezek a részei Debrecennek.
Ha már a Szent István park szóba jött, melyek azok az új vagy megvalósuló fázisban lévő részei Debrecennek, amelyet a jövőben közösségi térként használhat a lakosság?
Ilyen a Petőfi tér is, ha a pavilon elkezd működni, mindenképp egyfajta találkozási ponttá fog válni a polgárok számára. A Civaqua-programnak köszönhetően számos olyan pontot tudunk megteremteni, ahol a víz és a természet, a kék és a zöld kapcsolatba kerül. Éppen a következő napokban fogjuk megalkotni, hogyan nézzen ki a Vezér úti tó környéke. Emellett nagyon érdekes és előremutató a közösségi gyümölcsöskertek gondolata.
A közösségépítés kiemelten fontos, a debreceniség ugyanis egy nagy városi közösségre épül. Ennek vannak építőkockái, melyek a város különböző részeihez köthetőek, és ezeket a kockákat fogjuk még inkább összehangolni annak érdekében, hogy a közösségi tereknek és a fejlesztéseknek is köszönhetően még erősebb legyen a debreceniség érzése a következő évtizedekben.
