A szakma és a civil szféra is véleményezte Debrecen Zöld Kódexét – fotókkal

Debrecen Közgyűlésének februári ülésén tárgyalják a nemrég elkészült debreceni környezetvédelmi programot. A Debreceni Egyetem, a Zöld Munkacsoport, a Future of Debrecen és az önkormányzat szakemberei által alkotott stratégiai dokumentum ötven intézkedést fogalmaz meg a környezetvédelem, fenntarthatóság területein.

Bekecs Sándor

Balázs Ákos alpolgármester (balról) és Papp László polgármester az eseményen

Forrás: Kiss Annamarie

Mint arról korábban több alkalommal is beszámoltunk, az önkormányzat szakemberei, a Zöld Munkacsoport, a Future of Debrecen mozgalom és a Debreceni Egyetem együttműködésében elkészült Debrecen környezetvédelmi programja.

A Debrecen Zöld Kódexe néven is ismert komplex környezetvédelmi stratégiai dokumentum egységes szerkezetben foglalja össze mindazon elveket, intézkedéseket és programokat, amelyek megvalósítását 2019-ben kezdte el az önkormányzat az új környezetpolitikájának részeként. A program társadalmi egyeztetéséről kerekasztal-beszélgetést tartottak a helyi szervezetek, hatóságok és adatszolgáltatók részvételével február 8-án.

Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, a fórum célja, hogy a Zöld Kódex véglegesítése, a város közgyűlése általi elfogadását megelőzően a részt vevők közösen tárják fel, találják meg az esetleges hiányosságokat, hibákat. – Ez egy keretprogram, mely nyitott és fogadja az építő javaslatokat, hiszen az élet, a környezetünk folyamatosan változik, s ezeket a változásokat le kell reagáljuk – fogalmazott.

Zöld kódex kerekasztal

Fotók: Kiss Annamarie

A Zöld Kódex mellett más stratégiák is Debrecen fenntartható jövőjét szolgálják

Papp László felidézte, 2019-ben a városvezetés elhatározta, hogy a gazdaságfejlesztés mellett a környezetpolitikát is egy magasabb szintre emeli. Hangsúlyozta, természetes igény a lakosság részéről, hogy a környezetvédelem területén felmerülő kérdésekre megfelelő választ adjanak, a kéréseket, javaslatokat a városvezetés befogadja, s azokra szakmailag megalapozott, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő megoldásokat nyújtson. Emlékeztetett, hogy a közgyűlés nemrég más, több évre szóló stratégiát is elfogadott: ilyen volt a Debrecen Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP), valamint a Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (FVS).

A Zöld Kódex előkészítése 2023 elején kezdődött, ahogy a benne lévő egyes intézkedések közül több megvalósítása is. Mint utaltam rá, ezt a programot nem csak a szakemberek, de az élet is írja, ezért nem vártunk például a Civaqua-program elindításával, a faültetésekkel, véderdősítésekkel vagy a Környezeti Ellenőrző Rendszer fejlesztésével

– emelte ki Papp László.

A hagyomány tisztelete és az innováció alapján áll a Zöld Kódex

– Debrecen egy tudásalapú város, s ami tudás itt helyben megvan, azt a környezetvédelem szolgálatába állítottuk. Debrecen Zöld Kódexe elkészült, testet öltött, de a benne foglalt intézkedések javát csak ezután indítjuk el. A 2019-ben megkezdett munka egyik célja volt, hogy egy cselekvő közösség jöjjön létre, a város együtt mozogjon, együtt gondolkodjon. Létrejött a Zöld Munkacsoport, melyhez csatlakozott a Debreceni Egyetem és megalakult a Future of Debrecen mozgalom, mely utóbbi eddig több mint 30 kezdeményezést indított el – mondta Balázs Ákos alpolgármester.

Hozzátette, a Zöld Kódex programjai és a város valamennyi kezdeményezése egymást erősítik, hozzájárulnak Debrecen dinamikus és fenntartható fejlődéséhez.

Ahogy az elmúlt évszázadok alatt, úgy most is megtalálja Debrecen helyben azt a tudást, ami a jövőbe vezeti. A város büszke hagyományaira, azokat tiszteli, de keresi az innovációt is, mely folyamatban fő partnere a helyi tudás, a Debreceni Egyetem

– fogalmazott.

Mi a célja Debrecen Zöld Kódexének?

A Zöld Kódex szerkesztője, Szűcs István is kiemelte, a stratégiai dokumentum folyamatos felülvizsgálatot igényel azért, hogy a kitűzött célok elérése érdekében tervezett intézkedések folyamatosan alkalmazkodjanak a környezet változásaihoz. A tervezett programok közül kiemelte egyebek mellett a közösségi részvételt, amely alatt nem csak a magánemberek, hanem a Debrecen közigazgatási területén működő civil szervezetek, debreceni vállalkozások bevonását érti a kódex.

– A Zöldterületi Osztály kifejezetten a megvalósíthatóság biztosítása szempontjából vett részt a Zöld Kódex kidolgozásában. A mi feladatunk a megvalósítás, a kontroll az intézkedések felett, s annak az ellenőrzése, hogy milyen módon történik az intézkedések megvalósítása – mondta Hamecz Orsolya társszerző, a Zöldterületi Osztály vezetője. Emlékeztetett, a cél, hogy a tudományos alapokon szerveződött 50 intézkedés testet öltsön, s a gyakorlatban is létrejöjjön.

A folytatásban Debrecen Zöld Kódexének témacsoport vezetői mutatták be röviden az egyes részterületek kidolgozását, s az abban közreműködő szakértőket. Ezt követően a kerekasztal-beszélgetés résztvevői osztották meg véleményüket, javaslataikat. Egyebek mellett elhangzott, a város az elültetett fák fenntartására is felkészült, egyrészről a városi környezetet tűrő fafajokat választottak ki, továbbá öntözőrendszerek kialakításával, valamint a csapadékvizek minél hatékonyabb hasznosításával tervezik a fenntartást. Mindezek mellett számos javaslat érkezett a faiskolai programmal, az Erdőspusztákkal, az élővilág sokszínűségének védelmével, a vízgazdálkodással kapcsolatban.