Királyok, de hogyan?

Miközben a vészcsengőt, nem csak időnként rázzák a tudósok: le se teszik, csak rázzák és rázzák. Környezetnünk valamilyen formájú pusztulása ma már mindennapos hír. Vagy állapot inkább…

Akár fenyegetve is érezhetnénk magunkat: kis hazánkban a közlekedési eredetű légszennyezés átlagosan 3 évvel rövidíti meg életünket és sokkal több halálos áldozatot szed, mint a közlekedési balesetek.

Az autók kipufogógázainak hatása nagy változatosságot mutat. A szén-monoxid szív és érrendszeri, valamint légzőszervi panaszokat, fejfájást, fáradságot okoz, és megnöveli a szívinfarktus valószínűségét. A nitrogén-dioxidok légzőszervi megbetegedéseket okoznak.

A gépjárművekből származó apró szilárd szennyeződések olyan vegyületeket tartalmaznak melyek rendkívül rákkeltőek. Az azbeszt köztudottan erősen rákkeltő, a gépjárművek fékezésekor jut a levegőbe.

A kén-dioxid savas esőt okoz.
Ördögi körbe ragadtunk. Igényeljük és építjük a széles utakat, az elkerülőket, amik még több embert csábítanak arra, hogy autót vásároljanak. Így nem jutunk előbbre környezetünk védelmében, sőt.
Nyilvánvaló tény, hogy nem mindenki tudja gépkocsi nélkül élni mindennapjait. De valljuk be őszintén sokak csupán lustaságból nem választanak környezetkímélő közlekedési eszközöket.
A legnagyobb ajándék a gyermekeink számára az lenne, ha élhető környezetet hagynánk rájuk örökségül. Na, akkor lennénk királyok!