A kor, melyben tabu a tény

Hajdúböszörmény - Szálinger Balázs: elcsíptek, mint a gyertyát, ha a forradalomról kérdezősködtem.

„Képzeljétek el, hogy mentek haza iskola után és a konyhátokban van egy idegen házaspár, akikkel a szüleitek meghunyászkodva, félve beszélnek, s téged szó nélkül a szobádba küldenek” – kezdte közel hozni az 1956-os forradalmat megelőző és követő évek mindennapi félelmeit Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium végzős diákjaihoz hétfőn. „Majd kiderül, hogy ezek az idegenek ávósok, – folytatta – kaptak egy címet a feletteseiktől, ez pedig épp a ti otthonotoké. Ettől a naptól ők itt laknak, ti pedig mentek, ahová akartok. Mondjuk az udvari sufniban, ahol meleg víz sincs, és együtt kell aludnod egy kecskével. Az érkező család pedig használja a tárgyaidat, és nem szólhatsz egy szót sem. Egészen más probléma, mint, hogy ötös, hatos vagy hetes iPhone van-e a zsebünkben. Nem csoda, ha a korotokbeli fiatalokban olyan feszültség gyűlt fel, hogy a legnagyobb hadsereg utcán vonuló tankjainak nekimentek kövekkel a kezükben, 56-ban elpattant valami.” A 39 éves művész e történettel, személyes ismerőse Ferdinandy György, József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus tinédzserkori élményét foglalta dialógusba Csender Levente íróval együtt, ám Mikos Ákos slammer, műsorvezető kérdéseire, saját emlékekkel is tudtak felelni. Balázs édesanyja történelmet tanított, de abban az időben az otthonokba is beköltözött a titkolózás, így bár logikusnak tűnik, a költő nem volt informáltabb, mint más fiatalok. „Azt mondták, nem volt forradalom, ne beszéljek, ne kérdezzek erről, mert baj lesz belőle.”

A megtorláshoz elég lenni

Levente Erdélyben született. „Az 56-os magyarországi események tabunak számítottak. Nálunk nem volt forradalom, de megtorlás igen. A fiatalok hallgatták a BBC-t, Amerika hangját, így pontosan tudták, hogy mi történik itt. Az egyetemeken szolidaritásukat fejezték ki a harcban résztvevőkkel kapcsolatban. A román titkosszolgálat erre akcióba lépett, és például a temesvári egyetemet körbevették, az ott tartózkodó kétezer hallgatót egy szovjet laktanyába szállították és kihallgatás-sor kezdődött, különböző büntetésekkel. Az akkori vezetők etnikai színezetet adtak a történéseknek, román-magyar feszültséget gerjesztettek, el akarták hitetni, hogy a forradalom célja: a magyarok megint Erdélyt akarják.” Az órán beszéltek Gérecz Attiláról – költő, sportoló, 1956 hősi halottja – és Illyés Gyuláról, akitől hangfelvétel is őrzi az Egy mondat a zsarnokságról művét. A költő szavalatát Keleti András dolgozta fel elektronikus zenével mixelve, s játszotta el a diákoknak.

A Kultúrvonal Produkciós Iroda a Versek szódával című produkció tantermi változatával hazánk öt iskolájában igyekszik testközelbe hozni ’56 emlékét, az 1956-os Emlékbizottság támogatásával. Ezzel egyidőben tehetségkutatás is folyik a gimnáziumokban. A diákok írásainak értékelésében a Magyar Írószövetség segít.

- Megyesi-Horváth Borbála -