2023.03.30. 15:27
Összefonódik a múlt és jelen a Debreceni Egyetem emblematikus épületéről szóló tárlaton
Modern köntösben láthatóak a főépület archív felvételei.
Interaktív fotókiállítás nyílt csütörtökön a Debreceni Egyetem főépületében
Forrás: Molnár Péter
„90 éves a Főépület” címmel nyílt interaktív fotókiállítás csütörtökön a Debreceni Egyetem főépületében. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) történeti képarchívumának felhasználásával készült tárlat az építkezés egyes fázisait dokumentáló 10 tablóból, és a harmadik emeleti keringőben elhelyezett központi installációból áll, ahova 10 plakát is kikerült. Utóbbiak az artivive app segítségével életre kelthetőek és „hazavihetőek”, így bárki szerezhet egy darabot az épületből.
Bartha Elek, az egyetem oktatási rektorhelyettese köszöntőjében megidézve az épület keletkezését elmondta, az első világháború utáni években, amikor az ország gazdaságilag és erkölcsileg romokban hevert, az akkori vezetésnek mégis fontos volt, hogy Debrecenben az egyetemi oktatáshoz, szellemiségéhez méltó épületet emeljen.
Hangsúlyozta: óriási az a fejlődés, ami az elmúlt 90 évben, ennek az épületnek a fennállása óta végbement. – A főépületnek 26 ezer négyzetméter az alapterülete, azonban nemcsak az alapterületi arányok, amik számítanak, hiszen az épület jóval több ennél. Emblematikussá vált, nemcsak az azóta jóval nagyobb kiterjedtségű intézmény, hanem a város, a régió, sőt az egész ország számára is. Egyfajta misztikumot sugároz azoknak, akik itt tanulnak, dolgoznak, kutatnak – fűzte hozzá. Barta Elek személyes élményét is megosztotta a hallgatósággal, mely szerint egy év híján fél évszázada annak, hogy felvételizőként először járt az épületben. – Azóta – a katonaságot leszámítva – megszakítás nélkül itt, a „tudomány templomában” élem az életemet – emelte ki.
90 éves a Debreceni Egyetem főépülete
Fotók: Molnár PéterMúltban a jövő
Petró Leonárd, a DEENK közönségkapcsolati főigazgató-helyettese az évforduló kapcsán elmondta, az 1930-as években nem volt magától értetődő, hogy egy könyvtár olyan épületben van, ahova eleve betervezték azt. A könyvtár abban a kiváltságban részesült, hogy a korban a legmodernebb épületben és a legmodernebb térben kezdhette meg működését.
A kiállítás mind formájában, mind tartalmában, úgy hiszem, méltó ahhoz az örökséghez, amit ez az épület magában hordoz: azt a szellemiséget, amiben ez az épület maga is megfogant. A 30-as években közép-európai szinten legmodernebbnek számító egyetemi épületként tartották számon. Formájában, kialakításában, építészeti technológiájában is olyan újdonságokat hozott, ami akkor még nem volt mindennapos: a vasbeton, az üvegtetőt tartó acélszerkezet mind a modernitást vetítették előre.
Miközben az épület a tradicionalitás egyik fontos szimbóluma, a négy és fél évszázados debreceni felsőfokú képzés ma már egyértelmű jelképeként is értelmezendő. Ezeket az értékeket igyekeztünk megragadni a kiállításban is, mely tartalmában, képanyagában egy archív, tradicionális témához nyúl hozzá, de modern megjelenítéssel – hangsúlyozta Petró Leonárd.
Családi kötődés
Katona Erzsébet önkormányzati képviselő érdeklődésünkre felidézte, dédnagyapja, Katona József és annak bátyja, Katona Mihály is részt vettek az épület kivitelezésében.
– Nekem személyes kötődésem csak a családi emléktárból van, de mérhetetlenül büszke vagyok, mert gyönyörű ez az épület. Ez a tárlattal egybekötött évforduló, úgy gondoltam, olyan alkalom, amikor nekem is tiszteletemet kell tennem, ezzel is méltóképpen megemlékezve dédapámra – nyilatkozta a Hajdú Online-nak Katona Erzsébet.
PTZ
