Ma kilencvenéves, Puskás Ferenccel együtt fröccsözött a debreceni Feri bácsi – fotókkal

Visnyai Ferenc január 8-án töltötte be a kilencvenedik életévét. Ebből a jeles alkalomból köszöntötte őt hétfőn reggel otthonában Tóth-Vanka Judit, a debreceni polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa. Ottjártunkkor Feri bácsi személyében egy igazán humoros, tisztelettudó, intelligens férfit ismerhettünk meg, aki 90 évvel ezelőtt Felsőnyárádon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) született. Egy öccse volt, akivel nagyon jó kapcsolatot ápolt, de sajnos ma már róla múlt időben tudott beszélni az ünnepelt.

Egyre fentebb lépett a ranglétrán

– Miskolcon hozott minket össze a sors a feleségemmel, ugyanarra a kereskedelmi tanfolyamra jártunk, mindössze két év van köztünk, így már akkoriban is hasonló dolgok érdekeltek bennünket. Nem kellett sok idő, hogy rájöttünk, egymásnak vagyunk rendelve – mondta Feri bácsi. A kezdetekben mindketten a kereskedelemben helyezkedtek el Ragályon (felesége lakóhelyén; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), ő boltvezető volt, míg a neje eladóként dolgozott. Később Felsőnyárádon próbáltak szerencsét, mindketten egyre fentebb lépkedtek a ranglétrán (itt már Feri bácsi raktárvezetőként, felesége pedig boltvezetőként tevékenykedett), ugyanis soha nem elégedtek meg azzal, ami volt, de a szó jó értelmében. Folyamatosan tovább képzeték magukat, jól tudták, saját sorsuk kovácsai, így nem fordítottak hátat sem a munkának, sem a tanulásnak.

Imádott futballozni

Ezután kijelentette: ideje, hogy egy kicsit a futballról is beszélgessünk, ugyanis gyerekkora óta rajong a fociért. 

 – emlékezett vissza Feri bácsi.

Elmondta, hogy Puskás Öcsivel is volt szerencséje találkozni; egyik alkalommal Egerben, egy asztal mellett fröccsöztek. Az ünnepelt félmosollyal megosztotta, az Aranycsapat csatára a kisfröccsöt részesítette előnyben. 

 – fűzte hozzá. Érdeklődésünkre úgy fogalmazott, évekkel ezelőtt, amikor még jól bírta, kijárt a Loki meccseire. Manapság is figyelemmel követi a mérkőzéseket, de ma már a tévé előtt szurkol a srácoknak.

Feleségével gyakran járnak együtt a piacra, igaz, a lányuk sokat segít nekik, főleg a bevásárlásban, de rendre úgy gondolják, hogy inkább mozognak picit, és lassacskán, de maguk intézik el a dolgaikat. – Miután eljöttem nyugdíjba, a kertészkedés lett az egyik kedvenc hobbim. A Vekeri-tónál van egy kis kertünk, és egy ház is, ott nagyon sok időt töltöttem el. Van szőlőnk, abból vörösbort készítettem – taglalta Feri bácsi.

82 éves koráig vezethetett

 – Nehéz volt feldolgozni, hogy nem vezethetek, de ez az élet rendje. Sokáig, mondhatni hosszú évekig még megvolt az autóm, a garázsba sokszor lementem, beindítottam, nézegettem. Sőt, fontosnak tartottam, hogy legyen itthon benzin, így egy 5 literes benzines kanna mindig tele volt, hátha kelleni fog – mondta nevetve.

Azt is megtudtuk róla, nem véletlen, hogy csokitortával köszöntötték őt a családtagjai. – Világéletemben édesszájú voltam, ami idősebb koromban sem változott. Imádom a süteményeket, de leginkább a csokitortát, az a kedvencem – jegyezte meg.

– Nem szabad szomorkodni, mindenből ki kell hozni a maximumot. Kedvesemmel mindig szerettünk társaságban lenni, új barátokat szerezni. Az ember akkor él igazán, ha azt teszi, amihez éppen kedve van. Ne akarjunk egyedül lenni, magányosan megöregedni. Az élet túl szép ahhoz, hogy ne osszuk meg másokkal – javasolta.