Kósa Lajos elmondta, mikor lehet belépni a DVSC Egyesületbe

Egyéves, Covid miatti „bezártság„ után, ősszel nyitna a DVSC Egyesület a nyilvánosság, de főként azok felé, akik a Szima-éra végével szerettek volna tagként részt venni a kedvenc futballklubjuk többségi tulajdonosaként megismert szervezet működésében – erről is beszélt Kósa Lajos egyesületi elnök, akitől a Cívishír azt kérdezte, miért lassult le a tavaly augusztusban beharangozott és decemberben is taglalt társadalmasítási folyamat.

– Az egyesület létrehozása és Szima Gábor kivásárlása a DVSC-ből mentőakcióként zajlott le a klub 2020-as élvonalbeli kiesése után. A társadalmasítást, azaz az egyesület „kinyitását” a szurkolók felé mindenképpen végre kell hajtani, különben az egész kezdeményezés legitimációja, elismertsége sérül. A koronavírus-járvány második és harmadik hulláma azonban az egyesületi működést megnehezítette, hiszen a személyes részvétellel zajló közgyűlést megtiltották. A tiltás idén júniusig élt. Emiatt egyetlen ülést tudtunk megtartani, akkor elfogadtuk az egyesület éves mérlegbeszámolóját és az idei évre vonatkozó terveket – idézte fel az elnök-országgyűlési képviselő.

„Az egyesület sajátos működési forma, kvázi hatvan tréfáskedvű Szpari-szurkoló beengedése fel is boríthatná a célkitűzéseinket”

– utalt rá Kósa Lajos, hogy a jelenleg 41 tagú szervezet megnyitásának csak megfelelő, a lehető legextrémebb lehetőségeket is figyelembe vevő alapszabállyal szabad nekimenni. Egy több száz vagy több ezer fősre duzzadó egyesületben már csak egy közgyűlés megszervezése is sokkal nagyobb feladatot jelentene a mostaninál.

Hogy van-e követendő egyesületi modell? Korábban is elhangzott, hogy az FTC – mely esetében szintén egy egyesület a többségi tulajdonos a klubot üzemeltető gazdasági társaságban – alapszabályzatából lehetne meríteni, de a 23 szakosztállyal rendelkező zöld-fehéreké teljesen más rendszer. A „sasokén„ kívül német egyesületek, valamint a Barcelona felépítését tanulmányozták. Ezek alapján – emelte ki az elnök – májusban megbízásokat adtunk ügyvédeknek a jelenlegi alapszabály módosítására. Ezek a kérdések a DVSC Egyesület szeptemberre tervezett taggyűlésén kerülnének napirendre. Ekkor szavazhatnak egyebek mellett arról is, hogy a mai helyzettől eltérően – természetesen értékhatárhoz kötötten – ne csak az elnöknek legyen jegyzési joga, miként más, a mindennapos működés folyamatosságához szükséges adminisztratív kérdésben is előrelépnének.

Kósa Lajos kitért rá: gondolkodni kell az egyesületi élet keretein, ugyanakkor a mostani létszámnál még könnyebb dönteni arról, hogy például mi legyen a DVSC Futball Zrt. által birtokolt 13,08 százaléknyi részvénnyel. – A DVSC Egyesület korábban 198 millió forintot tudott adományként összegyűjteni Szima Gábor 73,09 százaléknyi részének megvásárlásához. Ezzel a korábbi tulajdonos teljes csomagját nem, csak 60,09 százalékot vásároltunk meg. A fennmaradó mintegy 13 százalékot a DVSC Futball Zrt. vette meg. Azonban a cégszabályok szerint nem szerencsés, ha egy vállalat, mint a DVSC Futball Zrt., jelentősebb mennyiségű saját részvényt birtokol. Arra gondoltunk, hogy piacra dobhatnánk ezt a pakkot. Akár az egyesület is megvásárolhatná, de felvetődött, hogy biztosan lennének, akik vennének egy-egy darab részvényt, már csak szimbolikus okból is. Egy részvény akár egymillió forintért is gazdára találna, amiből jelentős bevétele származhatna a futballszervező cégnek – foglalta össze az elnök.

