Régi, poros iratok mellett digitalizált archívumokból is dolgoznak a debreceni levéltárosok

Immár ötvenedik alkalommal rendezték meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltári Napokat; kedden a debreceni levéltárban zajlott a program, szerdán Zsákára, a Rhédey-kastélyba várják az érdeklődőket.

 – jelentette ki Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke, az ötvenedik Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltári Napok megnyitóján a vármegyei levéltárban. Kiemelte, a gyökereink feltárásában, megismerésében fontos szerepe van a közgyűjteményeknek.

– Mi még írtunk kézzel levelet, és biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan ezeket a leveleket el is tették, meg is őrizték – emlékezett vissza Komolay Szabolcs, a debreceni önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a levéltár rendezvényei mindig értéket közvetítenek, de a mai generációk már nem tudják, mi a levéltár, a digitális eszközökön keresik a leveleket.

Modernizálódott a szakma

 – hangsúlyozta Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese. Szerinte a levéltár él, a rendezvényeken és a szakmai munkán keresztül is.

– Mindig is szerettem volna, ha az érdeklődőket nyitott kapuk fogadják. A levéltárba járás legyen élmény, mert a múzeumba és a könyvtárba eljutnak az emberek, a levéltár meg egy misztikus hely, ahová nem szeretnek, vagy nem tudnak elmenni, zárt közegnek gondolják – osztotta meg a főigazgató-helyettes. 

Ma is van létjogosultságuk

– Mire jó a levéltár? Arra, hogy megtudjuk, hogy volt, illetve hogy nem volt – vallja Szendiné Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatója. Példaként említette a lottót, ami Genovából jött, ahol tanácstagok választására használták, Magyarországra Mária Terézia hozta be 1762-ben; illetve Dugovics Titusz esetét, ami Bonfini megemlékezése alapján tényleg megtörtént, de valójában egy név nélküli hősről volt szó.

 Már Mezopotámiában megőrizték a közigazgatási cserépiratokat, ahogy a középkorban az okleveleket is. A történelem során a legtöbbször jogbiztosítás céljából kerestek dokumentumokat, ahol először az őrzésen volt a hangsúly, a tudományos munka a két világháború között került előtérbe, később pedig a közigazgatási funkció lett a prioritás. A Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltári Napok pedig 1973 óta minden évben meg volt tartva, még a pandémia sem szabhatott gátat neki – osztotta meg a vármegyei levéltár igazgatója. Mint felidézte, a rendezvényt pártbizottsági határozat indította el, először levéltári délután formájában, ekkor tárta ki először kapuit a levéltár a nyilvánosság felé. Az elmúlt fél évszázad alatt számos jeles előadó volt, például a környező levéltárak igazgatói, de esetenként szomszédos országok intézményei is bemutatkoztak. 

 – hangsúlyozta Szendiné Orvos Erzsébet.