Ha megismerjük őseink történetét, megtudhatjuk, mit üzennek az életükkel

A keddi esemény megnyitóján Puskás István örömét fejezte ki a széles körű érdeklődés miatt. A Vármegyeháza utcai épület termének körülbelül hetven ülőhelyét elfoglalták, az ajtófélfának támaszkodva és a folyosón ágaskodva is igyekeztek néhányan a bent elhangzó előadásokból minél többet hallani.

A kulturális alpolgármester hangsúlyozta, a hétköznapi polgárnak nem szerepel az első gondolatai között a levéltár, ha a közösség kulturális és történelmi múltjával akad dolga. A múzeum vagy a könyvtár sokkal inkább része a köztudatnak, ha múltőrzésről van szó. A megyei levéltár épp ez ellen hatva, számos programmal – kiállításokkal, előadásokkal – igyekszik megmutatni magát. Hozzátette, bízik abban, hogy a mostani rendezvény is segít tudatosítani az itt dolgozó szakemberek tevékenységének jelentőségét. A családfakutatás mindenki számára remek alkalom lehet erre – mondta.

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke sajnálatának adott hangot, amiért idén nem tudták ingyen biztosítani a Megyeházát helyszínként. Hangoztatta, ugyan az innováció korában élünk, mégis a tradícióhoz kell visszanyúlni, mert másképp nem tudunk építkezni. Elmesélte, egy kiadvány kapcsán nemrég kaptak hiteles segítséget a levéltártól, s újra megérezhették, hogy gyakran csak a múltat ismerve kaphatnak válaszokat a ma felmerülő kérdésekre.

Múltunkban a jövőnk lehetősége

Szendiné Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvének témáját ismertetve alapozta meg mondandóját. A Debreceni dinasztiák – avagy a családkutatás jelentősége című előadásban arról szólt, hogy a minden generáció meghatározza az utánajövők sorsát. Ha megismerjük családunk titkait, akkor tudunk a viselkedésünkön változtatni, tehetünk azért, hogy a gyerekeink, unokáink ne örököljék a traumák hatásait. Ehhez pedig kérdezni kell a felmenőinktől, elővenni az otthoni régi iratokat és bemenni a levéltárba. 

Ezután a Debreceni Köztemető megnyitásának 90. évfordulója alkalmából, az Új Városháza földszintjén tavasszal bemutatott kiállítás anyagát ismertette. Beszélt a cívisváros történelmében meghatározó szerepet betöltő személyek, családok tetteiről, érdekes jellemzőiről, képességeiről, szokásairól. Szóba került többek között Zsindelyné Tüdős Márta, az első női filmrendező, Fazekas Mihály, aki sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írta az első hazai füvészkönyvet, a vérbeli kereskedő, iskolaalapító Svetits Mátyásról és Szabó Magda, író-költőről, akinek a műveit negyven nyelvre fordították le.

Az előadás után megajándékozták azokat, akik az elmúlt évben iratokkal bővítették a levéltári múltkincstárat. Pro Archivo emléklapot vehetett át: Csákvári Sándor, Új Imre Attila, Kovács Zsuzsanna, Orvos Józsefné és Dr. Szendrei Gábor.

A továbbiakban előadásokat hallhattak az érdeklődők. A program szerdán reggel a balmazújvárosi Semsey Kastélyban folytatódik. 

HaBe