Városnap

2024.04.11. 07:00

Debrecen „becenevei”: utánajártunk, mi mit jelent, és honnan jött

A város napja alkalmából sorra vettünk néhány ismert és kevésbé ismert jelzőt, amellyel Debrecent illették és illetik évszázadok óta. Dr. Fazakas Gergely, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója avatott be néhány érdekességbe a cívisváros elnevezéseiről.

Bekecs Sándor

Debrecenre az elmúlt több száz év során számtalan jelzőt aggattak, melyekkel szinte elbeszélhető a város történelme és irodalmi emlékezete

Forrás: Molnár Péter

Debrecennek számos ismert és kevésbé ismert jelzője van, ilyen például a kálvinista Róma, a magyar Genf, a hamvaiból feltámadó főnix és cívisváros is, de nevezik a maradandóság városának, Kisbudapestnek és a gyermekét fölemésztő anyának. Miért fontosak ezek számunkra manapság? Mi ezeknek az eredete? Ennek jártunk most utána. Debrecen város napjaként ünnepeljük április 11-ét, ugyanis 1693-ban ekkor adta ki I. Lipót király a szabad királyi városi kiváltságot biztosító diplomát. Ebből az alkalomból kérdeztük Debrecen jelzőiről dr. Fazakas Gergelyt, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, aki a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoporttal az utóbbi években számos konferenciát szervezett, illetve monográfiákat és tanulmányköteteket jelentetett meg hajdú-bihari vármegyeszékhely emlékezetkultúrájáról.

debrecen, cívisváros, becenevek, városnap
Dr. Fazakas Gergely, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója beszélt Debrecen elnevezéseiről 
Forrás: Napló-archív

A felsorolt kifejezésekkel szinte elbeszélhető a város történelme és irodalmi emlékezete. Patriótaként és lokálpatriótaként sokan erős érzelmekkel viszonyulnak a saját településüket körülíró, hagyományos kifejezésekhez. Bár nem mindig gondolunk bele, mit is jelentenek és miért jellemzők e sajátos attribútumok, ám tudatosan vagy tudattalanul, de a városidentitás szempontjából meghatározónak véljük ezeket

– mondta a szakember. Mint kifejtette, olyan nyelvi alakzatokról van szó, amelyeket retorikai szempontból névhelyettesítésnek (antonomáziának) nevezünk, hiszen körülírással, valamilyen jellegzetes melléknévvel fejezik ki, köznévvel helyettesítik a tulajdonnevet.  

debrecen, cívisváros, becenevek, városnap
Debrecen „a hamvaiból feltámadó főnix”. A város minden vészből és pusztulásból való újjáéledését jelképezi Debrecen címerében látható főnix
Forrás: Molnár Péter

Mikor keletkeztek Debrecen becenevei?

Dr. Fazakas Gergely elmondta, sokszor azt gondoljuk, hogy a városokra vonatkozó nyelvi alakzatok mind nagyon régiek, noha a legtöbb a 19. és 20. században formálódott. A kulturális emlékezet több esetben valamilyen történeti hagyományra reflektál: Sopron „a hűség városa”, Kecskemét „a hírös város”. Számos esetben viszont inkább az írói, publicisztikai szinonimahasználatot segítette, még ha természetesen ennek is volt alapja: Szeged „a napfény városa”, Győr „a négy folyó városa”. Debrecen vonatkozásában ebbe a sorba illeszkedik a „cívisváros” kifejezés, vagy a Kossuth által éppen 175 évvel ezelőtt megfogalmazott szép definíció és felelősséggel járó elvárás: a magyar szabadság őrvárosa.  

– Ám ezek a körülírások – ha speciálisan egy-egy várost is értünk alattuk – elvben akár több települést is jelölhetnének. Hogy külföldi példát is mondjak: az „Észak Velencéje” metaforikus kifejezést használják Amszterdamra, Stockholmra, de még Szentpétervárra is. Az efféle, analógián alapuló névhelyettesítéshez hasonló a „kálvinista Róma” körülírás, amelyet szintén nemcsak Debrecenre, hanem Genfre, a református teológiai-egyházkormányzati irányzat egyik legfontosabb svájci szülővárosára is értettek, s amely kifejezés Debrecen vonatkozásában – a fentiekhez hasonlóan – a 19. század második felében vált szélesebb körben elterjedtté, még ha volt is 18. századi gyökere – jegyezte meg az intézetigazgató.

debrecen, cívisváros, becenevek, városnap
A török uralom alatt álló Debrecenben született meg a magyar kálvinista egyház. A reformáció és a Református Kollégium tette elsősorban a Debrecent térség szellemi-kulturális központjává a 16 századtól kezdődően
Forrás: Molnár Péter

Hozzátette, ezek a nyelvi körülírások ugyan mind rétegzettek, ám egységesen pozitív hatásúak, könnyű azonosulni velük.

Izgalmasan összetett viszont az ismert Ady-versben olvasható kifejezés: a maradandóság, amely egyidejűleg utal a maradiságra, de egyszerre az értékek megőrzésére is. Ezek az egymással ellentétes jelentések a költeményben és annak hatástörténetében részint párhuzamosan élnek egymás mellett, részint pedig el-elbillennek egyik vagy másik irányba.

Debrecen Magyarország és Erdély világító lámpása

– Régre nyúló hagyománya van, hogy egy-egy állandósult toposzként ismertté váló körülírásnak több megfejtése, vagyis jelöltje (denotátuma) lehet. A Debrecenre vonatkozó jelzők közül ilyen például a reformáció idején több nyugat-európai protestáns városra használt „keresztyén Respublika” kifejezés, vagy a 16. századi protestáns prédikátor, nyomdász és énekszerző, Huszár Gál szép mondata városunkról. Szerinte „méltán és igazán mondhatják a ti városotokat Istentől bizonnyal megáldott városnak, és a mennyei tudományban mind az egész Magyarország és Erdélységnek s több sok helyeknek is világosító lámpásá”-nak – sorolta Dr. Fazakas Gergely.  

Utóbbi megfogalmazás abba a használati rendbe illeszkedett, amely akkoriban Genfre vonatkozott (a város önértelmező jelmondata az 1530-as évektől a „Post tenebras lux”, azaz „Sötétség után fény” volt), illetve abba, amelyet Kálvin használt a reformációkori teológiai viták idején a sötétséget bevilágító, megújulást adó isteni fényről. A „magyar Jeruzsálem” kifejezés szintén ismert volt más városokra vonatkozóan is a vallási megújulások idején: e szerkezet a 16–17. században meghatározó jelentőségű zsidó–magyar sorspárhuzam parallelisztikus múlt- és jelenmagyarázat beszédrendjébe illeszkedik.

debrecen, cívisváros, becenevek, városnap
Huszár Gál protestáns vándorprédikátor nevéhez fűződik az ország legrégebben működő nyomdájának megalapítása. Az Alföldi Nyomda 2021-ben volt 460 éves
Forrás: Molnár Péter

Debrecen és a debreczeniség

Városunk esetében sajátosságnak tűnik, hogy a település nevéből önálló kifejezés született: debreczeniség. Kutatóként szeretjük kontextusukban megvizsgálni és értelmezni ezeket a körülírásokat. Részint azoknak a szövegeknek az összefüggéseit, forráskörnyezetét, amelyekben először felbukkannak, részint pedig a magyarországi és a nemzetközi párhuzamokat, illetve a hatástörténetet elemezni. A debreczeniség Kazinczy Ferenc által a 19. század elején kreált kifejezésével is ekképpen foglalkoznak a debreceni történészek, irodalomtörténészek, már hosszabb ideje

 – ismertette a debreceni kutató.  

– Az 1960-as években Balogh István és a nyomában sokan úgy gondolták, hogy Kazinczy egy valóban meglévő, érvényes identitást ragadott meg ezzel a kifejezéssel. Ám éppen az utóbbi időben alaposabban is vizsgáltuk konferenciáinkon, tanulmányköteteinkben ezt a kérdést, és egyik kiváló kollégánk, Debreczeni Attila alaposan feltárta a szó keletkezési kontextusát. Ez alapján ma már inkább úgy látjuk, hogy Kazinczy egy néhány évig tartó irodalmi, ideológiai vitahelyzetet ragadott meg e kifejezéssel – magyarázta Dr. Fazakas Gergely. Mint kifejtette,

 a Debrecennel szemben bírálóan megfogalmazott szövegtöredékeiből egy olyan magatartásforma negatív jellemzése rekonstruálható, amely szerint a debreczeniség a maradian gondolkodó, valódi tudás nélkül okoskodó, a más véleményeket megfogalmazókat lebecsülő személyekre vonatkozott, akik saját városuk polgáraira úgy tekintettek, mintha kizárólag ők lennének igaz magyarok.  

– Ám Kazinczy maga alkotta meg ezt a retorikai szerkezetet, amelyből csak később formálódott valamiféle homályos, sok további jelentést magába sűrítő, fogalomszerű kifejezés. Ez azt jelenti, hogy nem igazán lehet rekonstruálni a debreceniség Kazinczy korabeli vagy azt megelőző használatát, így inkább az utólagos alakulástörténettel lehetséges foglalkozni, és kikövetkeztetni, hogy a későbbi időszakokban mit értettek alatta, vagy akár manapság hogyan változik a fogalom jelentése a társadalmi és politikai, irodalmi és képzőművészeti használatban – mutatott rá. 

Debrecennek ismert és kevésbé ismert jelzői: 

  • kálvinista Róma
  • keresztyén Respublika
  • magyar Jeruzsálem
  • magyar Genf
  • a hamvaiból feltámadó főnix
  • cívisváros
  • egész Magyarország és Erdélység világosító lámpása
  • a maradandóság városa
  • Kisbudapest
  • a gyermekét fölemésztő anya

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában