2024.02.10. 21:43
Hatott az átok - tabuk nélkül az ókori szerelemről Debrecenben – fotókkal
Németh György Amadé ókortörténész-professzor, az MTA doktora a Déri Múzeumban pénteken megtartott előadáson
Forrás: Molnár Péter
Depresszió, émelygés és álmatlanság is lehetnek a szerelem tünetei – már ha egyáltalán betegségnek vesszük. De ha nem betegség, akkor mi az, és létezett-e már az ókorban? A debreceni Déri Múzeum előadásán többek között ezekre az égető kérdésekre keresték a válaszokat február 9-én, pénteken.
A szerelem vajon mi?
Az ókorban nem létezett a szerelem a Blikk Rúzs magazin és Friedrich Engels filozófus szerint – kezdte Szerelem az ókorban című előadását Németh György Amadé ókortörténész-professzor, az MTA doktora. Kifejtette, hogy a magazin és Engels is publikált olyan írásokat, amik kimondják, hogy a középkort megelőzően egyéni, nemi szerelemről nem lehetett szó, mert mindenki csak érdekből házasodott, nem számítva a rabszolgákat.
Forrás: Molnár Péter
Az állítás helyességének vizsgálatához a professzor Frank Tallis klinikai szakpszichológusnak a The Psychologist folyóiratban megjelent tanulmányát hívta segítségül. Bemutatta, hogy
a tanulmány a szerelmet betegségként kezelte, amelynek tünetei közé tartozik a mánia, a depresszió, az émelygés, a könnyezés, az álmatlanság, a falánkság, a stressz, a pszichoszomatikus tünetek és az obszesszív-kompulzív megbetegedés, vagyis a kényszerbetegség.
A szakember ezután Szapphó Úgy tűnik nékem című verséből idézett, amelyben a költőnő pontosan ezeket a tünetegyütteseket vonultatja fel – tehát feltételezhető, hogy valóban szerelmes volt.
A professzor rávilágított, hogy más megközelítés is létezik, Nancy Dzaja a Lovesickness: The Most Common Form of Heart Disease könyvében – melynek címét úgy fordíthatjuk, hogy a szerelem a szívbetegségek leggyakrabban kiváltó oka – már nem betegségként tekint a fogalomra, de további súlyos velejárókat állapít meg. – Sokan követnek el a szerelem miatt gyilkosságot, öngyilkosságot, és mivel mániát és depressziót okoz egyszerre, bipolárisnak tekinthető az állapot a szerző szerint – ismertette Németh György Amadé.
Légy átkozott!
Hozzátette, bárhogyan is nevezzük a szerelmet, a fennmaradt leletek arra utalnak, létezett az ókorban, amit számtalan, szerelmi varázslatokat és bájitalrecepteket tartalmazó feljegyzés bizonyít. Mint megtudtuk, az ólomlemezeken és papírokon szereplő írásokat London, Bécs és Párizs múzeumai mellett egy norvég gyűjtemény is őrzi, amelyekből az előadó a kivetítőn szemléltetett. A varázslatok szövegei között például azt olvashattuk, hogy arra kérte a varázslat írója a démonokat, hogy intézzék el, hogy szíve vágyának ne jöjjön álom a szemére, hacsak nem nála, és ne tudjon se enni, se inni – azaz arra kérte őket, szerelmének tárgyát járják át a szerelem tünetei. A professzor tájékoztatott, hogy ezeket a varázslatokat átoktáblának is nevezik, és mint mondta, a leghosszabakat és a legkegyetlenebbeket nők fogalmazták meg. Bemutatott egy papiruszt, amin a hulladémonhoz fohászkodtak, hogy „vonjad el hajánál, beleinél, lelkénél fogva hozzám”.
A nyomatékosság kedvéért a papiruszon a hulladémont is ábrázolták pálcikaemberhez hasonlóan, aki láthatóan a hajánál fogva húz valakit.
Németh György Amadé hosszan sorolta a példákat, amelyekben egytől egyig azt kérik, hogy a másik levegőt se tudjon venni, azaz pontosan úgy érezzenek velük kapcsolatban, mint amit a rajongott egyén kiváltott belőlük. Érdekességképpen a professzor megosztotta a hallgatósággal, hogy a birtokában van egy 300 átoktáblát tartalmazó gyűjtemény, amely a második világháború zűrzavaros időszakában feledésbe merült, és 70 éven keresztül hevert érintetlenül Franciaországban, egészen addig, amíg ő ki nem nyitotta a dobozt 2013-ban.
Forrás: Molnár Péter
Azt is megtudtuk, hogy nemcsak ő kutatja lelkesen az átoktáblákat, hanem egy oxfordi kollégája is. Elmondta, hogy egyik alkalommal az angol kollégával beszélgetve felmerült a kérdés, hogy vajon ezek az átoktáblák működnek-e.
Németh György Amadé bevallotta, ő sosem érzett rá késztetést, hogy kipróbálja, ezeket pusztán tudományos oldalról vizsgálja, ráadásul egy-két varázslat úgy kezdődik, hogy „szerezz két majomszemet”, úgyhogy nem is annyira egyszerű beszerezni a hozzávalókat.
Az oxfordi kolléga erre elmondta, hogy őt sem foglalkoztatta a dolog, amíg egyik nap oda nem ment hozzá az egyik kolléganője, aki a elmondta, hogy bajban van, és összeállított egy átoktáblát, minden szakszerű lépést követve el is ásta. – És? – kérdeztem a professzort, – Hatott– válaszolta röviden.
A Déri Múzeum új, kizárólag felnőtteknek szóló rendezvénysorozata márciusban folytatódik, a téma a japán kereszténység lesz.
