2007.12.23. 08:21
Új ízek az oktatás konyháján
<p>Nyíregyháza - Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. <A href="http://www.szon.hu/hirek/im:szon:newspaper-kmtippek/cikk/uj-izek-az-oktatas-konyhajan/cn/szon-news-km_01-20071219-122705"><IMG height="10" src="http://www.szon.hu/SysRes/Sites/SZON/Pics/Icons/download.gif" width="9" border="0" /><B>Visszatekintés</B></A></p>
Az együttműködés és kompromisszumkeresés „tudománya” kincset ér a munka világában!
Az esélyegyenlőség és a kompetencia alapú oktatás köré tematizálódott a nyíregyházi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában rendezett HEFOP zárókonferencia a napokban. Szó esett többek között a kompetenciafejlesztés jelenéről és jövőjéről, a pedagógiai gyakorlatokról és az egyenlő hozzáférés biztosításáról is.
Dr. Pála Károly közoktatási szakértő elmondta: fontos, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv szellemében olyan tankönyvcsaládok szülessenek, melyekben tetten érhető az új idők gyermekközpontú oktatásának hangja. Estók Gábor, a Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet igazgatóhelyettese a pedagógia gyakorlat oldaláról közelítette meg a kompetencia témakörét.
Puskás Aurél, az Educatio Kht. fejlesztési igazgatóhelyettese üdvözölte az „új korszakot”, amely beköszöntött a magyar oktató-nevelőmunkában. Rámutatott: a sok szakképzés, tantervi fejlesztés, technikai megújulás nem hiábavaló, ha az új, hatékony tanítási módszerek megjelennek a gyakorlatban, az iskola mindennapjaiban.
– A diákok gyakorlatias ismereteket és készségeket sajátítanak el a tanórákon, mindezt változatos munkaformákkal. A csoportmunkákon magukévá teszik például a sikeres együttműködés, kompromisszumkeresés „tudományát”, mindez kincset ér majd felnőttként a munkahelyen. Megelőzhetőek és felszámolhatóak a diákok közötti ellenségeskedések, a kirekesztés, a klikkesedés. Kulcsfontosságú tehát, hogy mi és hogyan történik a tanórán! – tette hozzá.
– A Kazinczy iskola időben felismerte: az oktató-nevelő munkában gyökeres változásra van szükség. Mind a pedagógusok, mind a diákok nyitottan álltak a kihívás elé, sikeres pályázatunkkal 18 millió forint uniós forrást nyertünk az „újjászületésre”. A támogatást tanfolyamokra, pedagógusaink képzésére, új tanulási módszerek elsajátítására és nem utolsó sorban infrastrukturális beruházásokra fordítottuk.
A diákok szeretik az új, „élet szagú” tankönyveket, a modern, interaktív táblát. Az órákon kooperatív módszerrel tanulnak, olyan kompetenciákat sajátítanak el, melyekkel felnőtt korban is sikeresen helyt állhatnak majd a munkahelyen, a családban, s valamennyi társadalmi kapcsolatban! – hangsúlyozta Nagy Györgyné projektmenedzser.
A gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat! |
A nemzetközi és a hazai mérések rámutattak arra, hogy a magyar diákok |
a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. A tanulók
nagy részének szövegértő, matematikai–logikai képessége
kívánni valót hagy maga után. A kompetencia alapú oktatás
célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással
rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis
„ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. Kompetencia
alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes
tudást középpontba helyező oktatást értjük
A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző
fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését,
a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák
alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is
fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés,
a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is
fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat – írja
tanulmányában Baráth Lászlóné.
- Palicz István -