Sarki fény Hajdú-Biharban: a péntek csak a kezdet volt?

Szebbnél szebb fotók kerültek ki az internetre a péntek esti sarki fényről, amelyet országszerte, így Hajdú-Biharban is ki lehetett szúrni az északi égbolton. 

A Vega Csillagászati Egyesület hajdúsági területi klubja szombati közleményében emlékeztetett, hogy már napokkal előbb sejteni lehetett, hogy az erős naptevékenység, a felénk irányuló napkitörések és anyagkidobódások miatt számíthatunk a jelenségre. Péntek délután pedig már a sarkifény-tevékenységet előrejelző, földi és műholdas mérésekre alapozott Kp index is erősödött, sőt a napnyugta utáni órákban a 10-es skálán a maximális, 10-es értéket mutatta, és egészen szombat délelőttig így maradt. A közleményben azt írták,

Az egyesület azt tanácsolja, ehhez válasszunk zavaró fénytől mentes, sötét helyet, ahol északi irányban nem takarják épületek, fák az égboltot.

Így keletkezik a sarki fény

A sarki fényt a Nap kitöréseiből származó, elektromosan töltött részecskék hozzák létre: e részecskéket a Föld mágneses tere csapdába ejti, a Föld mágneses pólusai felé írányozza, és a részecskék eközben ionizálják a felsőlégkört, ennek következményeként jön létre a fényjelenség. Öt formája ismert:

• foltforma – kisméretű fényjelenségek;
• ívforma – enyhén görbülő szalagok;
• sávforma – csomós vagy ráncos alakúak;
• sugárforma – egyenes fénynyalábok, amelyek a Föld mágneses erővonalait követik;
• fátyolforma – diffúz, nagy kiterjedésű fénylések.