Elkészült a 33-as főút debreceni bővítésének egy újabb szakasza – fotókkal

Mintegy 2,2 kilométeren keresztül szélesítették az utat az autópálya és az Észak-nyugati Gazdasági Övezet között.

Bekecs Sándor

Joó István (balról), Papp László, Katona Erzsébet, a városrész önkormányzati képviselője; Bói Loránd és Kósa Lajos vágta át a szalagot

Forrás: Kiss Annamarie

Elkészült a 33-as főút 2x2 sávosra bővítésének második szakasza, amely összeköti a debreceni Észak-nyugati Gazdasági Övezetet az M35-ös autópályával.

A projekt során meglévő 2x1 sávos szakasz bővült mintegy 2,2 kilométeren, valamint csomóponti ágak, új jelzőlámpás csomópontok, párhuzamos gyalog-kerékpárutak és mezőgazdasági földutak is épültek. Emellett a főút részeként elkészült egy 2x2 sávos közúti híd és egy egysávos útág átvezetése is, ami egyfajta különszintű csomópontként értelmezhető a 108-as vasútvonal felett.

Utóbbi hazánkban elsőként innovatív, újszerű technológiával készülhetett el, ugyanis háttöltésének kialakítása mintegy 1260 köbméter üveghabból készült.

Ha valaki egy kicsit meg akarja érezni és látni azt, ami Debrecen fejlődésére jellemző, vagy egyáltalán át akarja érezni azt, hogy néz ki, amikor arról beszélünk, hogy Debrecen elképzelhetetlen módon fejlődik, akkor annak elég, ha ide kijön és bejárja a területet

– mutatott körbe Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője a beruházás november 10-i átadóján. Elmondta, Debrecen az ország egyik ipari központja, a főváros után a második legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező város lesz rövid időn belül. – Nagyon büszke vagyok arra, ami itt történik velünk. Aki idejön, az látja, hogy a BMW gyár gőzerővel épül, az eredeti elképzeléseknek megfelelően – tette hozzá.

Megoldandó probléma a zöld energia tárolása is

A honatya emlékeztetett, a BMW-beruházással egy modern, teljesen környezetkímélő, zöld ipar épül Debrecen mellett. – A zöld energiával két, nagyon fontos megoldandó probléma van: megtermelni zöld módon és tárolni zöld módon. Ha nem tároljuk az energiát, akkor nem tudunk vele később mit kezdeni – mondta Kósa Lajos, utalva azokra, akik az elektromos autózást támogatják, de az elektromobilitás alapját képező akkumulátorgyártást már nem. Kiemelte, az utóbbira szükség van, de csak a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett, biztonságos módon, ahogy más iparágakban is.

– Magyarország kitűnően teljesíti azt a feladatot, hogy innovatív, zöld iparágak, termelő egységek építését teszi lehetővé, betartatva a legszigorúbb környezetvédelmi eljárásokat, mellyel egyúttal a világ iparfejlesztési élvonalába húzza fel a magyar gazdaságot – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

Kétszer két sávra bővítették a 33-as főút Észak-nyugati Gazdasági Övezet és az M35 autópálya közötti szakaszát

Fotók: Kiss Annamarie

A Kárpát-medence keleti részének központja lesz Debrecen

Debrecen dinamikus fejlődéséhez kétség sem férhet. A hely, ahol most vagyunk, megmutatja az elmúlt évek legfontosabb fejlesztési irányait. Ez a gazdaság és a közlekedés. Ez az a két terület, amely az elmúlt évek tükrében történelmi léptékű fejlődésen ment keresztül, s még messze nincs vége a folyamatnak

– fogalmazott köszöntőjében Papp László, Debrecen polgármestere. Hozzátette, az említett két terület szorosan összefügg egymással, s előbbi fejlődése nélkül valószínűleg a 33-as főút fejlesztésére is évekkel, évtizedekkel később került volna sor. – Azok a fejlesztések, amelyek városunkban zajlanak, jelentőségüket tekintve messze túlmutatnak Debrecen határain, hiszen a mostani ünnepség tárgya, a 33-as főút fejlesztése egyaránt szolgálja nyilvánvalóan városunk lakosságát, az agglomerációban élőket és a helyi gazdasági szereplők támogatását is. A mai alkalom szép példája annak, hogyan épül Debrecenben a jövő: úgy, hogy egyszerre tudjuk szolgálni az egész régió életét és tesszük élhetőbbé és biztonságosabbá a környezetünket – fogalmazott.

Jelentős közlekedésfejlesztések indultak Debrecenben

Papp László kifejtette, a közlekedésfejlesztés egyik fontos feltétele annak, hogy Debrecen a Kárpát-medence keleti régiójának központja legyen; s kiemelten kell foglalkozni a közlekedés kihívásaival. Ezért döntött úgy 2016-ban a városvezetés, hogy teljesen új alapokra helyezi a közlekedését.

