Századok kincsei bújtak meg a debreceni régiségvásárban

Vasárnap újfent megbizonyosodtunk arról a Nagyerdei Stadion melletti parkolóban, hogy tikkasztó hőség ellenére is töretlen az érdeklődés a debreceni régiségvásár iránt. Látható volt, fiatal párokat, gyermekes családokat, idősebbeket egyformán megszólít a nosztalgia és a régi korok használati tárgyai.

Amik nem is feltétlenül régiek: a közelinek tűnő gyermekévek játékai ma már retró emlékekké váltak. A legújabb slágereket hordozó bakelitkorongok rojtos kartonban, a frissen kiadott könyvek lapjai megsárgultan, a kirakatban csillogó kisautók rozsdásan görnyedve hirdetik: idővel régiséggé fakul minden.

A gyűjtők számára is felcsillannak a csemegék: a zsebben tartott nagyító a gyertyatartóba karcolt évszázados ráncokat fed fel, ahogy az antikká érett porcelánnak sincs párja.

A nagy melegben Máté László, a rendezvény állandó szervezője maga osztogatta a több zsugornyi, hűtött ásványvizet a többnyire szalmakalapban vagy ernyő alatt ácsorgó árusoknak. Saját bevallása szerint rábízhatná másra is, de szeret személyesen találkozni az eladókkal, és pár szót váltani mindenkivel.

A sok érdekesség nemcsak nézelődőket vonz, a gyűjteményből vagy a padlásról szatyorba kerülnek a portékák. Zoltán rendszeresen kilátogat a vásárba nejével, mindig találnak valami zsákmányt. Gyermekének épp egy régi kisautót vett, valamint egy Malév-repülőmakettre is szert tett. Rátalált egy harapós kutyát ábrázoló kerti táblára is, ami attól különleges, hogy a rajta lévő ebnek véletlenül egy ötödik lábat is festettek. Különleges kiadású forintokat vettek, illetve Viktória királynőt ábrázoló font sterlinget is találtak. Úgy fogalmazott: pénzért pénzt vettek. Herendi porcelánokra is vadásznak, de ritkán találnak a meglévő gyűjteménybe valót.

Pénzzé érett gyűjtemények

Pál József elégedett a forgalommal, meglepte, hogy a forróság ellenére milyen sokan vannak. Szép számmal akadtak vásárlók a sátránál, érméket, régi kitüntetéseket, szocialista kori címertáblákat árul. Mutat néhány világháborús német katonai sisakot, amit szerinte alig találni már, mivel főleg gyűjteményekben köt ki az ilyen ritkaság:

 – mondta. Az árus arról számolt be, 47 éven keresztül gyűjtötte a csecsebecséket, amelyek eladása most jól jön az iparos éveiért járó nyugdíj mellé.

Pál József szerint a 10 és 18 év közötti fiatalok körében észrevehető, hogy újra dívik a gyűjtőszenvedély. Hasznosnak tartja, ha leköti őket az ilyesfajta hobbi, hiszen akkor kisebb az esélye, hogy rossz útra keverednek. Ráadásul egyszer majd ők is jó pénzt csinálhatnak belőle.

Nagy Béla kereskedő szerint a látogatottság ebben az évben meglehetősen megnőtt, ami szerinte sokkal inkább a közösségi oldalaknak köszönhető, mint a helyszínváltoztatásnak. Úgy látja, a Kishegyesi úti parkoló ugyan bejáratott hely volt, azonban a lakóközösség eltérő volt, és inkább az apróságok voltak kelendőbbek. Észrevétele szerint a Nagyerdő környékén egy gazdagabb réteg lakik, mely céltudatosabban vásárol becsesebb darabokat is.

– Itt egymástól is vásárolnak, csereberélnek az árusok. A komolyabb gyűjtők nemcsak eladási, hanem beszerzési céllal látogatnak ki. Akinek kapcsolatrendszere, jó tárgyismerete van, könnyen kiszúrja az igazán értékes ereklyéket – mondta.

Az árus a kilencvenes évek óta foglalkozik régiséggel; szerinte a régi gyűjtők és eladók azt tapasztalják, hogy a kereslet csökkent az antik tárgyak iránt, mivel a fiatalabb nemzedékek nem igazán érdeklődnek iránta. Elmondta, a bútorok forgalma esett vissza a leginkább.

Éppen ezért a régiségvásár szerinte sokkal inkább antik-, retró- és műtárgypiac. Saját kínálatában is vannak régi festmények, és olyan is, amire a festő alig egy hete vitte fel az utolsó ecsetvonást.

HL