A debreceni professzor szerint a stroke nem válogat

Napjaink stresszes, megfeszített tempójának és a civilizált világunkkal együtt járó helytelen életmódnak is betudható, hogy a hivatalos adatok szerint a harmadik leggyakoribb elhalálozási ok a stroke. A témáról prof. dr. Oláh László neurológus professzorral, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának igazgatójával beszélgettünk.

– vázolta fel. A szakember elmondta, alapvetően két fajtája különböztethető meg.

Nem szabad elbagatellizálni

Sokan az agyvérzéssel azonosítják, ami azonban nem helyes, mert az agyvérzés a stroke-nak csak egy fajtája, mindössze a 15 százalékát teszi ki a betegségnek. Ebben az esetben valami miatt megreped az ér, a vér nagy nyomással kiáramlik, és roncsolja az agyállományt. Ez többnyire extrém magas, 230-240 higanymilliméteres szisztolés vérnyomás esetén alakul ki, magas halálozási rátával. Ischaemiás stroke már azonban 85 százalékban fordul elő, ilyenkor az agy egy adott területe kevesebb vért kap.

– Stroke-ról akkor lehet beszélni, ha a tünetek valamilyen strukturális károsodást okoznak, CT-vel, MR-rel kimutathatóak vagy 24 óránál tovább állnak fenn. Ha rövid időn belül megszűnnek ezek a tünetek, akkor átmeneti agyi keringési zavarról beszélhetünk – mutatott rá a professzor. Hozzáteszi, ez utóbbi esetet szokás elbagatellizálni:

Főként az idősek betegsége

A professzortól megtudtuk, egy év alatt Magyarországon 27 ezer ember kerül kórházba stroke diagnózissal, vagyis gyakorlatilag minden húsz percben kialakul egy szélütés hazánkban. Évente 11 ezren halnak meg a betegségben, tehát 45 percenként életét veszíti valaki az országban stroke miatt. Hozzáfűzte, nőket és férfiakat egyaránt érint, habár valamivel gyakoribb az erősebbik nem esetében.

Oláh Lászlót arról is kérdeztük, milyen kockázati tényezők miatt alakulhat ki a betegség. Mint mondta, egyes tényezőkre nem lehet hatni, így a genetikát vagy a korunkat sem tudjuk befolyásolni. A szélütés ugyanis főként az idősek betegsége, egyharmad esetben 80 év felett alakul ki. Egyes rizikófaktorokra azonban hatással lehetünk, ilyen a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint, emellett komoly kockázattal jár a pitvarfibrilláció is.

Más tüneteket produkál

– Az agy egy olyan csodálatos szerv, ami folyamatos vérellátásra szorul, mivel nincs oxigén- és cukorraktára, ez a legidőszenzitívebb szervünk. Minden egyes területének megvan a maga működése, ezért az egyes területek károsodása más tüneteket is produkál – magyarázta a professzor. 

A professzor beszélt arról is, miért fontos, hogy minden családban legyen egy vérnyomásmérő, meg lehet-e érezni a magas vérnyomást, és milyen tünetekkel kell azonnal orvoshoz fordulni, és mi történik, ha időben észleljük a stroke-ot.

A teljes felvétel itt hallgatható meg: