Pusztító tüzek

2022.08.18. 07:00

Több mint 1500 hektárnyi terület égett le idén a Hortobágyon

Ebben az évben több kisebb tűz mellett 14 rendkívüli tűzeset történt eddig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) illetékességi területén.

Forrás: Napló-archív

Június közepén szinte naponta számolt be arról a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, hogy hortobágyi tűzhöz kellett vonulniuk az egységeknek, de már március végén hírt adtunk arról, hogy húsz hektáron égett le az avar és az aljnövényzet. Május végén hatalmas nádastűz pusztított, melynek terjedését a szél itt is felgyorsította. Itt a tűzoltók ellentüzet is gyújtottak, hogy befolyásolni tudják a lángok terjedését, de azok nem álltak meg, végül száznyolcvan hektár égett le. Ekkor a HNPI arról számolt be, a tűz jelentős természetvédelmi kárt okozott, de teljes pontossággal megállapítani az élővilág pusztulásának mértékét nem lehetséges. Leginkább szembetűnő az éppen költésben lévő nádi énekesmadarak tojásos és fiókás fészekaljainak totális pusztulása, de a nagyobb mobilitással jellemezhető, nagyobb testű emlősök – őzek, rókák, vaddisznók – főleg fiatal egyedei is károsodtak.

Július 7-én a déli órákban keletkezett tűz a Hortobágyi Nemzeti Park hajdúszoboszlói Angyalháza nevű pusztáján. Az élénk szeles időjárásban a lángok nagyon gyorsan terjedtek, a veszélybe került állattartó telepeket és egyéb épületeket a helyben lakók és dolgozók helytállása és a gyorsan kiérkező tűzoltóegységek beavatkozása mentette meg. A tűz 265 hektár felületet emésztett fel, és átterjedt a nádudvari Szelencés-pusztára is.

Szintén júniusban napokig küzdöttek a lángokkal a tűzoltók Tiszafüred-Kócsújfalu határában, ahol hétszázötven hektár kiterjedésben égett foltokban az aljnövényzet és a nádas, ekkor egy őz mentéséről közöltünk exkluzív anyagot.

Megkeresésünkre az igazgatóság kommunikációs osztálya tudatta, a HNPI működési területén mai napig 14 rendkívüli tűzeset történt, mely megközelítőleg 1600 hektár védett területet érintett. Mindezek mellett több kisebb tűzeset is történt.

– A kisebb tüzek egy része a közutak és a vasútvonalak mentén alakult ki. A nyár mögöttünk álló hetei, hónapjai során sokszor volt nagyon meleg, a növényzet pedig teljesen száraz volt. Ahogyan a frissen levágott szénát sem bálázzák azonnal az öngyulladás lehetősége miatt, a természetben is előfordulhat olyan mikrokörnyezet, ahol kialakul a gyulladási hőmérséklet. Más esetekben egy addig a fűavarban nyugvó üvegcserepet a jószág odébb rúg a legelése során, és az máris prizmaként gyűjti össze a nap sugarait. Az emberi tényező esetében az odafigyelés és a felelősségteljes magatartás a legfontosabbak – taglalták válaszukban a tüzek kialakulásának lehetséges okait. Rámutattak arra is, hogy a természet biológiai sokféleségét az élőhelyek jelentős száma, azoknak térben és időben változatos megjelenési formái jelentik, ezért a természetvédelem által kezelt és fenntartott területeknek ezt a változatosságot reprezentálnia kell. Ez pedig együtt jár azzal, hogy bizony mindig vannak a tüzek kialakulására kiemelten érzékeny területek is.

A gazdák is segítenek

A katasztrófavédelmi szakemberek a munkájukat igyekeznek a lehető legjobban elvégezni, és eközben figyelniük kell az általános prioritásokra, úgymint az emberi élet védelme, az élő állatok veszélyeztetettségének elhárítása, az épített infrastruktúra és vagyoni elemek védelme – írták arra a kérdésünkre válaszolva, melyben az oltási munka iránt érdeklődtünk. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken általában a Természetvédelmi Őrszolgálat részt vesz az oltási tevékenységben a tűzoltók munkáját segítve. A tapasztalatok szerint kivétel nélkül mindig nagyon hasznosnak bizonyul, hiszen a természetvédelmi őr helyismerettel rendelkezik egy olyan helyen, ahol nincsenek feltétlenül utak, ismeri a terület aktuális állapotát, fel tudja hívni a figyelmet az előzőekben felsoroltakon túl a természetvédelmi prioritásokra, és azoknak megfelelően az adott területen a helyesnek tűnő beavatkozási lehetőségekre. 

– Ha már kialakult a tűz a védett, vagy közösségi védelem alatt álló területen, akkor tapasztalatunk szerint a leggyorsabb oltási eredményhez a szoros együttműködésen keresztül vezet az út. Ebből a szempontból meg kell még említeni a bajban gyorsan a segítségüket felajánló gazdálkodókat is, akik megfelelő irányítás mellett nagyon komoly segítséget tudnak nyújtani a haváriahelyzet elhárításában. Ez az elmúlt hónapokban több esetben is így alakult, amiért köszönet illeti a tűzoltók mellett a segítőkész gazdálkodókat is – méltatták az együttműködést. 

Mire helyre áll a rend

A tüzek által okozott természeti károkra kitérve leszögezték, fontos tényező, hogy a tűz után mennyi ideig tart még a száraz periódus, és ebben az időszakban éri-e megváltozott felszínt radikális fizikai behatást, például az újra hajtó vegetáció erős legelése vagy legeltetése. Az sem mindegy, hogy mikor, milyen formában – eső, hó, természetes elöntés vagy mesterséges árasztás –, milyen mértékben éri nedvesség a területet.

A szikes pusztákon és mocsarakban – melyek evolúciójában a tüzek nem ismeretlen környezeti hatások – a regeneráció akár néhány hónap alatt is végbemehet. Ez függ az adott faj, adott régióban előforduló állománynagyságától, annak terjedési képességétől, de esetleg a regeneráció folyamán azt akadályozó, eddig nem létező, azonban immár megjelent hatásoktól.

Kiss Dóra


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában