A gyengébb mutatók miatt idén többe kerül majd a liszt

Tavaly a szokásos 65 százalék helyett mindössze 35 százalék jó minőségű étkezési búza termett.

Fotó: illusztráció / Shutterstock

– Januártól emelkedni fog a liszt ára, ugyanis a búza is jóval többe kerül a szokásosnál – mondta el a Naplónak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Kifejtette: a liszt árát 75-80 százalékban a búza árváltozása befolyásolja.

A liszt áremelkedése miatt minden bizonnyal a kenyér is drágulni fog.
Képünkön: Balázs Pál pék
Fotó: Kiss Annamarie

– Ebben az évben drágább lett a búza, ami azt jelenti, hogy míg júliusban 50 ezer forintos tonnánkénti árról beszélhettünk, addig jelenleg 66 ezer forint/ tonna árnál nemigen lehet olcsóbb búzát találni. Mindez azért van, mert Magyarországon általában 65-70 százalék jó minőségű búza szokott teremni, az elmúlt esztendőben azonban megfordult a tendencia, csupán 35 százalék jó búza termett. Ez magával hozza azt, hogy magasabb az ára, illetve hogy nagyobb lett a kereslet, leginkább a malmok, a takarmányosok, valamint a kereskedők részéről – részletezte. Lakatos Zoltán elmondta, a mostani lisztárak 56 ezer forintos tonnánkénti búzaárat fedeznek, azonban a gyakorlatban ennél jóval magasabb összegekről beszélhetünk. Jelenleg körülbelül 66 ezer forintos tonnánkénti búzaár jellemző, ilyen magas mértékű növekedés utoljára tíz éve volt.

Akár 10 százalékkal is drágább lehet

– Kényszerűségből is emelnie kell az iparágnak azért, hogy megmaradjon, a működőképességét megőrizze. Körülbelül egy 7-10 százalékos emelkedés lesz majd, ami azt jelenti, hogy egy-egy vállalatnál 6-7 forint kilónkénti lisztáremelkedésre kell számítani – fejtette ki.

Megtudtuk, a magyarok átlagosan 80 kilogramm lisztet fogyasztanak évente kenyér, sütemény, tészta és egyéb formában. – Éves szinten fejenként körülbelül 500 forinttal fog emelkedni az emberek költsége, amit beláthatunk, hogy nem jelentős. A liszt frekventált élelmiszer, mindig van helye a kosárban. Az, hogy az év második felében mi várható, attól függ, hogy mi jellemzi majd a búza piacát. Jelenleg szárnyalnak, nagyon magasan vannak az árak – mondta Lakatos Zoltán. Az elnök-vezérigazgató arról is beszélt, hogy jelentős búzakiesés történt a külpiacon is: Franciaországban közel 15 millió tonna, az Egyesült Királyságban mintegy 10 millió tonna, Romániában pedig 3 millió tonnával kevesebb termett. – Az olaszok is hagyományos vásárlóink, ők éves szinten egymillió tonnát szoktak vásárolni. Van igény és van kereslet a magyar búzára. Magyarországnak körülbelül 5 millió tonna termése volt az elmúlt esztendőben. Ebből a malomipar felhasznál kb. 1,2 millió tonnányit, a takarmányipar kb. 900 ezer tonnányit, a vetőmag 300 ezer tonnát, illetve újként a visontai gabonafeldolgozó 200 ezer tonnányi mennyiséget használ fel. Ezek alapján, hozzávetőleg 2,4 millió tonnányi marad még exportra.

„Nagyon kedvező dolog, hogy Magyarország jóval többet tud termelni, mint amennyi a belső szükséglete”

– hangsúlyozta.

A cégvezető úgy látja, hogy az egymás alá ígérő malmok árversenye semmiképp sem kedvező. – Magyarországon jelenleg a malmi kapacitás 1,2 millió tonna őrlésre lenne alkalmas, illetve maximum 1,7-1,8 millió tonnára, ha meghajtanák a malmokat teljes kihasználtsággal. Van egy 50 százalékos többletkapacitás, ami önmagában is azt jelenti, hogy a verseny éles lesz. Megpróbálnak bennünket a nagy vevők, elsősorban a nagy áruházláncok egymás alá ígértetni, és erre sajnos hajlandó az iparág – mondta Lakatos Zoltán.

Alacsony nyereségesség

Hozzátette, a malomipar átlagosan 2-3 százalékos nyereségszinttel dolgozik, vagyis egy kilogramm liszten 2-3 forint haszon van. Ez az áremelés most ahhoz szükséges, hogy egyáltalán a működőképességét megőrizze a malomipar. Fontos szerepet töltenek be az élelmiszeriparban, a járványhelyzetben is éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy mindenkit el tudjanak látni. A Hajdú Gabona Zrt. működése is jelentős: 100 ezer tonna búzát őrölnek meg egy évben, ami egymillió embernek az ellátását biztosítja. – Ezt két malomban tesszük, Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban, melyekben 400 tonna napi kapacitással rendelkezünk. Magyarországon öt jelentős malomipari vállalat van, melyek az ország 70-80 százalékának ellátásért felelnek. Mi ebben az ötben benne vagyunk – fogalmazott. Az elnök-vezérigazgató végül arra is kitért, hogy a lisztáremelés minden bizonnyal a kenyér és egyéb péksütemények árára is hatással lesz. Azonban, hogy ezen a területen milyen szintű áremelkedés várható, nem tud nyilatkozni, hiszen mindenki más-más árréssel dolgozik.

Vass Kata