szép csendben: debreceni premier

2019.11.04. 17:30

Nem a szaftos részlet a lényeg, hanem hogy megtörténik

A közelmúltban Debrecenben is bemutatták a Szép csendben című filmet.

Mit teszünk akkor, ha valaki beavat minket élete egyik legfontosabb titkába? Hogyan reagálunk, ha megtudjuk egy közeli ismerősünktől, családtagunktól, hogy zaklatás áldozata? Felháborodunk? Meghökkenünk? Egyáltalán hiszünk neki? Nagy Zoltán forgatókönyvíró-rendező Szép csendben című első nagyjátékfilmje – melyet a közelmúltban mutattak be a debreceni Cinema City moziban premier előtt – ezeket a kérdéseket is körbejárja.

A történet főszereplője Nóri (Bognár Lulu), a 13 éves csellista lány, aki elárulja egyik zenésztársának, Dávidnak (Major Erik), hogy a 60 éves karmesterük, Frici bácsi (Máté Gábor) nemcsak szakmailag, hanem „úgy” is érdeklődik iránta, molesztálja. A fiú kezdetben nem hisz a lánynak, majd nyomozni kezd, hogy kiderítse az igazságot. A tehetséges fiatalok mellett olyan kiváló színészek is szerepet kaptak a filmben, mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója; Schell Judit, Jászai Mari-díjas színész, a Thália Színház művészeti vezetője; és a Jászai Mari-díjas Szamosi Zsófia. A filmet november 14-től vetítik országszerte a mozikban.

Saját felelősségünk

A közönségtalálkozón kiderült, Nóri esete sajnos nem ritka kivételnek számít, a Szép csendben című film több száz igaz történeten alapul. – Ha szexuális zaklatás, molesztálás történik, sok esetben magunknak sem akarjuk beismerni. Miközben írtam a forgatókönyvet, egy kriminológussal konzultáltam, akitől megtudtam: mintegy 100 hasonló helyzet közül mindössze egy kerül bíróság elé.

„A legtöbbet ugyanis bizonyos okokból a szőnyeg alá seprik, és engem az érdekelt, hogy ezt miért teszik.”

Amikor megismerjük ezeket a történeteket, sohasem vesszük figyelembe az érzelmeket, pedig az ember egy érzelmi alapon működő lény, minden tettünket és ami történik velünk, az érzelmeink motiválják. Azt szerettem volna körbejárni, hogy milyen érzelmek motiválhatnak egy ilyet. Hogyan és miért alakul úgy, hogy az esetek többsége nem is lát napvilágot? Például ha egy anya szempontját nézzük, megérthetjük, hogy nem akarja kitenni a gyerekét egy kétéves bírósági procedúrának, hogy az újra és újra elmesélje, átélje a történteket, és ettől meg akarja óvni. Magánemberként azonban az a véleményem, hogy ezzel csak egy dolgot tanítunk meg a gyermekeinknek, mégpedig azt, hogy nincs igazság – mondta Nagy Zoltán. – Sokan a szaftos részletekre kíváncsiak, nekünk azonban nem ezzel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy vajon mi az én saját felelősségem – osztálytársként, tanárként, testvérként, szülőként – abban, hogy ha odajön hozzám valaki egy ilyen helyzettel. Gyerekként pedig keresni kell egy felnőttet, akikben megbíznak, mert nem várható el egy gyerektől, hogy egyedül vigye végig ezt, mint ahogyan az áldozat felelőssége sem firtatható – tette hozzá.

A rendező arról is beszélt, miért éppen ezt a nehéz témát választotta első nagyjátékfilmjéhez. – Fiatalkoromban én is láttam egy hasonló történetet, ami rengeteg kérdést vetett fel bennem. Eredetileg diplomafilmnek szántam, de meggyőztek, hogy több van benne, kevés lenne húsz perc a jelenség bemutatására – idézte fel. Horváth János Antallal, a film másik forgatókönyvírójával pedig a történetek nyomába eredtek. Interjúkat készítettek az áldozatokkal és olyanokkal, akiknek a környezetében történt hasonló szörnyűség, több száz esetet felgöngyölítettek.

Oktatófilm is

A film készítői szoros együttműködést ápolnak a Hintalovon, a NANE és a Yelon gyermekjogi alapítványokkal. Készítettek egy másfél órás kerekasztal-beszélgetést is, melyben két pszichológus és egy kriminológus járja körbe a zaklatás, molesztálás témáját: a felelősségtől kezdve az okok kutatásáig. Ebből egy 35 perces kivonatot minél több iskolába szeretnének eljuttatni, hogy segítséget nyújthassanak a bajban lévőknek és azoknak, akik tudják (vagy csak még sejtik), hogy valaki a környezetükben éppen áldozattá válik.

Vass Kata

Ezek is érdekelhetik