Szabolcs-Szatmár-Bereg

2008.04.24. 18:41

Nyírség aranyát rejtik a baktalórántházi akácerdők

<p>Baktalórántháza - A Nyírerdő Zrt. erdészei nagyra értékelik az akácot, amely ugyan nem őshonos, viszont kiváló tűzi- illetve ipari fa, rádásul keresett cikk a világpiacon</p>

18:35: Védelemre szorul Nyírség aranya az akác

Most ugyan még várat magára, de az akácvirágzás a térségben a tavaszt jelenti – mondta az ötödik alkalommal megrendezett „Az akác a Nyírség aranya” konferenciát megnyitva Kaknics Lajos a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Baktalórántházán. A ma már hagyományosnak mondható baktai szakmai fórum központi támaköre ezúttal az akác erdővédelmével kapcsolatos aktualitások megvitatása. A ma már hagyományosnak mondható baktai szakmai fórum központi támaköre ezúttal az akác erdővédelmével kapcsolatos aktualitások megvitatása.

A térség egyik kitörési pontja lehet az erdőgazdálkodás, amely 60 %-ban az akácról szól ezen a vidéken. Mivel nem nagyon van lehetőség más fafaj telepítésére, nem az a kérdés, hogy szeretjük az akácot vagy nem – hívta fel a figyelmet a Baktalórántházi Erdészet igazgatója. Bíró Imre szerint most már muszáj az akác erdővédelméről szólni. Már csak azért is, mert míg 15-20 évvel ezelõtt mindenki azt mondta, hogy nincs károsítója az akácnak, addig mára kiderült, hogy nem egészen ez a helyzet.

Az utóbbi néhány évtizedben jó néhány olyan rovarfaj jelent meg Magyarországon, amelyek korábban nem voltak részei a hazai faunának. A 80-as, 90-es években elsőként két molyfajta tűnt fel, majd két évvel ezelőtt egy gubacsszúnyog: mindhárom faj nagymértékben elterjedt az országban, és félő, hogy rövidesen az akácosok állapotára is kihatnak – mondta dr. Csóka György, az ERTI osztályvezetője.

Szerinte három fajról feltételezhető, hogy különösen a fiatal állományokban képesek kárt okozni. Emellett a gubacsszúnyogról olyan feljegyzés is fenn maradt, hogy akár fapusztuláshoz is vezethet az elterjedése.
Dr. Lakatos Ferenc, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense a hazai erdővédelem helyzetét tekintette át előadásában; dr. Koltay András, az ERTI tudományos főmunkatársa pedig az akác kórokozóiról tartott előadást.
A szakmai napot terepei bemutató zárta a Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészetében.

16:00: Felségterületén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben a Nyírerdő Zrt. összesen 61 ezer hektár állami erdőt kezel, melynek többsége akácfa. A Baktalórántházi Erdészet a társaság zászlóshajója, ahonnan az ország akácvetőmag-szükségletének 70-80 százaléka kerül ki.

Több mint 130 hektár törzskönyvezett akácmag-termelő elit állománnyal rendelkezik, amelyből évenként átlagosan 80 mázsa vetőmagot gyűjtenek be. Az erdészetnek két helyen, összesen 69 hektáron működik csemetekertje, de van saját nemesítésű akác klónkiválasztó telepe is. Az innen származó akáccsemete külföldön is keresett.

A fehérakác fájának két nagy felhasználási területe van. A különféle állománynevelési beavatkozások során kitermelt akácnak jó része tűzifaként hasznosul, mivel a erdei fáink közül a nyírek után az akácok tűzifája a rendelkezik a legmagasabb fűtőértékkel. A termelés kisebb, de annál értékesebb hányadát adja az iparifa, melynek kiváló a minősége.

Többek között ezek az adatok is elhangzottak az április 24-én Baktalórántházán a Vay Ádám Gimnáziumban, „Az akác a Nyírség aranya„ címmel az ország távoli részeiből sok erdészt idecsalogató szakmai konferencián amelyet a Nyírerdő Zrt.szervezett. A ma már hagyományosnak mondható baktai szakmai fórum mostani központi támaköre az akác erdővédelmével kapcsolatos aktualitások megvitatása.

- Galambos Béla -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!