Ilyennek látta a „következő Dubajt” a magyar felderítő

Bár a 2013-as felemelkedése nyomán Szíria keleti és Irak nyugati részét rettegésben tartó, milliós európai és közel-keleti menekülthullámért felelős Iszlám Állam elleni harc 2017 végére a nemzetközi koalíciós erők győzelmét hozta, a magyar katonák azóta sem távoztak a térségből. Annyira nem, hogy 2022 tavaszán már a 13. váltás érkezett vissza hazánkba Észak-Irakból. E gárda javát a debreceni székhelyű MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái adták; a Cívishír a kontingensparancsnok Hadi Attila alezredessel beszélgetett.

Szűk öt évvel az Iszlám Állam legyőzése után mi szükség van az iraki magyar katonai jelenlétre?

A jobb megértés kedvéért hadd kanyarodjak vissza a nemzetközi erők 2014-es stratégiájához, mely szerint nem elég megküzdeni a dzsihádista terrorszervezettel. Hanem az iraki és a kurd hadseregnek is olyan, közös alapokon nyugvó kiképzést kell nyújtani, amely által a későbbiekben képessé válnak megvédeni az országukat saját erőből. Ehhez persze érteni kell azt, hogy az Irakon belül, annak északi részén lakó kurdok komoly autonómiát élveznek, és a haderejük is saját eljárásrend alapján épül fel, az iraki reguláris erőktől különbözően. A hatékony, modern hadviseléshez viszont elengedhetetlen az, hogy az Irak területén műveletet végrehajtó katonai erők egységes kiképzésben részesüljenek, az egyszerű, „talpas” katonáktól a tisztekig. A magyarok más koalíciós erőkkel közösen a kurdok felkészítésében vettek részt; 2015-től 2019 végéig az atrusi kiképző bázison. A kiképzés több ezer helyi (peshmerga) harcos bevonásával zajlott, majd a koronavírus megjelenésével a kiképzést a koalíciós erők először felfüggesztették, majd mentorálásra változott. Erről – a járványra, a fertőzöttek magas számára tekintettel – az amerikai vezetésű koalíciós erők vezetése határozott.

Mi a kiképzés és a mentorálás közötti különbség?

Előbbin a katonáknak a reguláris, irreguláris műveletekhez szükséges harcászati képzése értendő, méghozzá az alapoktól. A kurd és iraki erők mára rendelkeznek saját kiképzőkkel, a mentorálás az ő munkájuk támogatását, valamint a műveletek tervezésében és végrehajtásában nyújtott támogatást jelenti. Az iraki missziót a NATO venné át az Iszlám Államot legyőző, több mint 30 nemzet katonáit egyesítő Combined Joint Task Force – Operation Inherent Resolve nevű nemzetközi haderőtől. Hiszen az észak-atlanti szövetségnek érdeke a szunnita dzsihádisták újraerősödésének megakadályozása. A tárgyalások jelenleg is zajlanak arról, hogy ki milyen feladatokat végezzen a közel-keleti országban.  

Tehát akkor miért is éri meg ott lennünk?

A válasz egyszerű: készen kell állni. Egy ilyen misszió a tapasztalatcserére nézve is pótolhatatlan, továbbá fontos, hogy az Iszlám Állam ne jelentsen veszélyt Európára és főleg ne hazánkra.

A magyarok az északi-iraki Erbílben, a mintegy hatmilliós Kurdisztáni Autonóm Régió legnagyobb településén állomásoznak. Erbíl egyben az emberiség egyik legősibb városa is, az ókori Asszíria szíve. Milyen az élet ma arrafelé?

A szaúdi koronaherceg szerint Erbíl lehet a következő Dubaj. A működőtőke, különösen Szaúd-Arábia felől, valóban dinamikusan áramlik a régióba, aminek az az oka, hogy ez Irak legbiztonságosabb része. Erbílben épül a világ egyik legnagyobb felhőkarcolója, rengeteg az európai és ázsiai turista. A területen a folyóvizek miatt kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak, bár a környező országok között adódik feszültség a vízhozamok visszafogása miatt. A másik fő bevételi forrás a kőolaj és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem. A kurdok és az iraki kormány között nem ritkák a viták a kötelezően beszolgáltatandó ásványkincsek és az annak fejében nyújtott állami közigazgatás finanszírozása kapcsán. Az, hogy miből él az átlag erbíli, jó kérdés. A középréteg hiánya szembetűnő; vagy nagyon gazdagok vagy nagyon szegények az emberek.

Turistaként biztonságos?

Kifejezetten törekednek a nyugatiak testi épségének szavatolására. Így például a szállodák kettős beléptetési rendszerrel működnek, az autók átvizsgálása kutyákkal, tükrökkel, fémdetektorral rutinszerű, odabent civil ruhás biztonsági őrök vigyáznak. A dzsihadisták elszigetelten jelen lehetnek ugyan a városban, és ha ők lecsapnának, akkor nagy eséllyel katonai célpontot választanának. Ugyanakkor a biztonsági helyzet mára lehetővé tette, hogy a koalíciós erők páncélozott személyautókkal és ne csak harcjárművekkel mozoghassanak Erbílben. Mi rendszeresen végeztünk kísérési feladatokat, de míg ott voltunk, nem találkoztunk emberrablásról, célzott támadásokról szóló hírekkel. Más a helyzet a kurdok lakta területek és az azokkal szomszédos iraki régiók határain. E „senki földjein” az Iszlám Állam sejtjei inkább jelen vannak, kihasználva, hogy a helyiek műveleteinek összehangolása során előfordulnak koordinációs problémák, nincs eléggé tisztázva, ki, mikor, miért menjen oda. Ezt orvosolnák közös iraki-kurd dandárok felállításával.

