Legyen Debrecen Európa Kulturális Fővárosa!

Debrecen - Bejelentették: beadják a pályázatot a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre.

– Olyan pályázatot szeretnénk, amely nem csak hazabeszél;

Debrecen egy 2050-ig tartó víziót felépítve, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ennek a régiónak a centruma, – vagy ahogyan a miniszterelnök tavalyi ittjártakor fogalmazott – Magyarország másik fővárosa legyen.

A kulturális főváros ügye nem egyedüli cél, inkább eszköz, amely segíti a központtá válást – mondta Papp László csütörtökön a Modemben, ahol bejelentette, a város megméreti magát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címért.

Hangsúlyozta, az ehhez szükséges előkészületi lépéseket megtették, létrehozták a munkát operatív módon összefogó szervezetet, illetve a tanácsadói testületeket, több neves kulturális szakember segíti őket. A városvezető arra kérte a jelenlévőket, hogy vigyék hírét a törekvésnek. Ennek könnyen lehet foganatja, hiszen, mint az az esemény elején elhangzott, egy felmérés szerint a lakosság több mint hatvan százaléka hallott már róla, hogy e címért küzd majd a cívisváros. Az elmúlt évben, a lakók ráhangolásán túl, számos kézzelfoghatóbb fejlesztés megalapozásával készültek arra, hogy sikerre vigyék majd az EKF-pályázatot: tavaly ősszel megszületett a döntés, amely a Csokonai Nemzeti Színház teljes renoválását garantálja több mint hatmilliárd forintos állami támogatással; más forrásból befejezik a Latinovits Színházat; a következő években markánsan átalakulnak az említett kulturális tereket körbevevő belvárosi részek – a Dósa nádor tér, a Csapó utca, s a hírek szerint rendbe hozzák a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolát, valamint sanszos egy belvárosi nívós koncertterem kialakítása is.

Fotó: Derencsényi István

– Amikor ezen újítások mellett döntöttük, akkor már tudtuk, hogy egyszer majd büszkén mondhatjuk: ezek a jól átgondolt fejlesztési láncba illeszkedő lépések a 2023-as EKF-projektet is szolgálják – fogalmazott a városvezető. A cél teljes támogatottságot élvez, a legutóbbi közgyűlésen minden képviselő kifejezte ez irányú elkötelezettségét: a frakcióvezetők közös nyilatkozatot adtak ki erről. „Nagy dolog, hogy a programból nem lett politikai vita, nem minden város képes erre” – hangsúlyozta Gulyás Gábor, az EKF program főtanácsadója, aki az előző, 2010-es cím megpályázásában is tevékenyen részt vett.

Vonzó város

Akkor Pécs nyert, a zsűri indoklását ötven évre titkosították. Most új szakasz kezdődött az EKF történetében, átláthatóbban zajlik a kiválasztás, mindenki számára egyértelműek a feltételek – tudtuk meg. „Három nappal ezelőtt, amikor kiírták a pályázatot, Debrecen felkészülten állt a startra” – mondta a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója. Hozzátette: felállt a programiroda Somogyi-Tóth Dániel vezetésével, működik egy tanácsadó kollégium, indul a jogi tanács, és hamarosan kész lesz az arculat, mivel fantasztikus sikerrel zárult az utóbbira kiírt verseny. Száznégy pályamű érkezett összesen, a szakmai bírálóbizottság négy, a Képzőművészeti Egyetemet nemrégiben elvégzett fiatal munkáját választotta. A koncepció egyik tételmondata: Debrecen vonzza a kultúrát. A helység évszázadokon át idehívta a kultúra terén, a társadalomfejlesztésben jelentős teljesítményre képes embereket – elég csak a reformációra, a kollégiumra gondolni –, s a pályázat újabb remek lehetőség arra, hogy embereket vonzzon ide és a városra irányítsa a figyelmet. Ennek a közös akaratnak a szimbolikus megjelenítése az arculatban látható nyíl – zárta.

HBN–HABE

Csak a címet veszítettük el

A város Európa Kulturális Fővárosa címre beadott 12 évvel ezelőtti pályázatát nem nevezte sikertelennek a polgármester. „Annak elemei – a Modem, a Kölcsey Központ, a parkerdő és a Nagyerdei Szabadtéri Színpad megújítása – ugyanis megvalósultak, csak nem minket, hanem Pécset hívták fővárosnak” – hangoztatta. A mostani, 2023-as címre december 20-ig kandidálhatnak a jelentkezők; és abban az évben egy hazai és egy angol város viselheti azt. Úgy tudjuk, indul Eger, Gödöllő, Győr, Miskolc, Szombathely, Toka és Veszprém.