Megemlékezés az elhunytakról Körösszegapátiban

Az emberek nemcsak élő társaikat tisztelik, szeretik, becsülik, hanem azokat is, akik már nincsenek közöttük. Akik oda mentek el, ahova nem követheti őket szemünk, csak a megtartó képzelet. Október végén, november elején különösen felerősödnek az emberekben az érzelmek azok iránt, akik már nem élnek köztünk.

Forrás: Vmirjáncki József

Körösszegapátiban a helyi önkormányzat és a református egyház közösen emlékezik az elhunytakra. Előbb a körmösdpusztai temető ravatalozójánál tartottak istentiszteletet. Dr. Szabóné Kurucz Tímea református lelkész ekkor azokért az elhunytakért is imádkozott, akiket más helyen temettek el.

A megemlékezés a körösszegapáti temetőben folytatódott. Itt a községben elhunytakért mondott imát a lelkésznő, majd megkoszorúzták a második világháborúban elesett magyar katonák emlékére állított kopjafát, ahol tizenhatan nyugszanak. Ezt megelőzően az önkormányzat dolgozói virágokat ültettek a márványtáblákkal jelölt katonasíroknál, majd a település lakói is lerótták kegyeletüket.

A kilencvenes évek elején a község lakossága egységes akarattal emlékhelyet alakított ki Körösszegapáti központjában az első és második világháborúban elesett nők és férfiak neveivel. Rövid megemlékezés után a község vezetői, valamint a szervezetek képviselői nemzetiszínű koszorút helyeztek el az emlékműnél.

Az elhunytakról való megemlékezés a településen a négynapos hétvégén tovább folytatódik, amikor az emberek felkeresik szeretteik sírjait, hogy virágot helyezzenek el és gyertyát gyújtsanak rájuk emlékezve.

Vmirjáncki József