Legalább 116 milliárd forint érkezik Hajdú-Bihar megyébe

Napokon belül megjelennek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) első felhívásai. Az Európai Unió 2021–2027-es támogatási időszakára vonatkozóan Magyarország már májusban benyújtotta a partnerségi megállapodás tervezetét, azonban sajnálatos módon a mai napig még nem született döntés ebben – tájékoztatta Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a Naplót. Elmondta azt is, hogy a magyar kormány nem vár tovább a brüsszeli igenre.

– Ez nem adomány, ez a befizetés és a támogatások összegéből Magyarország számára lehívható forrás. A fő szabály az, hogy 2021. január elsejétől már elszámolhatók a költségek, tehát teljesen jogszerűen hozzá tudunk kezdeni ahhoz a munkához, amely megalapozhatja azt, hogy a TOP-ban érintett felhasználók megkaphassák a támogatást – szögezte le. Pajna Zoltán rámutatott arra is, hogy

Hajdú-Bihar megye az indikatív keretösszegek alapján az egyik legtöbb támogatást fogja kapni az országban, több mint 116 milliárd forintot, de ez várhatóan még növekedni fog.

Az összegből 73 milliárd jut a megye településeire és 43 milliárd forint Debrecennek.

A TOP Plusz mintegy 116 milliárd forintos keretösszegének elosztására a megyei önkormányzat három prioritást jelölt ki:

a versenyképes, a klímabarát és a gondoskodó megyét.

– Ezek a prioritások felhívásokban fognak megjelenni, de ahhoz, hogy még pontosabban tudjuk a forrásfelhasználást optimalizálni, nyolc földrajzi térséget alakítottunk ki a megyében. Hét térségben összesen 84 felhívás jelenik meg majd, Debrecen – mint a nyolcadik térség – külön forrásfelhasználási kerettel fog rendelkezni – ismertette Pajna Zoltán.

Lehet aszfaltozni

– Jó hír, hogy terveink szerint október 28-án már meg fog jelenni az élhető település, az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, a megyei foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztési együttműködések, illetve november 2-án a gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztését szolgáló felhívás – tudatta, hozzátéve: a felhívások jó része még ebben az évben elérhető lesz. A pályázó településeknek 30 napjuk lesz a felkészülésre.

– Szeretnénk már tavasszal döntéseket hozni, és azt szeretnénk, hogy a települések megkössék a támogatási szerződéseket, ezt követően el lehet kezdeni a pályázatok megvalósítását – mutatott rá.

A felhívások között szerepelni fog többek között ipari park fejlesztése, inkubátorházak, piacok és hűtőházak, a kulturális és épített örökség épületeinek felújítása, a közösségi, a kulturális és a sport-­infrastrukturális fejlesztések, de jelentős források nyílnak a kerékpárutakra, illetve a közösségi közlekedésre is. – Az egyik legnagyobb tétel a belterületi, önkormányzati utak aszfaltozása, ezt az önkormányzatok nagyon régen várták. A 73 milliárd forintból mintegy 12 milliárd forintot fogunk erre a célra fordítani – ismertette az elnök. – A 4 és 5 számjegyű utak felújítására is több mint 8 milliárd forint jut, ezt nehéz lenne a nyolc területre szétosztani, emiatt ez megyei elosztás alapján fog megtörténni.

Felmérték az igényeket

A települések 2019–2020-ban több alkalommal is jelezték, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak, a megyei önkormányzat pedig figyelembe vette ezeket, amikor a prioritásokat és a forrásfelhasználási módokat meghatározta.

– Szeptemberben négy fórumot is tartottunk, a négy országgyűlési képviselői körzetben összehívtuk a települések polgármestereit, és ezeken az alkalmakon az integrált településfejlesztési stratégiát még részletesebben ismertettük. Kértük a településvezetőket, hogy készüljenek fel, hiszen rövidesen indulnak a pályázatok, kezdjék meg a tervezést. A megyei önkormányzatnak van egy fejlesztési ügynöksége, mely segítséget tud nyújtani a pályázatok elkészítésében – tudatta Pajna Zoltán. Kitért arra is, hogy a források lehívásakor egyrészt a kevésbé fejlett települések felzárkóztatását is segíteniük kell, de a nagyobb városokat is támogatni kell, hogy a gazdasági növekedés terén is emeljék a megye statisztikáját. Mint mondta, azt szeretnék, hogy legyen kohézió a települések között, valamint arra ösztönzik a pályázókat, hogy energiatakarékosan fejlesszenek, okoseszközöket építsenek be.

Van, aki még az előzővel se végzett

Vannak olyan települések, amelyek már az előző ciklusban is sok forrást kaptak, de máig nem fejezték be. – Az előző időszakban 2018. december 31. volt az első mérőpont. Akik a megye indikátorteljesítéséhez hozzájárultak, pozitívabb besorolást kapnak. De vannak olyanok, akik 2021-ben sem fejezték be azt, amit 2018–2019-re vártunk. Esetükben olyan problémák jönnek, hogy az eredeti összeg már nem elég, s többlettámogatási igényt okoznak – közölte Pajna Zoltán. A többletforrásigény az építőanyagok drágulásával is összefügg. – Most a TOP Plusz indulásakor mindenki piaci áron adhatja be a pályázatát. Ha valaki 2016-ban beadta a pályázatát, és 2021-ben sem valósította meg, nem lehet a rendszeren számonkérni, hogy drágábbak lettek az anyagok. Senkit nem gátolunk abban, hogy egy-másfél év alatt elkészüljön, sőt, arra biztatunk mindenkit, hogy mielőbb fejezze be a beruházásokat – húzta alá.

Kiss Dóra