Víz, egészség, élet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is!

15:15: Skorpió, lónadály, egyebek...

Meghökkentő dolgokat is láthattak, akik ellátogattak a „vizes” napra. – A Felső–Tisza–vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság már másfél éve végez biológiai vízminőségi vizsgálatokat, ezeknek a mintáknak néhány példáját állítottuk ki a bemutatón – mondja Kalmár Attila, biológus.

– Sokan nem tudnak róla, de belvízcsatornáinkban többféle vízi élőlény található, kezdve a skorpiótól a lónadályon át a csiborlárváig valamint a viziászkáig – tette hozzá a szakember.

Varga András, E-misszió Egyesület munkatársa szerint a mai nap jó példája annak, hogy az emberek ugyan figyelnek a vízre, mint létszükségre, de többet és jobban kellene takarékoskodniuk ezzel a pótolhatatlan természeti erőforrással.

– Tapasztalataink szerint a víz tisztaságára érzékenyek legjobban az emberek, ám a folyamatos használat mellett tudni kell megőrizni az egyik legfontosabb természeti kincsünket.

14:00: Zárd a csapot!

Ebből az alkalomból Nyíregyházán, a víztorony mellett várták az érdeklődőket szolgáltatók és környezetvédők, a látogatók pedig mindent megtudhattak, amit a vízről tudni lehet.

– Szeretnénk tudatosítani mindenkiben, hogy fogyóban van a vízkészlet a földön, illetve elmondani, mire való a víz, hogyan használjuk, hogyan lehet a vízzel takarékoskodni – fogalmazott Matyasovszkiné Buri Adrienn, a Nyírségvíz Zrt. kommunikációs vezetője.

Csak úgy lehet természetes és ivóvizeinket védeni, hogy ha az emberek hajlandóak is tenni tisztasága, környezettudatos felhasználása érdekében. –

Egyszerű dolgok, de sokszor nem figyelünk rá: mosogatni ne mosogassunk folyó víz alatt, ha csöpög a csap, el kell zárni. Ha nem figyelünk, sok-sok csepp értékes vizet veszítünk el – tette hozzá a szóvivő.

A rendezvényre korhatár nélkül várják az érdeklődőket, de nem titkoltan a fiatalabbakra szeretnének hatást gyakorolni. – Rengeteg kiadványunk van, ami képregényszerűen ismerteti meg a vizet gyermekekkel, az egész napos programon megkóstolhatják továbbá a víztorony vizét, amiből egész Nyíregyházát ellátjuk, munkatársaink pedig mindenkit felvilágosítanak, aki ivóvízszolgáltatás vagy a szennyvíztisztítás témakörében fordul hozzánk.

10:30: Március 22. a víz világnapja. Ebből az alkalomból Nyíregyházán, a víztorony mellett várják az érdeklődőket szolgáltatók és környezetvédők, hivatalos személyek és civilek, s mindent megtudhatnak, amit a vízről lehet.
A víz világnapjának megtartásáról az ENSZ-közgyűlés az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára döntött. A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe, a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez, kétszer ennyi nem rendelkezik megfelelő szennyvíztisztítással, 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti ez a veszély. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente 25 millió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a Víz az életért cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosságnak több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. 2008 a Higiénia Nemzetközi Éve, ehhez kapcsolódik a világnap idei jelmondata, a Víz, egészség, élet.

Az idei világnap jelmondata – a Víz, egészség, élet – sokunknak a mindennapokat, a fürdést és a tisztálkodást juttatja az eszünkbe, tovább gondolva pedig a történelmünk bontakozik ki, a rómaiak, a törökök, akik messze földön híresek voltak korabeli fürdőkultúrájukról – olvasható a Víz világnapja honlapon.

Hazánk területén a II. századi pannóniai katonai fürdők romjai voltak az elsők, melyeket feltártak a kutatók. A római életforma fontos része volt a fürdés, amely testi-lelki felfrissülést és mozgalmas társasági életet biztosított a birodalom polgárai számára.

A római birodalom bukása szerencsére nem jelentette ennek a közkedvelt és rendkívül fontosnak tartott szokásnak az elfeledését. Szent István király, a pécsváradi bencés apátságot megalapító oklevelében, a birtokadományozás feltételeként írta elő egy fürdő létesítését megfelelő létszámú fürdőszolga alkalmazásával. Később a török megszállás alatt számtalan településen jöttek létre melegvizes török fürdők, hiszen a rituális mosakodás vallási előírás a mohamedánok számára.

Magyarország területe mindig is bővelkedett hévizes forrásokban, lehetőséget teremtve a fürdő- és gyógyvízkultúra mai népszerű formáinak kialakulására, ami országunknak a nemzetközi jó hírnevét is tovább gazdagítja. Vigyáznunk kell közösen a vízre, legyen szó csapvízről, kútvízről, forrásról, vagy akár a Föld teljes vízkészletéről.

- Sipos Béla, Györke László, Varró Zsolt -