Galambok, sütemények és díszpárnák

Ezt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal válaszolta, melyet annak kapcsán kerestünk meg, hogy február 29-én zárult és március 1-jén kezdődött a „közmunkásév”.

Járási Start-munkaprogramot 79 önkormányzat és egy többségi kistérségi társulás, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programot pedig 82 önkormányzat, civil szervezetek, alapítványok, költségvetési szervek, egyházak indítottak. Ezek mellett megyénk több járását érintően kezdődtek országos közfoglalkoztatási programok is.

Tavaly a megyében a több mint 200 járási Start-munkaprog­ramban végzett értékteremtő – mezőgazdasági, helyi sajátosságokra épülő, valamint szociális jellegű (belvízelvezetés, mezőgazdasági földutak rendbetétele, illegális hulladéklerakó-helyek felszámolása, közúthálózat javítása, bio- és megújuló ener­giafelhasználás) – tevékenységet átlagosan havonta közel 5500 közfoglalkoztatott végzett. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban átlagosan közel 3400 munkavállaló vett részt minden hónapban településrendezési, fejlesztési, üzemeltetési és szociális feladatok megvalósításában. A Hajdú-Biharban és a megyénken kívül induló, de hajdú-bihari álláskeresőket foglalkoztató országos köz­fog­lalkoztatási programok 2019-ben havonta átlagosan több mint 1000 főt érintettek. Összes­ségében a közfoglalkoztatásban résztvevők átlagos létszáma Hajdú-Biharban 2019. március és december között minden hónapban megközelítette a tízezer főt.

A települések önkormányzatai igyekeznek a helyi sajátosságokra építeni a programjukat.

A megyében a közfoglalkoztatási programokat megvalósító közfoglalkoztatókról általánosságban elmondható, hogy a korábbi évek gyakorlatait felhasználva, jó gyakorlatok mentén valósítják meg programjaikat, és ezek hozzájárulnak a helységek további fejlődéséhez.

A legtöbb helyen a települési adottságok, a munkavállalói létszám és összetétel, valamint az aktuális piaci lehetőségek alakítják a legsikeresebben megvalósítható termelési irányokat – áll a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal válaszában, amelyet Hajdú-Bihar ebben az évben várható közmunkaprogramjairól szóló érdeklődésünkre küldtek.

Tanították is az embereket

A 2020. március 1-jén indult járási Start-munkaprogramokban megyénk 78 települési önkormányzata vesz részt, több mint ötezer fős átlaglétszám foglalkoztatásával. Az idei hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok tervezése jelenleg még tart, az átlagos létszám – a tervek szerint – alig haladja majd meg a 2500 főt, az országos programoké pedig az 500 főt. A létszámcsökkenés leginkább a versenyszféra elszívó hatásaira vezethető vissza.

A foglalkoztatók ma már munkaerő-tartalékként tekintenek a közfoglalkoztatásban dolgozókra, az önkormányzatok az ellátandó közfeladatokat pedig évről évre egyre hatékonyabban tervezik, végzik.

A közfoglalkoztatottak képzési lehetőségét 2016–2020 között az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt biztosítja, amelynek fő célja kifejezetten az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatása, a hiányzó iskolai végzettség vagy szakmai tudás, szakképzettség megszerzése, ezzel is elősegítve a résztvevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra.

A 2020-ban alapvetően a korábbi években is sikeresen működő programok folytatódhatnak, mint például a járási Start-munkaprogramok, az országos hatáskörű szervezetek, költségvetési szervek által megvalósított országos közfoglalkoztatási programok, továbbá az önkormányzatok és egyéb foglalkoztatók hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programjai.

Települési jó gyakorlatok

Hajdúböszörményben tavaly 400 közmunkást foglalkoztattak. Ez a szám az idén 380 – tájékoztatott Fórizs László alpolgármester, aki elmondta azt is, hogy az idén az összes programjukat folytatják, így a szociális programot, a mezőgazdaságit, valamint a helyi sajátosságokat. Kitért arra is, hogy ha a közmunkások által 2019-ben elvégzett munkát a piacról rendeli meg a város, akkor az 290 millió forintba került volna. Fórizs László arról is beszámolt, hogy főleg a nők foglalkoztatására az idén 500 tenyészgalambbal kezdik meg a húsgalamb tenyésztést, valamint a vágóhíd és a húsfeldolgozó már gazdasági társaság formában működik, tehát ezeket a tevékenységeket a közmunkából kivitték a piacra.

Hajdúhadházon a közmunkában elsősorban az értékteremtésre helyezik a hangsúlyt, továbbá az egykor volt, mára elfeledett tevékenységeket igyekeznek feltámasztani – válaszolta kérdésünkre Csáfordi Dénes polgármester. – Szőlőt, gyümölcsöt, zöldségfélét, fűszerpaprikát és gyógynövényeket termesztünk, ezeket részben mi dolgozzuk fel. Mindemellett a külterületi utak melletti fasorok, erdők terjeszkedését akadályozzuk meg. Néhány évvel ezelőtt 850-900 közfoglalkoztatottunk volt, ebben az évben számuk 200-ra csökkent. Feladat, hogy a jelenlegi szociális foglalkoztatást miként tudjuk piaci alapra tenni.

Körösszegapátiban a tavalyi 95-tel szemben most 81 közmunkás dolgozik. Mégpedig azért – válaszolta kérdésünkre Tarsoly Attila polgármester –, mert többen vállalkozóvá váltak. Leginkább az építőiparban találták meg számításukat. – A helyi sajátosságok programban házi süteményeket készítünk, van száraztésztagyártó-, illetve zöldségtartósító üzemünk. A mezőgazdasági programban sertést tartunk és zöldséget termesztünk, a szociális programban településrendezést végzünk, parlagfüvet irtunk, hulladékot gyűjtünk. Ebben az évben tervezzük az Apáti Ízek kereskedőház megnyitását.

Bojton jelenleg 53 közmunkás van, tavaly ennél 12-vel voltak többen – tudtuk meg Bereginé Szegedi Hajnalka polgármestertől, majd hozzátette, hogy a faluból még 30 fő vár arra, hogy bekerüljön a rendszerbe. A helyi sajátosságok programban 14-en vannak, kosarat fonnak, száraztésztát gyártanak és varrodát is működtetnek. Ez utóbbiban díszpárnákat is készítenek. A szociális programban foglalkoztatott tíz személy a bel- és a külterületi utakat, míg a hosszú távú programban – ebben hatan dolgoznak – a közterületeket tartják karban. A mezőgazdasági programban 36-an vannak.

Kovács Zsolt

Borítókép: A megyében több településen készítenek száraztésztát a közfoglalkoztatottak