Épül az MVM napelemparkja a repülőtér szomszédságában

Elhelyezték az MVM napelemparkjának alapkövét a debreceni repülőtérnél csütörtök délelőtt. Az alapkő alá került egy időkapszula is, amelybe a polgármester elhelyezte a Hajdú-bihari Napló aktuális lapszámának egyik példányát is. A beruházással kapcsolatos munkálatok egyébként javában folynak, a tartóállványzatok a helyükre kerültek, azokra már több sornyi napelemet felszereltek.

Papp László polgármester a város energetikai rendszerét jelentős mértékben érintő fejlesztésnek nevezte a beruházást. – Az elmúlt időszakban Debrecen elektromos energiaigénye elképesztő mértékben megnövekedett, és a következő éveket is ez a tendencia fogja jellemezni, hiszen az iparterületek fejlesztésének köszönhetően a város gazdasága rendkívül dinamikus időszakát éli. Ipari parkjainak alapterülete mára jócskán meghaladja az 1500 hektárt, emellett folyamatosan érkeznek Debrecenbe a munkahelyteremtő cégek, melyek közt rendkívül magas energiaigényű üzemek is szerepelnek – mondta a polgármester az alapkő letétele után a Kölcsey Központban megtartott rendezvényen.

Az 52 hektáros terület a Debreceni Nemzetközi Repülőtér déli oldalán, illetve a Déli Ipari Park északi részén helyezkedik el. A helyszín kijelölésével az volt a célunk, hogy példát tudjunk mutatni egy energiahatékony és környezeti szempontokat is figyelembe vevő ipartelep létrehozásával, mely területén található üzemegységek a jövőben zöld energia felhasználásával is lesznek képesek működni

– tette hozzá.

Felvázolta, az ipari parkok szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy a város törekedjen a környezetbarát energiák előállítására. Emlékeztetett rá, a BMW Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben megvalósuló gyára 2030-ra zéró emissziós üzemként fog működni, ahol egyáltalán nem használnak fosszilis üzemanyagot. Mint mondta, az autóipari vállalat és az önkormányzat közös együttműködéseként folyamatban van egy olyan tanulmány, amely az kutatja, hogy az alapvető megoldásokon kívül milyen más – például geotermikus – lehetőségek kínálkoznak a területen.

– A fotovoltaikus erőmű jelentőségét jól mutatja, hogy az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét hozzávetőlegesen 33 ezer tonnával csökkenti, valamint 15 ezer háztartás éves energiaigényét képes kielégíteni – szemléltette Papp László. Emlékeztetett rá, Debrecenben 2014 óta 29 beruházást valósítottak meg, ami a város intézményrendszerének energetikai korszerűsítését célozta. Úgy látja, ezek azért is voltak fontos fejlesztések, mert a város üzemeltetésére felhasznált energia értéke összesen három és fél milliárd forinttal fog megnőni egy év alatt. Mint mondta, ez a költség nagyságrendekkel nagyobb lenne, ha ezeket a zöld beruházásokat nem valósítja meg az önkormányzat. Szerinte a jelenlegi helyzetben, amikor Európában drasztikusan növekednek az energiaárak, látható, mekkora jelentősége van a megújuló energiaforrásoknak.

Az energiahatékonysággal kapcsolatban megemlítette, megérkezett Debrecenbe a 12 teljesen elektromos autóbusz, amelyek a nyári időszakban folyamatosan fognak szolgálatba állni.

Papp László hozzátette, a 24 megawatt teljesítményű naperőmű hármas összefogásban valósul meg: az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a beruházást megvalósító Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és Debrecen önkormányzata kötött megállapodást a fejlesztés megvalósítására. A beruházás osztott finanszírozásban valósul meg: 37 százalékban uniós forrásnak, 63 százalékban az MVM Csoportnak köszönhetően jön létre. A polgármester hozzátette,

az erőmű alapkövét ugyan még csak most tették le, azonban a paneleket tartó állványzatok már a helyükön vannak, valamint több sornyi napelemet is felszereltek már.

– A magyar kormány azt tervezi, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátástól mentes lesz. Ennek megvalósítására kiemelkedően fontos hazánkban a klímasemleges atomenergia mellett a megújuló energiatermelés növelése és annak rendszerbe integrálása. Az MVM Csoport vezető szerepet tölt be a magyar villamosenergia- és földgázpiacon. Az ország legnagyobb energiatermelő portfóliójával, 162 telephellyel a hazai energiatermelés több mint 62 százalékát biztosítja, jelenleg 82 százalékban szén-dioxid-mentesen. A vállalat a klímapolitikai célok mellett az ellátás, a foglalkoztatás és az energiafüggetlenség biztosításához is jelentősen hozzájárul – mondta beszédében Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese.

