Több fejlesztést, több bevételt ígér a debreceni büdzsé

A debreceni önkormányzat költségvetésében 26,4 milliárd forint jut 2022-ben gazdaságfejlesztésre, ezzel a város és a régió jelenét és jövőjét is építjük – mondta Barcsa Lajos alpolgármester szerdán a büdzséről szóló sajtótájékoztatóján a Déli Gazdasági Övezetben. A helyszínválasztás nem véletlen: idén az iparipark-fejlesztés hangsúlya ide tevődik át az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetről.

Az alpolgármester az „egymást érő beruházások” kapcsán hangsúlyozta: ezek mind több munkahelyet, majd pedig mind magasabb adóbevételt jelentenek a város számára. Azt is megjegyezte, hogy Debrecenben ma már válogathatnak az emberek az álláslehetőségek között, a munkabérek pedig az országos átlagnál jobban nőnek. Elmondta, az energiaárak emelkedése miatt a Debreceni Vagyonkezelő Holding tervezett rezsiköltsége a tavalyi összegnek a duplája.

A Déli Gazdasági Övezet fejlesztése kapcsán van egy olyan nagy összegű kiadás, amit hitelből finanszíroz a város: egy rövid lejáratú projekt hitelt vesz fel annak érdekében, hogy további területeket tudjon megvásárolni a már jelentős mértékű, tulajdonában lévők mellé. Ezeket a területeket eladja a befektetőknek, és a bevételt azonnal a hitel törlesztésére fordítja – fejtette ki Barcsa Lajos alpolgármester. Hozzátette: a már kijelölt, mintegy 700 hektárnyi területen túl nem akarnak bővíteni, és itt kap helyet a kkv ipari park is. Mint mondta, 

az évtized végére az Észak-Nyugati és a Déli Gazdasági Övezetben együtt tízezernél jóval több munkahely jön létre. 

Jelenleg is folyamatosan tárgyalnak a potenciális befektetőkkel.

A város 2022-es költségvetésében gazdaságfejlesztésre fordítandó 26,4 milliárd forintból kiemelt egy komoly tételt. – Nemrég jelent meg egy kormányhatározat, amin több mint egy éve dolgozunk, és egy 85 milliárd forintos villamosenergia-fejlesztésről szól. Az ország villamosenergia teljesítményének egytized részét hozza ide, a Déli Ipari Parkba, túl a már meglévő, nagykapacitású transzformátor-állomáson. Ugyanis azok az iparágak, melyek várhatóan ide települnek, rendkívül energiaigényesek, őket kell kiszolgálni. A 85 milliárd forintból 23 milliárd a csatlakozási díj, ezt Debrecen kapja visszatérítendő támogatásként, ennek idei, arányos része 6,2 milliárd forint, ez benne van a 26,4 milliárd forintban – magyarázta.

Az idei költségvetés tartalmazza a kkv park következő ütem infrastrukturális elemeinek megtervezését és további úthálózat fejlesztést is. Fontos lenne a 47-es, és ezáltal a Mikepércsi út tehermentesítése; ennek a kikötésnek a tervezése megkezdődhet 2022-ben. Az új út biztosítaná a teherforgalmat közvetlenül az autópálya és a déli ipari övezet között.

Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) önkormányzati beruházásai közt érinti az idei költségvetést az az új út, mellyel lényegében Nagymacs saját autópálya-összeköttetést kap a BMW-gyárterületet körbejáró út északi részéhez csatlakozva. Az útépítés miatt az ÉNYGÖ-től nyugatra szükséges egy földgázvezeték mélyebbre süllyesztése. A 100 hektáros beszállítói ipari park útjainak tervezése zajlik, és idén a kivitelezéshez is hozzákezdenének. Lesz még egy nagy mértékű növénytelepítés a körbejáró út mellett 280 millió forint értékben, de ehhez meg kell várni a kivitelezési munkák befejeztét. Továbbá idei költségből készülhet majd el egy eligazítótábla-rendszer az övezetben.

A gazdaságfejlesztés pozitív hatásai közt már jól látni az adóbevételek évről évre történő emelkedését. Két fő forrása az építményadó és az iparűzési adó, s habár utóbbit 2021-ben – a pandémia negatív hatásaira számítva – igen visszafogottan tervezték, végül 14,3 milliárd forint helyett 17,5 milliárd érkezett be – idézte fel Barcsa Lajos. Idén 17,95 milliárd forint a terv.

A közlekedésfejlesztés kapcsán kiemelte a fenntarthatóságra való törekvést; így idén is költ a város kerékpárutakra, köztük a kismacsi építésére, valamint elindul a 3-as villamosvonal tervezése. Elmondta, a parkolási gondok enyhítésére a Sas utcai mélygarázs kivitelezésének közbeszerzése kiértékelés alatt van, idén megkezdődhet az építkezés.  

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. éves eredményterve közel 2 milliárd forint. Beruházásai közt egy új hotel megvalósítását tervezi a nagyerdei strand és az Aquaticum között, ennek 2022-re eső 1 milliárd forintos költségéből azonban 903 millió az állami támogatás. A népszerű Lycium Hotel felújítására 625 millió forintot költene, és folytatódik a DKV zöld busz programja 2,4 milliárd forintért, aminek fele állami finanszírozás. A Szent Anna utca és a Monti ezredes utcai távhőkörzet korszerűsítése 295 millió forintba kerül, ebből 128 millió az uniós támogatás. Előkészítés alatt van a Tócóvölgy-projekt; az elsősorban fiatalokat segítő bérlakásprogram idén 98 millió forintba kerül, a Dósa nádor térre tervezett szállodafejlesztés régészeti előkészítése pedig 45 millióba.

– A kiadások közt jelentős tétel a DV számára a bérfejlesztés. Követnie kell a piaci szektor béremelkedési tendenciáját, hogy megtartsa a szakembereit. Átlagosan 8 százalékos a bérnövekedés a DV tagvállalatainál, a legmagasabb a DKV sofőrjeinél, ott 25 százalék az előirányzat. A villamosenergia- és a gázköltség idén 2,6 milliárd forintra van tervezve, ez több mint duplája a tavalyinak – mutatott rá Barcsa Lajos. – A pandémia hatásaival még 2022-ben is számolnunk kell, csökkentett bevételekkel tervezünk a DKV, a DV Parking, a Cívis Ház Zrt. és a Zsuzsi vasút esetében.

A sportra idén 1,052 milliárd forintot költ a város, ebből 910 millió a Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft.-é; 865 millió forint a működésre megy, 45 millió a versenysport támogatására. A Sportcentrum számos létesítményt üzemeltet, köztük a Főnix Arénát vagy az uszodát is.  

SzT