Olvasói kérdés és az illetékes válasza: nem nyesték le a vízhajtásokat

Debrecen - A debreceni főkertésztől kérdezem, miért akarnak a szép törzsű fákból bokrokat csinálni? Ugyanis a Böszörményi úti magas törzsű hársfák törzsén kitörő vízhajtásokat már legalább két éve nem nyesték le.

Nem tudom, hogy ez egy új koncepció vagy csak egyszerű hanyagság, nemtörődömség. Az sem kizárt, hogy a város más utcájában is ez van. A munka nem igényelne különösen nagy pénzügyi forrást vagy beruházást. Elég lenne, ha a közmunkások közül 2-3 hozzáértőt (biztosan vannak ilyenek) megbíznának a munka elvégzésére.

Csupán metszőollót, kézifűrészt, létrát kellene biztosítani számukra.

- Patakvölgyi Rudolf, Debrecen -

Örülnek a bejelentéseknek

Tisztelt Patakvölgyi Rudolf! Köszönöm figyelemfelhívó levelét! Szeretném megnyugtatni, nem áll szándékunkban bokrokká nevelni a Böszörményi úti fákat. Ennek érdekében a városüzemeltetési osztály intézkedett is, és tudtommal megtörtént a vadhajtások lemetszése. Szerencsére nem beszélhetünk hanyagságról vagy nemtörődömségről, hisz pontosan ilyen indokok miatt jutott arra a város vezetése, hogy sok év után ismét legyen főkertésze a városnak.

Köztudott, hogy Debrecenben a legszebb utcai fasorok – például a Böszörményi úti ostorfa-sor – 60-70 évesek, s ezek erősen balesetveszélyesek. Hogy életkorukat megnövelhessük, ifjító metszésük elengedhetetlen. Az elkövetkező hónapok munkája – egyelőre csak a balesetveszélyes állapot elhárítása érdekében – az ilyen fasorok felmérése, majd a gallyazás elvégzése, a kiszáradt fák eltávolítása.

Első céljaim között szerepel a város zöldfelületi- és fakataszterének elkészítése, amely több célra is felhasználható. Elsődleges szerepe, hogy nagyon jó képet kapunk a területek állapotáról, kihasználtságáról, fejleszthetőségéről. Ez a felmérés bekerül a térinformatikai rendszerünkbe, és ez adja a teljes városra kiterjedő zöldfelületi és a fasori fenntartási és kezelési programot. Ennek segítségével nagyságrendekkel hatékonyabban tudjuk az ápolási munkákat szervezni, a kertészeknek vagy közmunkásoknak kiadni, és ellenőrizni is.

Ez a kataszter-készítési folyamat – alapossága és a terület nagysága – miatt 2-3 évet is igénybe vesz. Idén a kataszter első lépcsőjeként a nagy léptékű vizsgálatoknak kezdünk neki, ahol műholdas ortofotókat és infravörös tartományú felvételeket, valamint a nagy felbontású légi fotókat elemezve határozzuk meg a város zöldfelület-ellátottságát és annak aktivitását, elemezzük a városi hőszigetek kialakulását.

Ezt követően kerül sor az intenzív és nagy, egybefüggő zöldfelület-ellátottságú városrészek helyszíni felmérésére, ami szerteágazó szempontrendszerű vizsgálat és értékelés. Egy-két kiragadott példa ezek közül: lombkorona-borítottság; a zöldfelület minősége; burkolatminőségek; tisztaság; a terület funkcióinak rugalmassága; betöltik-e az adott funkciót; hogyan használható a terület a különböző korosztályok számára; akadálymentesség; stb. Ennek nagy része túlmutat a zöldfelület szigorúan vett kertészeti kérdésein, viszont pontosan megmutatja a lakók és parkhasználók igényeit, ezáltal a környezet szükséges fejlesztési irányait. Ez biztosítja, hogy a megújuló parkok funkcionálisan is jól betöltsék szerepüket. Amíg nem végzünk ezzel a feladatunkkal, addig is nagyon örülünk, ha segítik munkánkat azzal, hogy felhívják figyelmünket az észlelt problémákra!

- Kuhn András, Debrecen főkertésze, okleveles tájépítész -