A debreceni fotovoltaikus erőművel kapcsolatban elmondta, a 11,5 milliárd forintos beruházás keretében több mint 53 ezer napelempanelt fognak beépíteni.

A munkálatok idén májusban kezdődtek, a park várhatóan 2022 októberében már termelni fog, és legalább 25 évig folyamatosan 33 gigawattóra mennyiségű energiát lesz képes előállítani.

Akkumulátorgyárak és Civaqua-program

Papp László a rendezvény után a Napló érdeklődésére elmondta, iparterületek fejlesztésében is fontos szempont a fenntarthatóság, és a zöld energia elérhetősége. Ezért tartja kiemelten fontosnak a megvalósuló fotovoltaikus erőművet, mely az állami tulajdonú MVM fejlesztéseként nem kötődik egyetlen ipari parkon belül található munkahelyteremtő beruházáshoz sem.

– A naperőmű a Déli Ipari Parkban található vállalatok számára abból a szempontból jelentős, hogy a közvetlen környezetükben megjelenik a napenergia-termelés lehetősége, ezért olyan certifikációt kaphatnak, amely tanúsítja, hogy az MVM rendszeréből vásárolt zöld energiát hasznosítják.

Arra a kérdésünkre, mi a véleménye az ipari parkokat célzó, környezetvédelmet érintő kritikákról, így válaszolt:

Az akkumulátor jelenleg az energiatárolás kulcsa. Amikor az Európai Unió olyan klímavédelmi célokat hirdet meg, hogy 2035-től ne lehessen benzin- vagy dízelüzemű gépjárműveket forgalomba hozni, áthidalhatatlan ellentmondáshoz vezet az a vélemény, hogy klímapolitikában legyünk haladóak, ugyanakkor akkumulátorgyárat se építsünk

– mondta Papp László.

Hozzátette, a környezetvédelem szempontjából legszigorúbb követelményeket támasztó országokban sorra épülnek az akkumulátorgyárak. Példaként említette Svédországot, Németországot és egyéb nyugat-európai országokat. Kiemelte, a debreceni akkumulátorgyártással kapcsolatban még csak tárgyalások folynak, döntés nem született.

Azonban úgy látja, ha ezek az üzemek a nyugati régióban az Európai Unió környezetvédelmi sztenderdjének meg tudnak felelni, akkor Magyarországon sem lehetne probléma, hiszen egy esetleges debreceni megvalósulás esetén ugyanazokat a környezetvédelmi kritériumokat állítanák fel követelményként, amit a nyugati országok megkövetelnek a cégektől.

A polgármester hozzátette, az akkumulátorgyártás tekintetében mindig a járműipar jön szóba. Szerinte egyre nagyobb problémát jelent, hogy Magyarországon nincs szabályozó erőmű, így a megtermelt energiát csak korlátozott mértékben tudják a szolgáltatók átvenni.

– Akkor valósul meg majd igazán költséghatékony energiafelhasználás, ha adott esetben nemcsak a járműveknél, hanem a háztartásoknál is megjelenik az akkumulátoroknak köszönhetően a megtermelt napenergia tárolására alkalmas kapacitás. A jelenlegihez hasonló időszakban, amikor napokig felhőtlen az ég, előállhat olyan helyzet az ország áramhálózati rendszerében, hogy az a megtermelt energiát nem képes fogadni. Ezért is fordul elő több esetben, hogy a szolgáltatók nem tudnak szerződést vállalni új napelemeket felszerelésére, mert a rendszer szabályozása komoly fejlesztéseket igényel – fejtette ki.

A környezetvédelmet érintve megkérdeztük, hogy halad a Civaqua-program kivitelezése.

– Jelenleg csatornaépítési és bizonyos helyeken régészeti munkálatok zajlanak.

A kiviteli tervek elkészültek, remélhetőleg 2023-ban meg tudjuk nyitni azt a zsilipet, amelyen keresztül a Tócó megkapja az éltető vízutánpótlást, a következő ütemben pedig a jóléti tavak fejlesztése is megtörténhet.

Különösen a most tapasztalható száraz, aszályos időszakban óriási jelentősége lesz a város hosszú távú fenntarthatósága szempontjából annak, hogy egy nagy kapacitású és vízhozamú csatornarendszer tudja Debrecen vízutánpótlását biztosítani – mondta a polgármester.

Hajnal László