Akárcsak a gabona, a méz piacán is problémát okoz az ukrán áru

Szeptember 15-ig egy uniós közös megállapodás védi az öt Ukrajnával határos ország (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdáit, addig jogunk van nem beengedni az ukrán gabonát, ami – a háború miatt – nagy mennyiségben ömlött be az Európai Unió piacára, felborítva azt. Minderről Nagy István agrárminiszter beszélt a napokban a Hajdúböszörményben megrendezett agrárfórumon. Azt is hozzátette, hogy mivel az EU nem akar hosszabbítást a mentességre, ezért komolyan össze kell fogniuk az említett országoknak, vagy akár egyedileg, nemzeti hatáskörben eljárva Magyarországnak továbbra is meg kell védenie a magyar gazdákat az ukrán gabonadömpingtől.
Fentiekhez hasonló helyzet a méz kapcsán is előállt, erről a miniszter külön is beszélt a Haonnak.

– A mézhelyzet mutatja, milyen veszélyt jelent Európa belső piacaira az óriási ukrán mezőgazdasági termékvolumen. Hiába elhanyagolható mennyiségű méz az, ami Magyarországra érkezik Ukrajnából; a probléma, hogy oda kerül 40-60 százalékos árkatergóriában az ukrán méz, ahova mi is szeretnénk eladni. 

 – magyarázta a tárcavezető. – Nem véletlenül hoztuk azt az intézkedést, hogy föl kell tüntetni a mézesüvegek címkéjén a származási országok szerinti keverési arányt. Érthetetlen számunkra, hogy az Európai Unió miért nem támogatja ezt – tette hozzá.

Messzebbre kell juttatni az ukrán mézet

Mint kifejtette, nagyon fontos lenne elrendelni az ázsiai eredetű műméznek az Unióból való kitiltását, behozatali tilalmát. Hiszen a vevő jóhiszeműen mézet akar vásárolni, olcsót, de mézet. Azonban amit olcsón az „orra elé tesznek”, az egy iparilag előállított műtermék, ami még méznek is nehezen nevezhető. – Ez a rendszer hosszú ideje áll fenn az Európai Unióban; 70 százalék ázsiai eredetű műmézre javítómézként, hogy fogyasztható legyen, 30 százalékban az európai, köztük a magyar mézet palackozzák. Most pedig még ettől is elestünk, mert a javítóméz helyett az ukrán természetes mézet használják – mondta Nagy István.
– Ezért tette a magyar agrárkormányzat azt a javaslatot az EU felé, hogy hozzunk létre egy olyan tranzitdíj támogatási alapot, amellyel az ukrán mezőgazdasági termékeket ki tudjuk juttatni Európából a szabad kikötők, tehát akár az Északi-tengeri, akár a déli, horvát kikötők felé. 

– hangsúlyozta az agrárminiszter. Megjegyezte: ha az ukrán mezőgazdasági termék nem jut el az afrikai régióba, az élelmiszerhiányt, az pedig újabb migránshullámot idézhet elő.