Mintegy 48 tonna búzát gyűjtöttek a Hajdú-Bihar vármegyei gazdák – fotókkal

Az ökogazdálkodást fókuszba helyező szakmai előadásokkal, panelbeszélgetésekkel, kiállításokkal, valamint állat- és gépbemutatókkal tarkított kétnapos agrárfórumot tartanak szeptember 8-án és 9-én a hajdúnánási Kendereskertben.

A IV. Öko Expó hivatalos megnyitóján, péntek délelőtt Szólláth Tibor, a szervező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke, vármegyei szervezetének elnöke kiemelte: hatalmas munka van a rendezvény mögött, amely az évek alatt egyre nagyobbra tudott nőni, s mindezért köszönet jár valamennyi társszervezőjének és támogatójának, köztük a Debreceni Egyetemnek és az Agrárminisztériumnak is.

 – fogalmazott beszédében.

Felidézte, a ’90-es években még egy megtűrt kategória volt az ökogazdálkodás, de az eltelt évek alatt megsokszorozódtak azok a területek, ahol ilyen tevékenység folyik, az uniós Közös Agrárpolitika pedig egyenesen a célkeresztbe helyezte a témát. Hozzátette még, hogy fontos az agráriumban az utánpótlás, a generációváltás. Ennek érdekében mintegy 500 diák látogat el a kétnapos rendezvény programjaira, hogy közelebbről megismerkedjenek a mezőgazdasági ágazat aktualitásaival.

Kihelyezett tanszék indul Hajdúnánáson

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese elmondta, az egyetem fő feladata a tudásátadás, az ilyen konferenciák pedig mindig alkalmasak a tapasztalatcserére. A Debreceni Egyetem egyrészről azért van itt, hogy segítse e feladatokat, másrészről pedig, hogy népszerűsítse saját kutatásait és képzéseit. 

 – hangsúlyozta.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke kiemelte: az intézmény egyik küldetése, hogy az öko- és a precíziós gazdálkodás fejlődését támogassa.

 Hozzátette, az egyetemnek – a múltjából fakadóan is – egyik legfontosabb stratégiai területei a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az oktatás és a kutatás. A változó világra tekintettel a következő években a legnagyobb hangsúly az utóbbin lesz, ugyanis a megfelelő humántőke már rendelkezésre áll.

Önzetlenek a hajdú-bihari gazdák

– 30 évvel ezelőtt kezdtünk el azon gondolkozni, hogyan lehetne a biogazdálkodást sikerre vinni. Akkor még 8 ezer hektár területen folyt ilyen gazdálkodás. Ez a szám mára mintegy 500 ezer hektárra növekedett – mondta beszédében Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Rámutatott, a pandémia és a háborús helyzet nehéz helyzetbe hozta az agráriumot, ezért újfajta gondolkodásra van szükség. 

 – fogalmazott.

A hivatalos megnyitó része volt a Magyarok Kenyere program adományozóünnepsége is, ahol a programban résztvevő hajdú-bihari adományozókat köszöntötték.

Mint elhangzott, a kezdeményezés célja, hogy a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának önzetlen összefogásával segítsék azokat a magyarországi és külhoni magyar családokat, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.