A magyar kontingens parancsnokaként felelős volt az Észak-Irakban bajba került magyarok kimentéséért. Volt erre példa?

A felelősségem teljes Irakra kiterjedt, de ezt ne úgy képzeljük el, hogy jön egy telefon, és azonnal indítjuk a csapatot a bajba jutottért. A veszélyhelyzeti kimenekítésről/ kiürítésekről a Magyar Honvédség parancsnoka dönt. Nem mellékesen minden Irakban tartózkodó állampolgárunknak be kellene jelentkeznie az ottani magyar követségen vagy konzulátuson, de a mentalitás, ugye, nem ilyen. Az én parancsnoki időszakom idején hivatalosan négy személy tette meg ezt, miközben csak Észak-Irakban megközelítőleg ötven magyar tartózkodott hosszabb avagy rövidebb ideig. A teljes ország területén pedig száz felett lehetett a számuk a kiadott vízumok alapján. Üzletemberek, olajipari cégek dolgozói, tanárok, különböző segélyszervezetek tagjai stb. Szerencsére senki sem került olyan helyzetbe, hogy a mentésére kellett volna indulni.

Milyenek a kurdok?

A kiképzés idején, tehát 2019-ig, napi kapcsolatban voltak az akkori kontingens tagjai a helyi katonákkal. Közvetlennek, barátságosnak látták őket, a magyarokkal pedig kifejezetten törekedtek mélyebb viszonyra. Két okból: egyrészt a magyar katonák sokkal közvetlenebbek voltak a kiképzés során, mint amit a koalíció több más nemzeténél tapasztaltak. Ennek a gyökere szerintem a kultúrában keresendő. Másfelől rendkívül elégedettek voltak az oktatásainkkal. A Peshmerga, azaz a helyi katonai erő szeretné, ha a Magyar Honvédség katonái tovább folytatnák a kiképzést. A decemberi látogatáskor Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a Peshmerga minisztériumban kihangsúlyozta, hogy a peshmerga katonák magyarországi kiképzésére a továbbiakban is lehetőség van, beleértve a tűzszerészek felkészítésére, melyet külön kértek. Az Észak-Irakban zajló török műveletek miatt nagyon sok akna kerül a földbe, a mentesítésre viszont nincs elég szakember. Az erbíli katonai bázison viszont nem kurdok töltik be a civil állások nagy részét, hanem különböző ázsiai nemzetek munkavállalói.

Hiába vannak a kurdok körülbelül negyvenmillióan, hiába harcoltak keményen az Iszlám Állam ellen, bár időnként elhúzzák előttük az önálló állam mézesmadzagját, valójában nincs rá esély. Hiszen négy közel-keleti ország területén élnek szétszóródva. Éreztették a csalódottságukat a magyarokkal?

Egy-egy beszélgetés során előjön, hogy lássuk be, ők a legnagyobb haza nélküli nép a világon. De az emiatti rossz érzéseiket soha nem vetítették ki ránk. Maguk a kurdok is nagyon megosztottak. Nemcsak az iraki, iráni, szíriai és törökországi, tehát a földrajzi, hanem a politikai és a törzsi széttagoltságuk miatt is. Még Irakon belül is jelentősek a különbségek: egy erbíli és szulejmánijjai ellenőrzőpont teljesen eltérő; előbbinél tisztán kurd, utóbbinál iraki zászlókat is lát az ember, ők sokkal lojálisabbak a központi kormányhoz.

Hogyan lazultak a magyar katonák Erbílben?

Muszlim ország lévén az alkoholfogyasztás hivatalosan tilos, de azért lehet bárokat, italboltokat találni. A magyar katonáknak, mint a koalíciós erők többségének nem engedélyezett az alkohol fogyasztása. Ruházati és elektronikai termékek, katonai kiegészítő felszerelések olcsóbban beszerezhetők, mint Magyarországon. A városban működő bazár a katonák számára civil ruha viselése és rejtett fegyverviselés mellett kisebb csoportokban engedélyezett.

Kikapcsolódásként jártunk annál a Kossuth-szobornál is, amelyet a bashuri légibázis közelében állítottak 2017-ben az akkori főkonzuli együttműködés eredményeként. Megjegyzem, a parkját olyan becsben tartják, hogy azt több magyar település megirigyelhetné.

Négyszer volt Afganisztánban, melyik volt veszélyesebb?

Mindkét esetben nyugodtabb és veszélyesebb időszakok váltották egymást. Afganisztánban is volt olyan periódus, amikor nem volt szükség páncélozott autókat használni a Kabul és az északi tartományok közötti utazáshoz, ami később elképzelhetetlenné vált. Irakban 2014-2017 között forró volt a helyzet. De rizikók folyamatosan adódnak, országos választásokat tartottak, mely még mindig nem záródott le teljesen, ősszel a Kurdisztáni Autonóm Régióban jönnek választások. Mindkettő befolyással lehet a biztonságra, csakúgy, mint az USA és az EU által is terrorszervezetnek minősített törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki kiképzőhelyei elleni török műveletek.

Milyen visszhangja van az orosz-ukrán háborúnak? Aggódnak-e a jósolt élelmiszerhiány miatt?

Az európai háború egyelőre nem igazán foglalkoztatja az embereket. Lefoglalják őket a saját problémáik. Ugyanakkor az iraki kormány március közepén intézkedett olyan gabonaraktárak létrehozásáról, amelyekkel legalább egy évi terményt képesek felhalmozni.

Ön szerint erősödhet az irakiak migrációja?

Márciusig nem láttuk jelét, de fennállnak kockázatok. Észak-Irak stabil, erőteljesen fejlődik, ha jön is globális válság, szerintem arrafelé nem lesz akkora baj.  

Ratalics László