Közös érdekek

Hogyan vesz részt az egyesület elnöksége a zrt. igazgatóságának a munkájában? Kósa Lajos erre egy látványos és egy kevésbé „kirakati” példával válaszolt.

– Az egyesületi elnökség a tagsággal egyetértésben a „kevés légiós, sok saját nevelésű játékos„ elvét fogalmazta meg iránymutatásként az igazgatóság számára. A Paks után a DVSC küldte pályára a legtöbb magyar játékost, míg a saját nevelésű futballisták aránya nálunk a legmagasabb. Hogy az eredményesség szempontjából mit tudunk kihozni ebből, azt a jövő dönti el.

„A fiataljaink szerint Debrecenben bizosított a fejlődéshez szükséges játéklehetőség, amellett pedig egy Dzsudzsáktól, egy Korhuttól, egy Vargától mindig lehet tanulni“

– magyarázta. Ami a kevésbé látványos, de az egyesület felől érkező változtatás, az a labdarúgó akadémiák működésének szakmai-irányítási átszervezése és az adminisztrációs háttér ésszerűsítése. A hosszú távú cél, hogy az egyesület a teljes DVSC családot (labdarúgás, kézilabda) tulajdonosként kezelje.

Kósa Lajos elmondta: a DVSC Futball Zrt. az új modellben körülbelül 500 millió forint forrásra tett szert, ennek jelentős részét az egyesület hozta közvetlen vagy közvetett formában. Az egyesületi működés előnyeihez sorolta, hogy míg a zrt-vel kötött támogatói szerződések visszterhesek, vagyis aki a pénzt adja, az a kifizetett összeggel arányos reklámot, marketinget vár cserébe, addig az egyesületnek folyósított pénzeknél nem feltétlen várnak közvetlen viszonzást. Volt, aki 10 milliót adott, más vállalta egy sztárfutballista fizetését (az összegeket az egyesület tovább adta a zrt-nek).

A fideszes politikus hangsúlyozta: Debrecen sportéletét egészében kell szemlélni, így a város, a Debreceni Egyetem és a DVSC az erőforrások értelmes felhasználása érdekében köti magát ahhoz a stratégiai megállapodáshoz, amely alapján minden szereplő tudja, főleg mely sportokért felelős.

– Bács Zoltán egyetemi kancellárral, a DEAC kulcsemberével és Papp László polgármesterrel a közös érdekek mentén, a remek személyes kapcsolatainkból eredően is próbáljuk a lehető legjobban kihasználni az állami, önkormányzati és piaci lehetőségeket. Nem egymás ellen megyünk, helyette mindannyian a Loki szponzorálásért küzdünk – tette hozzá Kósa Lajos.

RaL

Csak az ismétlés kedvéért: az egyesület a futballklubot irányító DVSC Futball Zrt-ben (elnök Szabó Péter) a részvények 60,05 százalékát birtokolja, míg a debreceni önkormányzat 24,83, maga a zrt. pedig 13,08 százalékkal bír. A fennmaradó mintegy 2 százaléknyi résznek több tulajdonosa (Héliker Invest, Debreceni Vagyonkezelő stb.) van, de ez most lényegtelen.

A tavaly alapított egyesületnek és a zrt-nek is megvan a maga 7, illetve 6 fős vezetése, előbbinél ez az elnökség, míg utóbbinál igazgatóságról beszélünk Az egyesületi elnökségben két korábbi kiváló sportoló (Dombi Tibor és Tóth Rózsa) mellett találunk üzletembert (Kotosmann Zoltán), egyetemi kancellárt (Bács Zoltán), politikusokat (Pajna Zoltán, Kósa Lajos), de még politikus-sportvezetőt (Becsky István) is. A zrt. igazgatóságában az üzleti vonal – Cserháti Gabriella, Sásdi András, Szabó Miklós és Szabó Péter személyében – sokkal markánsabban van jelen.