Vita Debrecen energiaellátásról: „Mókusokkal nem lehet elég energiát termelni”

Az energetikai fejlesztések is napirenden voltak a legutóbbi közgyűlésen.

Balázs Ákos (balról), Barcsa Lajos alpolgármesterek, illetve Papp László polgármester

Forrás: Napló-Archív

Két előterjesztés is a debreceni képviselők elé került a csütörtöki közgyűlésen, mely érintette a Déli Gazdasági Övezet (DGÖ) területét. Egy-egy ingatlant a MAVIR Zrt. és az OPUS TITÁSZ Zrt. részére ingyenes hasznosításba adott a közgyűlés azért, hogy a szükséges energetikai fejlesztések elvégezhetőek legyenek. A DGÖ infrastruktúra-fejlesztésének finanszírozására a kormány 111 milliárd 48 millió 722 ezer forint költségvetési forrást biztosított. Ezek között szerepel a MAVIR Zrt. részére a hálózati fejlesztések megépítéséhez szükséges 67 milliárd 582 millió 500 ezer forint, illetve az OPUS TITÁSZ Zrt. részére az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez szükséges 30 milliárd 829 millió 575 ezer forint.

Mint Papp László polgármester elmondta, a kiépülő kapacitás valamennyi ottani gyár ellátását fogja szolgálni. Az önkormányzatra eső csatlakozási díjat megelőlegezi a kormány, a betelepülő cégek megfizetik ezt a városnak, az önkormányzat pedig visszafizeti az államnak.

– E két előterjesztésből is látszik, sok minden hiányzik ahhoz, hogy itt akkugyárat építsünk: hozzuk a vizet, hozzuk az áramot, és majd messziről a munkaerőt is. Debrecen nem alkalmas egy ekkora akkugyár idetelepítésére, nem fogjuk támogatni az előterjesztést – mondta Vaszkó Imre (DK).

Szerintem az, hogy Magyarország gazdasága oly mértékben erősödik, hogy szükség van plusz erőforrások biztosítására, az ország energiarendszerének átgondolásásra, előremutató dolog, bárki is kormányoz. Hazánk gazdaságilag előreléphet, fejlődhet. Ha ennek az energiaellátásban vannak korlátai, akkor aki felelősen gondolkodik, azon kell törnie a fejét, hogy lehet ezt megoldani.

Örülök, hogy a magyar gazdaság olyan fejlődési pályán van, hogy energiarendszerét fejleszteni kell. Ha nem itt, akkor más országokban valósulnak meg ezek a munkahelyteremtő beruházások – mutatott rá Papp László.

Mándi László (Momentum) szerint ez mind „szép és jó” lenne akkor, ha ezt a többletenergiát Magyarországon állítanák elő, de importálni kell majd. Szerinte nem kérdezték meg kellőképpen a lakosokat sem.

Magyarországnak részben azért kell többletenergiát behoznia, mert olyan tempóban nő a gazdaság, hogy most erre szükség van. De a megújuló energiaforrások komoly lehetőséget adnak, hogy ezt a behozatalt jelentősen csökkentsük. Másrészt van az importszükségletnek egy komoly műszaki oka: hazánk földrajzi-domborzati viszonyai alapján nem alkalmas energiatárolásra, illetve tárolási kapacitáshiány is van. A megtermelt, de nem használt energiát ki kell küldeni külföldre, majd visszavásárolni.

Az energiatárolás lehet a kulcs például ahhoz, hogy mennyi napelemparkot üzemeljünk be. A napsütést nem lehet leszabályozni és nincs tározó naperőmű kapacitásunk – magyarázta a polgármester. – Én abból az irányból közelítek, hogy az ország gazdasága olyan mértékben bővül, hogy szükség van többletenergiára. Lehet vitatni, de akkor mondja ki az ellenzék, hogy Magyarország gazdaságilag ne lépjen tovább!

Barcsa Lajos alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a BMW beruházásnál is szükség volt hasonló konstrukcióban villamosenergia-hálózatot fejleszteni. – Ilyen alapon mondhatják, hogy a BMW se jöjjön! Inkább a fejlődés lehetőségét kellene látni, örülni annak, hogy a kelet-magyarországi rész is megkapja a fejlesztési forrásokat ahhoz, hogy felvegyük a versenyt Nyugat-Magyarországgal, és a területi különbségek kiegyenlítődjenek!

Minden cég számára fejlesztenek

Madarasi István (MSZP) szerint a gombhoz igazítjuk a kabátot. – Nem az a baj, hogy nem kellene energiabővítés. Hanem, hogy amióta akkunagyhatalom akarunk lenni, minden fejlesztés Debrecenben ehhez igazodik. A BMW-nél tudtuk, milyen igényekkel jön, volt benne egy társadalmi konszenzus, az akkugyár kérdésében azonban nincs – mondta. Papp László hangsúlyozta: a tárgyalt előterjesztések nem csak az akkugyárról szólnak, több más beruházás is zajklik a DGÖ-ben, amihez a szóban forgó fejlesztésekre mindenképpen szükség van.

Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a DGÖ nem jelent egyet az akkugyárral, többek közt egy kkv-szektor is van ott, ahol 15 hazai, főként debreceni tulajdonú vállalkozás üzemel majd, illetve bővíteni szeretnék azt a részt. Továbbá, a villamosenergia-hálózati fejlesztések Debrecen energiabiztonságához is hozzájárulnak.

Mándi László azt kérdezte, honnan akarnak majd „felszívni” munkaerőt a nagy gyárakhoz.

Meggyőződésem, hogy a régió képes kiszolgálni azt a gazdaságot, ami Debrecenben épül. Lehet, ez azzal jár, hogy az ország más részeiből munkaerő áramlik majd ide. 2020-ban Hajdú-Bihar vármegye, Debrecen 2,8 százalékkal vett rész az ország ipari termelésében, Győr-Moson-Sopron megye több mint 12 százalékkal. Ha konzerválni akarjuk ezt az állapotot, ne tegyünk semmit! Mi képezzük a munkaerőt, aki elmegy innen. Ezt szenvedtük az elmúlt harminc évben. Én erre mondtam nemet.

Nyilván megvannak Debrecennek is a maga korlátai, azt az ipari infrastruktúrát, amit most kialakítunk, majd nem kell tovább növelni. De az, hogy Debrecen a 21. században e régiónak meghatározója legyen, jelentős mértékben azon múlik, a gazdasága mit tud felmutatni. Erős gazdaság nélkül nem lehet jövőt építeni, és ahhoz szükség van az északnyugati és a déli gazdasági övezetre is – hangsúlyozta a polgármester.

Jánki József (DK) Magyarország energiafüggetlenségére kérdezett rá. Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) elmondta: a legtöbb európai ország importál energiát, csak kevesen önellátók, utóbbiak közt van Franciaország, számos atomerőművel.

– Nem csak az ipari, de a lakossági igények okán is szükség van energetikai fejlesztésekre. A lakókörnyezetemben a családi házak miatt kell most fejleszteni az energetikai hálózatot, mert nem annyi elektromos eszközre lett tervezve, amennyit ma használunk. Energiára szükség van, olyan forrásból, amit Magyarországon elő tudunk állítani, akár atomerőműre is. Mókusokkal és mogyorós pelékkel nem fogunk elég energiát termelni – jegyezte meg.

Balázs Ákos arra mutatott rá, hogy az elmúlt időszakban az energiamix összetevőit illetően Magyarországon jelentős előrelépés történt a megújulók irnyába. Az áramhálózat fejlesztése pedig azért is fontos, hogy a napelemparkokat bekapcsolhassuk a rendszerbe. – Fejlődésre szükség van, és azt Debrecenben próbáljuk fenntartható módon végezni. A foglalkoztatás kapcsán, ahol létrejöttek nagy iparfejlesztések, ott a helyi munkaerő is előre tudott lépni. Az akkumulátoriparban magas jövedelmek vannak, vonzó lesz sok ember számára – mondta.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) úgy reagált Barcsa Lajos szavaira, hogy nem örülni szeretnénk a kormány döntéseinek, hanem mi magunk dönteni, mint független város.

Gazdaságfejlesztést önállóan, pénz nélkül nem lehet csinálni, szükség van a kormánnyal való együttműködésre, és ez nem egyedi példa, a világon sehol sem önerőből végzik a gazdaságfejlesztést. A kormánytámogatás kell az infrastruktúra fejlesztésekhez, ami megágyaz annak, hogy a befektetők minket válasszanak. A realitásokat figyelembe kell venni. Annak idején baloldali kormány döntötte el, hogy a Mercedes Kecskemétre költözzön

– emlékeztetett Papp László.

– Gyöngyösön új gyárat akartak építeni a Gyurcsány-kormány idején, de a lakosság ezt elvetette. Nem a kormány döntését kell mindenáron végrehajtani. Mi az akkugyárról nem döntöttünk. Lehetett volna róla népszavazás, valódi konzultáció; partnerek szeretnénk lenni, nem végrehajtók. A város lakossága nem a fejlődés ellen van, egyszerűen a kínai akkumulátorgyárat nem akarják – válaszolta Gondola Zsolt Zoárd.

– Nekem nem a város polgáraival, hanem Önökkel van vitám, másképp látjuk a gazdaság fejlődését és lehetőségeit. Majd az idő eldönti, hogy kinek van igaza – zárta Papp László.

SzT