Ebbéli törekvésünkben nem csak magunkra számíthatunk, hanem a magyar kormány támogatására is, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni Debrecen polgárai nevében. Nyugodtan kijelenthetjük, mindazt, ami eddig történt, tekinthetjük egyszerű bemelegítésnek, mivel az előttünk álló években az eddigiekhez képest is nagyobb volumenű és jelentőségű közlekedési beruházások indulnak el

– mutatott rá. Közölte: elindult a keleti elkerülő út, a Vágóhíd utcai és a homokkerti felüljárók fejlesztésének előkészítése; jövőre elkezdődik a város öt nagyforgalmú csomópontjának átépítése.

– Megkezdődött a józsaiak számára kiemelten fontos 35-ös főút 2x2 sávosra bővítésének, valamint a Józsai északi elkerülő szakasznak az előkészítése és tervezése is. Folytatjuk a 33-s főúton a munkát és a város keleti részében a Sámsoni út fejlesztését is. Csak ebből a rövid felsorolásból is látszik – ami korántsem teljes –, milyen léptékű fejlesztések zajlanak és fognak zajlani a következő években Debrecenben – húzta alá a városvezető.

Debreceni innováció is része a beruházásnak

– A Debrecen2030 városstratégia által előirányzott közlekedésfejlesztés széleskörű megvalósítása elkezdődött és jó ütemben zajlik. Ez az a fejlesztési stratégia, ezek azok a fejlesztések, amelyeket a baloldal nem támogatott – emelte ki Papp László.

Elmondta azt is, a 33-as főút fejlesztésének megoldásai ötvözik a technológiai innovációt, a gyorsabb és biztonságosabb közúti közlekedési kapcsolatot és az alternatív közlekedést elősegítő kerékpárutat, ami az iparterület elérése mellett a kismacsi lakosok Debrecenbe jutását is könnyebbé teszi. Kiemelte, a fejlesztés tervei és a kivitelezés is úgy készült, hogy a leginkább érintett lakosok igényeit is ki tudja szolgálni. Elkészültek az általuk javasolt lámpás csomópontok, a kismacsi zajvédő fal, kerékpárút, vasúti és autóbuszmegállók.

– Mindezek mellett itt alkalmazták először azt a debreceni innovációt is, ami a hidak kivitelezéséhez, a töltések kialakítása során a Debrecenben előállított üveghabot használja föl – tette hozzá.

Nemzetközi befektetők igényeit is kielégítő beruházások

Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója elmondta, a kormány és a HIPA számára kiemelt célkitűzés, hogy országszerte fejlett infrastruktúrával rendelkező modern ipari parkok jöjjenek létre, amelyek képesek a csúcstechnológiát felvonultató nemzetközi és hazai befektetők befogadására.

Tavaly óta mintegy 125, az ipari parkok fejlesztését szolgáló kormányhatározat és kormánydöntés született több mint 800 milliárd forint értékben. Az ország 13 nagy ipari parkjában utak és vasúti hálózatok, vízi közművek építése, fejlesztése vagy éppen bővítése van folyamatban, vagy zárult le az elmúlt időszakban.

– A nemzetközi befektetők számos szempontot vizsgálnak egy-egy beruházási helyszín kapcsán, és a kiválasztási folyamat során kiemelt kérdés a potenciális település és ipari terület logisztikai adottsága, vagy éppen infrastruktúrájának fejlettségi szintje. A közlekedési hálózatok szolgáltatási színvonala alapvetően befolyásolja a beruházásösztönzés eredményességét, vagyis azt, hogy sikerül-e új munkahelyteremtő beruházásokat megnyernünk egy-egy térségnek – emelte ki.

Szinte valamennyi várost érint gyorsforgalmi út Magyarországon

– A magyar kormánynak és a magyar kormány közlekedéssel foglalkozó minisztériumának már több mint tíz éve az a célja, hogy a hazai közúthálózat európai színvonalúvá fejlődjön, vagy még annál is jobb minőségűvé. Ennek keretein belül sikerült elérni azt, hogy Magyarország megyei városainak jelentős része egymással és a fővárossal gyorsforgalmi úthálózattal össze van kötve és elértük az országhatárokat – mondta Bói Loránd, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, a következő időszak feladata a gyorsforgalmi úthálózat fennmaradó részeinek kialakítása és a mellékúthálózat fejlesztése is.

Debrecen egy olyan példa, ahol a közúti, a kerékpárutas és a vasúti csatlakozás, a vasúti infrastrukturális elemek kiépítése egy ilyen beruházás esetében teljes körűen és példa értékűen megtörtént. Közösen dolgozunk az önkormányzattal azon, hogy ennek a gyárnak a kiszolgálása ne csak a teherszállítás, hanem a személyszállítás szempontjából is olyan integrált szolgáltatással legyen megoldott, amelyre Magyarországon még igencsak kevés példa volt

– jegyezte meg. Bói Loránd.