A szarkofág utazik, a múmia viszont látható lesz a Déri Múzeumban

Az egyik szarkofág hétfőn egy időre elhagyta Debrecent: a Budapesten nyíló, II. Amenhotep és kora. A fáraó sírjának felfedezése című nemzetközi kiállításra kérte kölcsön a rendező Szépművészeti Múzeum – tájékoztatta a Naplót a múzeum sajtóirodája.

A Déri Múzeum látogatói azonban a következő hetekben sem maradnak különleges élmény híján, a szarkofág utazása miatt ugyanis az eddig benne rejtőző múmiát láthatják majd a kiállításban.

Csaknem 100 év alatt mindössze egyszer, egyetlen napra hagyta el Debrecen határát az 1925 májusában a Déri gyűjteménnyel városunkba érkezett két értékes szarkofág. A múzeum látogatói az 1930-as nyitás óta csodálhatják meg az ókori tárgyakat, amelyek az egyiptomi kiállítás, de talán a múzeum egészének is egyik legfőbb vonzerejét jelentik. – A Déri Múzeum 404 darabos egyiptomi gyűjteményének „ékkövei” éppúgy az ókori világörökség részei, s éppoly hitelesek, mint a Metropolitan Múzeumban látható emlékek – tudatta az intézmény.

A névtelen szarkofág

A hamarosan a fővárosban látható óegyiptomi koporsóban a Déri Múzeum tájékoztatása szerint egy hozzávetőlegesen 40-50 éves személy holtteste fekszik, aki az Újbirodalom korában, a XVIII. dinasztia uralkodása idején élt. Bár Déri Frigyes a Katalógusban nőként azonosította, mind az 1988-as, mind pedig a 2012-es röntgen és CT-felvételek megerősítették, hogy férfiról van szó.

A holttestet szinte bizonyosan Thébában kísérték utolsó útjára, sírjának pontos lelőhelye ismeretlen. Jelenleg egy szikomor fából készült szarkofágban látható, azonban a röntgenfelvételek szerint a múmiát eredetileg nem ebben helyezték el. A jelenségre magyarázat lehet, hogy a temetkezés térségében a XXI. dinasztia idején elszaporodtak a sírrablások, így számos múmiát új, egyszerűbb koporsókban, rejtett sírokban helyeztek el.

A koporsón egy arc látható, amelyet okker vörösre festettek. Külön megfestették a szemeket, a szemöldököt, a füleket, az orrnyílásokat és az ajkakat is. Az arcot sötétkék-okkersárga paróka keretezi. A mellkason keresztbe tett karokat és az öklöket szintén plasztikusan megformázták. A fedélen látható, gyöngyfüzérekből és virágdíszből álló uzeh-gallér az egyiptomi felsőbb társadalmi réteg jellegzetes ünnepi viseletéhez tartozott, ami az elhunyt előkelő rangját támaszthatja alá.

A Budapesten szeptember 16-án megnyíló nemzetközi kiállítás január 6-ig lesz látogatható, ezután kerül majd vissza a Déri Múzeumba az egyiptomi szarkofág is.

HBN